Készült: 2024.09.20.16:16:45 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

92. ülésnap (2015.06.30.), 186. felszólalás
Felszólaló Fuzik János (szlovák nemzetiségi szószóló)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:19


Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FUZIK JÁNOS, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke: Köszönöm a szót. Váženỳ pán predseda! Vážené Národné zhromaždenie! Pozdravujem Vás vo svojom slovenskom materinskom jazyku v mene parlamentného Vỳboru pre národnosti v Maďarsku a ku koncu dlhého dňa prajem všetkỳm nám úspešné rokovanie!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Anyanyelvemen, szlovák anyanyelvemen köszöntöm önöket a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében, és hosszú napunk vége felé közeledve eredményes tanácskozást kívánok mindnyájunknak.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága, mint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról T/5033. számon benyújtott bizottsági önálló indítvány előterjesztője, megelégedéssel nyugtázhatta, hogy amint azt Salacz László képviselő úrtól is hallhattuk, a Törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatról és az összegző jelentésről szóló döntését közel 90 százalékos támogatással hozta meg.

(17.20)

Pedig az egész történet számunkra, nemzetiségi szószólók számára nem indult ilyen ígéretesnek. Mint a tárgyalt törvény dátumozása is mutatja, az Országgyűlés megreformálását szolgáló jogszabály még 2012-ben született, de az országgyűlési képviselők javadalmazására, a képviselőcsoportok működési feltételeinek biztosítására vonatkozó rendelkezései csak az új, csökkentett létszámú parlament megalakulásával, 2014. május 6-án léptek hatályba. Akkorra már az is bizonyossá vált, hogy a magyarországi nemzetiségeknek nem maguk választotta képviselői, hanem kizárólag szószólói lesznek az ország Házában.

Az Országgyűlésről szóló új törvény egyik fontos célja az volt, hogy megteremtse a főállású képviselőséget, azt, hogy az országgyűlési képviselők ‑ kevés kivételtől eltekintve ‑ főként a törvényalkotási munkának szenteljék az idejüket. Ennek érdekében szigorú összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak rájuk. A főállású szószóló státusánál ez a törekvés már kevesebb sikerrel járt, bár az összeférhetetlenségi szabályok esetünkben talán még szigorúbbak. Munkánk során nagyon hamar rá kellett döbbennünk arra, hogy teljesen indokolatlanul szorulunk hátrányos helyzetbe. A még ma is hatályos jogszabály szerint a nemzetiségi szószólót és munkatársait például nem illeti meg az irodahasználat joga az Országgyűlés Irodaházában. Az Országgyűlés Hivatalának rugalmassága ezt a képtelen konfliktust feloldotta ugyan, de az irodák működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetét már nem tudta biztosítani nekünk, ezt ugyanis az Országgyűlésről szóló törvény 38. alcíme garantálja a képviselőcsoportok és a független képviselők számára, ami azonban a nemzetiségi szószólókra nem vonatkozik.

Ugyanez a helyzet a képviselői tevékenységgel járó kiadások biztosítására szolgáló kerettel is, amelyre a nemzetiségi szószólók nem jogosultak, pedig választókerületük az egész ország, nemzetiségi közösségeiket az anyaországaikban és szélesebb, nemzetközi szinten is képviselik. Már az első évünk során nemegyszer tettünk hasznos diplomáciai szolgálatot Magyarországnak vagy az Országgyűlésnek, akár az Interparlamentáris Unió keretében is. Jómagam például éppen holnap tárgyalok ilyen ügyben Szlovákiában, a pozsonyi parlamentben.

A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a szószólókat ért hátrányos megkülönböztetés megszüntetése érdekében már 2014. november 12-ei ülésén tárgyalta egy törvénymódosító javaslat tervezetét, amely úgynevezett rövid változatként az Országgyűlésről szóló törvény 38. alcímének független képviselőkre vonatkozó rendelkezéseit a nemzetiségi szószólókra is kiterjesztette volna. Nem egészen egy hónappal később, december 9-én az Igazságügyi bizottság benyújtotta törvénymódosító javaslatát, amely az addigi keretösszegek meghagyásával ésszerűbbé kívánta tenni az országgyűlési képviselők, valamint képviselőcsoportok és részben a nemzetiségi szószólók juttatásaira vonatkozó szabályokat. A mi eredeti javaslatunk ebbe nem fért bele, az előzetes egyeztetésből is kimaradtak a szószólók, amit a Házbizottság ülésén nehezményeztem is. Ugyanakkor megerősítést kaptunk abban a tekintetben, hogy az igényeink megalapozottak, és a kérdést tavasszal rendezni kell.

Az Igazságügyi bizottság törvénymódosító javaslatának zárószavazását az Országgyűlés december 16-ai ülésén elnapolták. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága ennek a javaslatnak a gerincét beépítette az úgynevezett hosszú változatába, s mindkettőről ‑ a rövidről és a hosszúról ‑ már április 8-ai ülésén tárgyalt először. Bizottságunk első ízben május 20-án nyújtotta be rövid törvénymódosító javaslatát, majd további egyeztetéseket és mérlegeléseket követően azt visszavonta, és június 2-án a hosszabb változatot nyújtotta be ismét. Ez fekszik most T/5033. számmal az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslatként a tisztelt Ház előtt.

Az élet úgy hozta, hogy ezt a törvényjavaslatot tulajdonképpen két plenáris ülés általános vitája is formálta. A decemberi sajtóvisszhangok és közhangulat nyomán kimaradt belőle az a neuralgikus pont, hogy a képviselők és szószólók üzemanyagkártyájával autópálya-matrica is vásárolható. A bizottsági indítványunkról tartott június 10-ei általános vitában a legtöbb kritikát törvényjavaslatunk 2. §-a kapta, mely szerint a képviselő térségi fejlesztési tanácsban tagsági megbízatást, elnöki, alelnöki tisztséget láthat el. Ennek elhagyására két országgyűlési képviselő, Balla György és Novák Előd azonos tartalmú képviselői módosító indítványt nyújtott be. Bizottságunk ezt előterjesztőként támogatta, ahogyan az Igazságügyi bizottság azonos tartalmú, részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát is. Ezt a Törvényalkotási bizottság is ellenszavazat nélkül, egyetlen tartózkodással fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak után bízom abban, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottságának immár letisztult törvénymódosító javaslatát, amely a nemzetiségi szószólók, az országgyűlési képviselők és képviselőcsoportok érdekeit, valamint az Országgyűlés méltóságát egyaránt szolgálja véleményünk szerint, a tisztelt Ház a sarkalatos törvények által megkövetelt támogatással el fogja fogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)




Felszólalások:  Előző  186  Következő    Ülésnap adatai