Felszólalás adatai

ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Asszony! Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon fontos, a magyar oktatás és az ország jövőjét meghatározó kérdésben fordult a minisztériumhoz. Sajnálom, hogy vannak olyan fideszes képviselőtársaim, akik még ezt a kérdést, a magyar oktatás jövőjét sem tudják komolyan venni. (Moraj a Fidesz soraiban.)

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A képviselő asszony kérdése arra irányult, hogyan szolgálják a magyar közoktatás céljait, hogyan szolgálják a magyar közoktatás jövőjét azok a programok, amelyeket az Európai Unió támogatásával az uniós fejlesztési programok keretében hirdettünk meg. Abban hiszünk, hogy az Európai Unió akkor jelent lehetőséget, akkor jelent jövőt az ország számára, ha azokat a célokat, amelyeket meghirdet az egyesült Európa, összhangba hozzuk saját nemzeti céljainkkal, összhangban hozzuk az egyes közösségek, helyi önkormányzatok céljaival.

Az oktatási területen a humánerőforrás-fejlesztési program keretében négy fontos programban négy fontos célra hirdettünk meg pályázatokat. Az első ezek közül a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása, ezen belül az integrált nevelés támogatása, 12 ezer pedagógus képzése és segítése a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozásban, a tanodai rendszer támogatása. Erre a célra 7,7 milliárd forint áll rendelkezésre.

A második ilyen cél az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges feltételek biztosítása. Ezen belül 18 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyből 7 milliárd forint a központi programok kidolgozását, alapvetően a képességalapú, a gyerekek jobb fejlődését, a gyerekekben rejlő lehetőségek kibontását szolgáló programok kidolgozását szolgálja. A program fennmaradó része, tehát a pénz többsége pedig azt, hogy ezek a korszerű, a kor feltételeinek és a diákok igényeinek megfelelő programok eljussanak minden egyes iskolába, minden egyes pedagógushoz. A program végeredményeképpen azt szeretnénk elérni, hogy 20 ezer pedagógus váljon képessé ezeknek a korszerű programoknak a terjesztésére, és minden egyes iskolában bevezetésre kerülhessenek ezek a korszerű képességalapú programok.

A harmadik fontos elem, amelyről a képviselő asszony is beszélt, és majd én is szeretnék rá visszatérni, ez a szakképzés fejlesztését szolgálja olyan új területi integrált szakképző központok létrehozásával, amelyek lehetővé teszik a szakképzési források egyesítését, korszerű szakképzési bázisok kialakítását és olyan piachoz közeli, a munkaerőpiac igényeit szolgáló tudás bevezetését a szakképzésben, amellyel minden egyes szakképzésben részt vevő gyerek versenyképes, korszerű tudást szerezhet.

Végül a negyedik elem a felsőoktatás fejlesztését, új, a bolognai folyamathoz csatlakozó felsőoktatási programok kidolgozását, illetve a felsőoktatás infrastruktúrájának fejlesztését szolgálja. Erre a célra összesen 23 milliárd forint áll rendelkezésre.

Összességében tehát 67 milliárd forintot fordíthatunk ezekre a célokra, és ezt egészítik ki a regionális fejlesztési programok.

Kérdezi a képviselő asszony, hogy milyen az önrészigény. Ezeknél a programoknál szerencsére nagyon alacsony, hiszen a területi integrált szakképző központok esetében 6,25 százalék, a felsőoktatásnál 10 százalék, a többi területen pedig egyáltalán nincsen önrészigény, hiszen ezek a szociális alapból megvalósuló programok.

Összességében 635 beérkezett pályázaton 145 milliárd forintot kértek, és eddig 143 nyertes pályázatban 35 milliárd forint kelt el.

Ami a tiszkeket illeti: a program sikerét bizonyítja, hogy jelentős túljelentkezés volt, jóval több sikeres, jó pályázó volt, mint ahányan támogatást kaphattak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ezért arra törekszünk, hogy a Szakképzési Alap terhére (Az elnök ismét csenget.) és a humánerőforrás-program forrásainak átcsoportosításával rövidesen újabb pályázatokat írhassunk ki a tiszkekre, és így minden jó pályázat nyerhessen.

Köszönöm szépen, elnök asszony. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)