Készült: 2024.09.24.00:51:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

280. ülésnap (2013.05.22.), 278. felszólalás
Felszólaló Kontrát Károly (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 7:31


Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az új körözési nyilvántartási rendszerről és személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szól. A törvényjavaslat célja a hatékonyabb, gyorsabb és eredményesebb körözés, vagyis az, hogy az elkövetőket gyorsabban kézre tudjuk keríteni. A törvényjavaslat ezt úgy éri el, hogy a személy- és tárgykörözésről szóló korábbi törvényt hatályon kívül helyezi, és a szabályozási területet új módon közelíti meg.

Miért fontos a körözési eljárás újraszabályozása? Ez azért fontos, azért fontos ezt a területet átalakítani, mert egyrészt megváltozott a világ, az elektronikus rendszerek nagyobb, pontosabb adatmennyiséget képesek feldolgozni, tárolni, ennek segítségével gyorsabban és pontosabban tud eljárni a hatóság. Másrészt maga a jogterület is szerteágazó, ezért nagyon sok szabályt át kell alakítani ahhoz, hogy egységes, modern jogszabály születhessen.

A törvényjavaslat ezért egyértelműen meghatározza és szétválasztja az egyes eljárási szereplők jogait és kötelezettségeit, tisztázza eljárási szerepüket, tevékenységük jogalapját. Ennek érdekében a rendőrség mint a nyilvántartást vezető szerv és a rendőrség mint intézkedő szerv feladatai és hatáskörei elkülönülnek a normaszövegben. A körözési eljárás alapja a körözési nyilvántartás, tekintettel arra, hogy a körözési eljárás a körözési nyilvántartásban való megjelenéssel kezdődik. Az új szabályozás átláthatóvá és egyértelművé teszi a körözési nyilvántartás felépítését, adattartalmát, valamint célját. A törvényjavaslat meghatározza az adatokhoz való hozzáférés módját, kezelését, amely a rendőrségről szóló törvénnyel összhangban van.

A javaslat új, egységes nyilvántartást hoz létre a talált dolgok tekintetében. A talált dolgokat a jegyző rögzíti a nyilvántartásban, amelyet a rendőrség mint nyilvántartó közzétesz a saját honlapján. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat tartalmazza a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény módosítását is.

A körözési eljárás a körözést elrendelő döntés alapján, a körözési nyilvántartásba történő közvetlen bejegyzéssel indul. A körözést lefolytató rendőri szerv önálló eljárási rendben, a törvényjavaslatban meghatározott intézkedések végrehajtásával végzi a felkutatást, azonosítást. A kialakított szabályozás alapján az ágazati jogszabályok meghatározzák a körözés elrendelésének feltételeit, célját és a rendőrségtől elvárt eredményt, a végrehajtandó intézkedést. Azokban az esetekben, ahol a körözés elrendelése rendőrségi bejelentéssel indul, ott a törvényjavaslat meghatározza a körözés elrendelésének feltételeit, célját és egyéb szabályait.

A rendőrség intézkedésének nyomon követése érdekében a körözési eljárást lefolytató rendőri szervnek minden intézkedését a körözési nyilvántartásban rögzíteni kell, ezzel egy mindig naprakész információs rendszer jön létre. A törvényjavaslat alapján a körözési eljárást a rendőrség végzi, egyben a norma meghatározza azokat az eseteket, amikor a média, illetve egyéb szerv segítségét igénybe veheti.

A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza a közérdekből nyilvános adatok körét, így minden állampolgárnak lehetősége nyílik arra, hogy díjmentesen a körözési nyilvántartás meghatározott adataihoz hozzáférjen a rendőrség honlapján keresztül. Nemcsak az eltűnt személyek adatait kívánja a törvényjavaslat a rendőrség honlapján közzétenni, hanem azon személyek adatait is, akik ellen a büntetőeljárás során elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, valamint nemzetközi körözést bocsátottak ki.

A törvényjavaslat új eljárási eleme az eltűntté nyilvánítási eljárás. A körözési eljárást lefolytató rendőri szerv a körözés elrendelésétől számított 90 nap elteltével a körözött személyt eltűntté nyilváníthatja. Ez az új eljárás összefügg a holttá nyilvánítás szabályaival, mivel a polgári törvénykönyv módosítása értelmében kizárólag az a személy nyilvánítható holttá, akit eltűntnek nyilvánítottak, a halál időpontját az eltűntnek nyilvánítás időpontjához képest állapítják meg. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az eltűntnek nyilvánítás nem zárja le a körözési eljárást, az eljárást legalább évente felül kell vizsgálni, hogy szükséges-e további intézkedés elrendelése vagy sem.

A törvényjavaslat speciális szabályokat állapít meg az eltűnt személyek tekintetében. A legfontosabb újítás az, hogy az eltűnt személyek esetében azonnal el kell rendelni a körözést, ezáltal jelentősen felgyorsul a körözési eljárás, amely növelheti a megtalálások számát. A törvényjavaslat ugyanakkor a körözési eljárás szakszerű végrehajtásának felügyeletére vonatkozóan felügyeleti szabályokat is tartalmaz.

A javaslat tartalmazza a rendőrségről szóló törvény módosítását is, amely részben a körözési eljáráshoz kötődik, részben pedig az egységes európai segélyhívó rendszer bevezetéséhez. Az egységes európai segélyhívó számra, a 112-re alapozott egységes segélyhívó rendszer keretében a segélyhívásokat a jövőben főképp az úgynevezett hívásfogadó központokban fogadják, ahonnan a segélyhívás jellegétől függően az informatikai rendszerben rögzített adatokat továbbítják a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez: rendőrség, katasztrófavédelem, mentők. A hívásfogadó központban a rendőrség állományába tartozó munkavállalók látják majd el a híváskezelői feladatokat.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása szükséges a körözési eljárás hatékonyabbá tétele érdekében. A módosítás alapján a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv megkeresheti a hitelintézeteket, a körözési eljárást jelentősen elősegítheti a bankinformációkhoz való hozzáférés.

Tisztelt Országgyűlés! Az egészségügyről szóló törvény módosítása alapján az egészségügyi állami szervnek lehetősége van az egészségügyi törvényben meghatározott betegek tekintetében elrendelni a körözést vagy előállítást. Az előállítást a törvényjavaslat csak szűk körben, kizárólag indokolt esetben engedi. Ezek azok a súlyos esetek, amelyeknél a járványveszélyt mindenki belátja. Ez esetekben is csak lehetőség, és nem kötelezően rendelendő el a körözés. E súlyos esetek a következők: aki fertőző betegsége miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra vagy aki úgynevezett járványügyi megfigyelésre és zárlatra szorul, illetve akik tuberkulózis miatt elkülönített, őrzött osztályon való elhelyezésre kötelezettek.

(19.40)

Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása a körözési eljárás elősegítését szolgálja. A módosítás értelmében a körözési eljárás során a körözési eljárást lefolytató szerv hozzáférhet a helymeghatározási adatokhoz is, amelyekre korábban csak a nyomozó hatóságnak volt lehetősége. Ezáltal a körözési eljárás során végzett felkutatás sikeresebbé válhat.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  278  Következő    Ülésnap adatai