Felszólalás adatai

RÓZSA ENDRE, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság 2005. április 4-én megtárgyalta a 15267. számú törvényjavaslatot, azaz a felsőoktatásról beterjesztett törvényjavaslatot.

A törvénytervezet létszámkihatását tekintve is rendkívül nagy horderejű, hiszen a felsőoktatási hallgatók száma 420 ezer, a felsőoktatási dolgozók, illetve oktatók száma pedig 53 ezer. Amennyiben családtagjaikat is hozzávesszük ehhez, akkor azt mondhatjuk el, hogy közel kétmillió embert befolyásol valamilyen módon ez a törvény. Nemzetgazdasági jelentőségét tekintve még ennél is nagyobb, hiszen nincsen olyan ágazat, amelyre ne hatna a felsőoktatás.

A törvénytervezet szükségességét az is indokolja, hogy az 1993-ban elfogadott felsőoktatási törvény óta több mint egy évtized telt el. A jelenlegi törvényt 30 alkalommal módosította a tisztelt Ház, így itt sem mondható el az, hogy a kor követelményeinek minden tekintetben megfelel. Időszerűségét az is determinálja, hogy hazánk kapcsolódott az Európai Unióhoz. Ezért nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a törvény történelmi jelentőségű, mivel alapjaiban változtatja meg a felsőoktatás rendszerét, a hagyományos duális rendszert felváltja a háromciklusú - vagy másképpen: lineáris - képzési rendszer. A jelenlegi főiskolai és egyetemi képzés helyébe a felsőfokú alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés lép. A törvénytervezetnek irányt szab a bolognai, a prágai, a berlini nyilatkozat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A piacgazdasági környezetben felértékelődik a sikeres munkavállaló. A törvénytervezet nagyobb szerepet biztosít a gazdasági élet szereplőinek, ezáltal hangsúlyosabbá válik a tudás, a használható tudás. Bár 1993-hoz viszonyítva négyszeresére nőtt a felsőoktatásban tanulmányokat folytatók száma, az élethosszig tanulás jelentősége még nem mutatkozik meg, hiszen elmondhatjuk azt, hogy a törvénytervezet hatást gyakorol a felnőttképzésre is, és hazánkban mindössze 2-3 százalék a felnőtt hallgatók száma, szemben a fejlett nyugati országokkal, ahol ez 20 százalék. A bizottság tagjai közül többen pozitívan szóltak az autonómia kérdéséről, az irányító testületek fokozottabb felelősségvállalásáról, a hallgatók mozgásterének a növekedéséről.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság tagjai közül többen felvetették azt, hogy a törvénytervezetben az előmenetel tekintetében gyakorlatilag a bevezetésre vonatkozóan egy erőltetettebb menet van kényszerítve. Ezen kritika hallatán szólnunk kell arról, hogy 1999-ben történt meg a bolognai nyilatkozat aláírása, 2002-től kezdődött meg a jelenlegi tervezet vitája.

Az idő egy szakmai konszenzust érlelt ki, és hét szervezet támogatja a törvény bevezetését; nemcsak a Rektori Konferencia támogatja a bevezetést, hanem a hallgatói értekezlet is. A bevezetés kellően folyamatos lesz, a felmenő rendszer érvényesülni fog, és ez azt jelenti, hogy a bevezetésére vonatkozó viták is fogják majd segíteni a törvénytervezet megvalósulását.

A kormánypárti képviselőknek az a meggyőződése, hogy a kimunkált, együttes tevékenységgel és vitával létrehozott törvényjavaslat alkalmas az általános vitára, ugyanakkor, amennyiben elfogadásra kerül ez a törvény, természetesen módosító indítványokkal, akkor is együttes munkával kell megvalósítani a törvény idevonatkozó passzusait.

A bizottság 12 igen szavazattal általános vitára alkalmasnak tartotta a beterjesztett törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)