Készült: 2024.05.14.18:21:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

152. ülésnap (2011.12.12.), 248. felszólalás
Felszólaló Dr. Nagy Andor (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó Fenntartható fejlődés bizottsága
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 4:08


Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. NAGY ANDOR, a fenntartható fejlődés bizottsága előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. A mai bizottsági ülésünkön megtárgyaltuk ezt a törvényt, tízen általános vitára alkalmasnak tartottuk, négyen ellene szavaztak és ketten tartózkodtak. A hozzászólásomban, mivel úgy tudom, hogy kisebbségi vélemény nem fogalmazódik meg külön, kitérnék majd a kisebbségi szempontokra is, én azonban elsősorban a többségi véleményt ismertetném a tisztelt Házzal. Tenném ezt ráadásul főleg a vízgazdálkodás szempontjából, hiszen a mi bizottságunk mint fenntartható fejlődési bizottság, érthető módon a nemzeti vagyonnal kapcsolatos törvényt főleg ebből a szempontból vizsgálja.

Örvendetesnek tartom, hogy az alaptörvényben két helyen is megjelenik a "hazánk vize nem eladó" kijelentés, ami persze természetesen nem szó szerint így van benne, de az alapvetések között találjuk, hogy a vízkészlet védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége, a Szabadság és felelősség fejezetben pedig azt találjuk, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, amelyet Magyarország egyebek között az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával segít elő. Ezeknek az alkotmányos vállalásoknak a legfontosabb vagyoni garanciája van gyakorlatilag ebben a törvényben megjelenítve.

Korábban a vizek állami tulajdonjogát maga a polgári törvénykönyv ugyan rögzítette, de csak általános megfogalmazásokkal élt, részletezése szétszórva egy-egy szaktörvényben, számos önkormányzati és egyéb jogszabályban történt meg. Most azonban ez a törvény teljes konkrétsággal kiterjeszti az állami és önkormányzati vagyon egységére, a nemzeti vagyonban definiálja, a sarkalatos szabályok közé emeli ezt az igen fontos jelenséget, igen fontos ügyet.

Ha megnézzük a törvény mellékleteit, azt látjuk, hogy ott mintegy 40 oldalnyi felsorolás van, ebből 26 oldal foglalkozik a vizekkel, valamint a vízi létesítményekkel, tehát több mint a fele. Ez is jelzi, önmagában ez az arány is mutatja, hogy a törvényalkotó milyen nagy jelentőséget tulajdonít a vizeknek, illetve a közcélú vízi létesítményeknek.

A törvény mellékleteiben két helyen is látjuk felsorolva azokat a vagyoni elemeket, amelyek a vízgazdálkodással kapcsolatosak. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő dolgok között is rengeteg ilyet látunk, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körében is találunk vízi létesítményeket, valamint vizeket. A hazai vizeket, így a vízzel való gazdálkodást illetően kardinális jelentőségű, hatalmas felelősséget ró a vízvagyon kezelőjére ez a törvény, és ez ugyanígy vonatkozik az állam vízügyi igazgatási szerveire is.

Eddig tehát a többségi vélemény.

Kisebbségi véleményként megfogalmazódott - a Jobbik képviselője élt ezzel a kifejezéssel -, hogy a nemzeti vagyon fogalma szerinte bővebb, mint az állami és önkormányzati vagyoné. Itt jegyezném meg, hogy mivel itt közfeladatok ellátásáról van szó, a magánvagyonra ezért nem térünk ki. Szóba került az is, hogy a víz-, illetve a szélenergia kapcsán az energiaelemek is lehetnének az állami vagyonnak, illetve a nemzeti vagyonnak a részei, tehát tárgyát képezhetnék a törvényi szabályozásnak.

Az LMP képviselője tette azt az észrevételt, hogy a védett természeti értékek szerepeltetésére nem kerül sor ebben a törvényben, tehát olyan, nem erdő besorolású területekről beszélünk, amelyek védett természeti értékek, és hiányolta az LMP-s bizottsági elnök, hogy 2015-ig gyakorlatilag elhalasztottuk ennek a törvényi szabályozását. Úgy fogalmazott, hogy erre is sor kerülhetett volna.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  248  Következő    Ülésnap adatai