Felszólalás adatai

A hiánypótló és előremutató jelleg mellett azonban lehet néhány olyan pontot találni, amit mondjuk, építő kritikával lehet illetni. A zártkerteket szinte minden előttem szóló már említette, talán abból az aspektusból még nem, amit én szeretnék itt kitenni az asztalra. Nevezetesen azt, hogy gyakorlatilag azzal, hogy a zártkertekbe állandó lakcímre be lehet jelentkezni, és ezt gyakorlatilag önkormányzata válogatja ugyan, de nem tiltja törvény, ezért ezzel a belterületbe vonás megkerülésére alkalmas ez a tény. Vannak zártkertek, ahol állandó lakosként lakásként használják ezeket a területeket. Ez nem volna baj természetesen, ha csak arra gondolunk, hogy ezt általában olyan honfitársaink veszik igénybe, akiknek esetleg a pénztárcája nem teszi lehetővé, hogy másutt építsenek házat vagy másutt vásároljanak lakóingatlant állandó lakás céljára. Azonban ezt csak olyan területeken volna szabad megadni, ahol az önkormányzat képes az ilyen területek állandó lakáscélú használatának az infrastruktúráját is megteremteni. Mert az illegális szemétlerakóknak az egy nagyon fontos forrása, hogy a zártkertekben állandó lakosként lakó személyek, honfitársaink nem tudják hol elhelyezni a szemetet, éppen a kukásautó arra nem jár ki, ezért bizony az illegális szemétlerakó helyek száma így gyarapszik. Tehát mindennel egyetértek, amit az előttem szólók a zártkerti anomáliáról elmondtak, de javasolnám a kormánynak megfontolásra ezt a tényt is, tehát a zártkert mint a belterületbe vonás megkerülésének egy lehetősége.

Ahogy mondtam, a törvénynek gyakorlatilag nagyon nagy százalékával egyet kell értenünk, és meg is fogjuk szavazni valamennyi pontját. A havária lenne talán a másik, amit a zártkertek mellett kiemelnék. A havária kérdésének a kezelése azért egy picit sajátos. Szeretném felhívni a figyelmünket arra, hogy itt egy olyan lehetőséggel megint nem fésüljük össze a havária egy speciális esetét, nevezetesen, amikor egy folyó vagy patak öntésterületeként használunk egy mezőgazdasági művelés alatt álló területet, és ha rá kell engednünk, a gátat meg kell nyitni, akkor ezt haváriának tekintjük, holott ha vízgazdálkodási szempontból fontolóra vennénk a fokgazdálkodást, akkor ez nem havária lenne, hanem egyenesen egy áldás annak az adott területnek. Tehát itt egy differenciált megközelítésre tennék konstruktív javaslatot a havária esetén is, hogy nem feltétlenül kell a haváriának ezt az esetét olyan borzasztónak tekinteni.

Amiről a törvény nem rendelkezik, de nagyon-nagyon hozzátartozik a talajvédelemhez, amit talán Obreczán képviselőtársam már említett részben, azokat a kutatásokat, amelyek a talajminőség romlásáról szólnak. A talajdegradációnak, a talajromlásnak az erózió az egyik legfontosabb és leggyakrabban hangoztatott formája, de azért a talajromlásnak, a talajdegradációnak van számos más eleme is. Itt szemérmesen szemet hunyunk a felett tény felett, hogy azért a helytelen művelés, a helytelen mezőgazdasági gyakorlat milyen károkat tud okozni a talajainkban. Nem a területvesztésről van szó, mint ahogy a törvényjavaslat, a módosító javaslat főleg a területvesztést tekinti olyannak, ami ellen védekeznünk kell, de azt gondolom, hogy a területhasználattal is jelentős talajt veszítünk el; tehát azt az értéket, amit államtitkár úr is úgy aposztrofált, hogy bizony felelősek vagyunk azért, hogy a következő generációk számára ezeknek a talajoknak a termőképességét megőrizzük.

Obreczán képviselőtársam is említett talán kutatásokat, nem tudom, hogy ugyanarról a kutatásról beszélünk-e, de nem is ez a lényeg. Az Európai Unió finanszírozásában történtek a talajműveléssel kapcsolatos kutatások, hogy egyes talajművelési módoknak milyen hatása van a talajokra, mert megállapították azt a sajnálatos tényt, hogy évente 75 milliárd tonna - átgondolni sem lehet ezt a hatalmas számot - termőtalaj tűnik el a talajdegradáció formájában. Amikor ezek a kutatások vizsgálják ennek az okát, akkor bizony a szántást, a nem megfelelő, nem megfelelő időben, nem megfelelő talajon végzett szántást és az agrokemikáliák, mondjuk úgy, hogy átgondolatlan használatát látták az egyik tényezőnek.

A talajnak regenerálódnia kell. Megújuló energiaforrásnak tekintjük, de ez sajnos ma már nem mondható el, illetve kimutatható, hogy a talajdegradáció sokkal gyorsabb fokú, mint a talaj regenerációs képessége. Ezek a kutatások azt mutatják ki, hogy Kínában például 57-szer gyorsabban pusztul a termőtalaj, mint ahogy az megújulni képes. Ahogy mondtam, a nem megfelelő művelési módok és természetesen a szél- és vízerózió is idetartozik, de a szél- és vízerózió sem tud akkora károkat tenni egy megfelelően művelt területen, mint ha ezt nem megfelelően teszik. Ugyan Kínában a legborzasztóbb ez a kép, a regenerációs képesség 57-szeres mutatója a talajpusztulás tekintetében, azonban ez Európában is 17-szeres. Európában is ez a 17-szeres egy európai átlag, de ezen belül azokon a területeken nagyobb a talajpusztulás, ahol monokultúrában ipari növényeket állítanak elő.

(10.30)

Itt ugyan most a talajvédelmi törvény módosításának tervezetét tárgyaljuk, de ezt nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy a magyar agrárszerkezet ebből a szempontból enyhén szólva is javításra vagy változtatásra szorul. A talajvédelmi bírságokat és a terület kivonásával járó díjakat, hogy ezek milyen mértékűek, a javaslat mellékletében a táblázatból láthatjuk. A részleges kivonás esetén a szorzó 1000 forint aranykoronánként, a végleges kivonásnál pedig osztályokba vannak sorolva. Ezek jelentős számok, például az első osztályban az aranykorona-szorzó 184 ezer forint/aranykorona a végleges kivonás esetén. Ha ezt beszorozzuk egy jó 30 aranykoronás területen, akkor olyan 6 millió forintos nagyságot kapunk. Ez mondjuk, egy gazdálkodónak soknak tűnik, de gondoljunk bele, amikor a legjobb területen egy újabb multicég akar telephelyet nyitni, neki ez a 6 millió forint semmi, hektáronként! A díjak viszonylagos magas volta mellett további differenciált megközelítést javasolnánk, vagyis amikor egy területet csak azért akarnak kivonni, mert az egy útkereszteződésben, utak találkozásánál van, és piaci szempontból az a legmegfelelőbb egy multicégnek bevásárlóközpont létesítésére, ezt a díjat vidáman ki fogja fizetni. Ebben az esetben is a díjat kell olyan mértékűre emelni, hogy meggondolja legalább azt, hogy a piaci helyzet, a telephely pozíciójának megválasztásakor figyelembe vegyen olyan területeket is, ahol mondjuk, barnamezős beruházással vagy esetleg rosszabb minőségű földön lehet ezt megvalósítani.

E törvényben lehetne esetleg szabályozni azt, hogy ezeket a díjakat, amelyeket így beszedünk - sok vagy kevés; akinek fizetni kell, annak sok szerintem, az államnak pedig nem túl magas bevétel -, ezeket a díjakat kutatásokra kellene fordítani. Kutatásokra, olyanokra, amelyek a talajvédelmet érintik, illetve a talajvédelem lehetőségeinek a módszereit kutatják. Nem titok, nem árulok zsákbamacskát azzal, hogy itt az ökológiai gazdálkodás sokkal nagyobb mértékű kutatására gondolok, mert az ökológiai gazdálkodásban hazánk közel sem használja ki azt a potenciált, amit ez a művelési mód talajvédelmi szempontból magában hordoz. Egy összehasonlítás: mondjuk, Csehországban a kilencvenes évek közepén egytizedét sem érte el az ökológiailag művelt terület aránya, egytizedét sem érte el, akkor Magyarországon ez olyan 40-50 ezer hektár körül volt, tehát szinte a térségben vezetőnek számítottunk ebből a szempontból. Ma Csehországban 10 százalék az ökológiai minősítés alatt művelt területek aránya, hazánkban pedig 1-2 százalék körüli, de itt is a legelők nyomják meg ezt a hazai arányt is. Tehát azt gondolom és javaslom a kormánynak, hogy ezeket a bevételi díjakat kutatásra kellene fordítani, ami egyébként is prioritás lesz a '13-20 közötti költségvetési időszakban.

Az Európai Unió zöldítési célját vagy szándékát is, azt gondolom, talajvédelmi szempontból is ide kellene hoznunk. Tudjuk Czerván államtitkár úrtól, hogy hazánk tárgyalódelegációja nem helyesli ezt a zöldítéssel kapcsolatos mértéket, amit az Unió javasol. Erről a vita folyamatosan zajlik, úgy tudom, még mindig nem zárult le. De azt gondolom, hogy talajvédelmi szempontból legalább az érvrendszerünk csokrának egy virágaként bele kellene venni ezt is, hogy bizony a zöldítés talajvédelmi szempontból előnyös lehet, és szolgálná azt a célt, amit Budai államtitkár úr az expozéjában említett, hogy a talajaink minőségét megőrizzük a következő generációk számára.

Éppen ma tárgyalja egyébként az Európai Parlament a folyékony bioüzemanyagokkal kapcsolatos szabályokat. Tudjuk, hogy egyik megközelítésben 2020-ra el kell érni, hogy az alternatív forrásból származó energiahordozók a 20 százalék arányt érjék el, ezen belül a közlekedésben pedig 10 százalékot érje el a folyékony üzemanyagok használata. Ugyanakkor ez a ma, az Európai Parlamentben tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat, illetve ott jelentésnek nevezik ezeket az irányelvekre vonatkozó javaslatokat, ez a jelentés a folyékony bioüzemanyagoknak a talajvédelmi vonzatára is kiterjed, és mondhatnám, hogy úgy a szövegben, mint tartalmában, ha a módosítókat is figyelembe vesszük, ez egy 50-60 százalékos súllyal szerepel ebben. Amikor tehát a bioüzemanyagok felhasználásáról, bővítéséről vitatkoznak, már figyelembe veszik azt, amit néhány évvel ezelőtt még nem vettek figyelembe, nevezetesen azt, hogy ezeknek a bioüzemanyagoknak az előállítása milyen hatással van a talajokra. Ugyanis kimutatható szintén, hogy ezeket a növényeket gyakorlatilag monokultúrában termesztik, és a monokultúrás művelésnek káros a hatása a talajokra, és ezt, amikor döntenek arról, hogy használják-e vagy milyen formáját, az olajos magvakra alapozottat vagy az etanol típusúakat, a kettő csoport között választanak, akkor ezt is figyelembe veszik. Azt mutatták ki az EP előtt álló kutatások, hogy az olajos magvakra alapozott folyékony bioüzemanyag-előállítás sokkal károsabb a talajokra, mint az etanol típusúak. Ez is csak egy másik megfontolás, azért, hogy ennek az előttünk lévő törvényjavaslatnak a kereteit egy picit tágítsuk.

Azt gondolom, hogy a kormány hatalmasat lépett, egy hiánypótló törvényjavaslat áll előttünk, elfogadásra javasoljuk mi magunk is, de ezeket a kiegészítéseket is, amelyeket a határok feszegetésére vonatkozóan tettem a talajvédelem szempontjából, kérem a kormányt, hogy fontolja meg, és a jövőben az egyéb törvényekbe építse be.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)