Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat kapcsán elhangzott, hogy a kormány kiemelt feladatának tekinti a gazdasági versenyképesség támogatását, a kedvező feltételrendszer megteremtését, amelynek egyik fontos eszköze az akkreditálás, amelynek során a Nemzeti Akkreditáló Testület hivatalosan elismeri és igazolja, hogy egy szervezet vagy éppen természetes személy alkalmas megfelelőségértékelési feladat, vizsgáló, kalibráló, tanúsító, ellenőrző tevékenység elvégzésére. Valóban, ha belegondolunk, a törvényjavaslat szerinti akkreditálási tevékenység szinte minden típusú akkreditálásra kiterjed, a diplomaták, a sportújságírók, valamint a felsőoktatási és szakképző intézmények akkreditálásán kívül.

Hallottuk, hogy az akkreditálás célja az akkreditált szervezetek iránti bizalom növelése, az egyes országok között a vizsgálati eredmények és tanúsítványok kölcsönös elfogadásának elősegítése, azaz a törvényjavaslat fontos célkitűzése a magyar akkreditálás nemzetközi elismerésének elősegítése.

Mivel az államtitkár úr az előzőekben már beszélt a törvényjavaslat részleteiről, a törvényjavaslat szükségességének indokairól, a legfontosabb elemeiről, ezért nem ezeket kívánom megismételni, hanem inkább az akkreditálás nemzetközi kereteiről beszélnék, arról, hogy milyen fontosabb nemzetközi szervezetekről van szó jelenleg, milyen eredményeink vannak ezen a téren, milyen konkrét feladatokat kell megoldanunk.

Három nemzetközi akkreditáló testületről fogok beszélni. Az első az Európai Akkreditálási Együttműködés, az EA, amely 1997-ben alakult. Az EA célja az akkreditálási tevékenység továbbfejlesztése és harmonizálása, a tagok közötti kölcsönös elismerési megállapodások megkötése, a tanúsítványok európai szintű elismerése és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása. Az EA és a tagjai elősegítik az Európai Unió egységes belső piacának fejlődését, részt vesznek a jogilag szabályozott területen a kijelölési folyamatokban, és szakértői tevékenységet végeznek az Európai Bizottság és az EFTA-titkárság részére.

Az 1995-ben alakult Nemzeti Akkreditáló Testület, vagyis a NAT teljes jogú tagként képviseli a Magyar Köztársaságot az EA-ban.

A második nemzetközi szervezet, amiről megemlékeznék, a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés, az ILAC; húsz évvel ezelőtt a világ különböző részein a laboratóriumok akkreditálásával foglalkozó szervezetek hozták létre. 1996-ban Amszterdamban 44 ország részvételével az együttműködés hivatalos szakmai szervezetté alakult, amelynek alapszabálya lehetőséget teremt az akkreditálási tevékenység továbbfejlesztésére és a tagok közötti kölcsönös elismerési megállapodások megkötésére, a vizsgálati eredmények nemzetközi szintű elismerése és a kereskedelem műszaki akadályainak elhárítása céljából. A NAT társult tagja az ILAC-nak, célunk a teljes jogú tagság elérése.

A harmadik nemzetközi szervezet a Nemzetközi Akkreditálási Fórum, az IAF, amelyet hat évvel ezelőtt a világ különböző részein rendszertanúsító szervezetek akkreditálásával foglalkozó szervezetek hoztak létre. Az IAF tagjai a nemzeti szinten elismert tanúsító szervezetek akkreditálását végző akkreditáló testületek, valamint a tanúsítók akkreditálásához kapcsolódó európai és nemzetközi szervezetek. Az IAF akkreditáló testület tagjai azok a nemzeti akkreditáló testületek, amelyek tagjai a szervezet kölcsönös elismerési megállapodásának, vagy elismerésük folyamatban van. Mi társult tagok vagyunk, előttünk álló feladat a NAT teljes jogú tagságának biztosítása az IAF-en belül.

A NAT fennállása óta több közös akkreditálási eljárást és szakmai rendezvényt szervezett külföldi nemzeti akkreditáló testületekkel és minőségügyi szervezetekkel, továbbá együttműködési megállapodást írt alá a román és a szerb-montenegrói nemzeti akkreditáló szervvel.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javasolt új szabályozás kétségtelenül rendezi a NAT működése során felmerült gyakorlati problémákat. Két vonatkozásban ugyanakkor módosítani tűnik szükségesnek a törvényjavaslatot, nevezetesen: a külföldi akkreditáló testület által kiadott akkreditálási okirat hazai elismerése és a törvény hatálybalépése tekintetében van helye a változtatásnak. A közelmúltban derült ki ugyanis, hogy az egyik magyar vizsgáló szervezet német akkreditálásának itthoni elismerése több évig tartott, igaz, közben változott az elismerés alapjául szolgáló szabvány. A jövőben az elismerési folyamat időbeni elhúzódását mindenképpen el kell kerülni, ezért az elismerés feltételeit egyértelműen szabályozni kell a törvényjavaslatban.

A külföldi akkreditálási okirat elismerése a NAT nemzetközi kapcsolatainak fontos része, amely jelentősen hozzájárulhat a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárításához. Az elismerés törvényi szabályozása elősegítheti csatlakozásunkat az Európában és nemzetközi szinten működő kölcsönös elismerési rendszerekhez.

Ami a hatálybalépést illeti: egyértelművé kell tenni, hogy a törvény rendelkezéseit a hatálybalépés napjától alkalmazni kell minden azt követően indult eljárásban.

Mindezekre tekintettel kérem az Országgyűlést, hogy az előttünk lévő törvénytervezetet, törvényjavaslatot megvitatni, a jobbító szándékú módosító indítványainkat elfogadni, és végül a törvényjavaslatból törvényt csinálni szíveskedjék.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)