Felszólalás adatai

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! - mert a miniszter úr sincs itt, tehát egy emelettel lejjebb. Évértékelő beszédében a miniszterelnök úr nemcsak terveiről, de súlyos adósságokról is beszélt.

(15.30)

Ezek egyike a kitelepítettek, elhurcoltak ügye. Úgy tudom, hogy az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedetteknek járó juttatásokról új törvénycsomag van készülőben. Ezzel kapcsolatban szeretném a kormányzat figyelmét felhívni a hortobágyi zárt kényszermunkatáborok ma is élő kárvallottjaira.

Az 1950-53 között elhurcolt mintegy tízezer fő közül alig ezren vannak már csak életben, és jelentős részük sajnos a mai napig nem részesült nyugdíj-kiegészítő juttatásban. Ennek oka az, hogy a kormány 267/2000. (XII. 26.) számú rendelete, illetve ennek 314/2001. (XII. 26.) számú rendeletmódosítása a kedvezményezettek köréből kizárta mindazokat, akik három évnél rövidebb ideig végeztek kényszermunkát zárt táborszerű körülmények között, rendőrhatósági őrizet alatt. Ez annál is inkább méltánytalan, mert a rövidebb időt rabságban töltöttek is teljes vagyonelkobzást szenvedtek, s ezek az emberek a táborok megszűnése után, a teljes három évre kényszermunkára hurcoltakhoz hasonlóan, egy életen át viselték deportálásuk anyagi, erkölcsi és minden egészségügyi következményét.

Miután eredeti lakhelyükről szabadulásukat követően kitiltották őket, nem végezhettek képzettségüknek megfelelő munkát, és családjuk, gyermekeik sorsa is megpecsételődött. Ezeket a minden ítélet nélkül meghurcoltakat ma a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete képviseli.

Kérdezem tehát reménykedve államtitkár urat, sor kerülhet-e hamarosan a mintegy 900 ember nyugdíj-kiegészítésére. Mi van abban a tervezett csomagban?

Figyelemmel várom válaszát.