Felszólalás adatai

A 4. és a 7. számú javaslatot nem nevezném a világ legnagyobb horderejű módosítójának, de mégis magyarázatra szorul, hogy miért érezzük nemcsak technikai, hanem jogszemléleti szempontból is a két módosító indítványt figyelembe vehetőnek.

Itt a következőről van szó. Mondom, egy szemléleti profiltisztítást szeretnénk végrehajtani. Az ombudsman, illetve új néven a szószóló - vagy lehet, hogy védelmező lesz belőle, mint a bizottsági javaslatból olvasom, már az elnevezés, mindegy, nekem mindegyik jó - igaziból egy parlamentnek felelős funkció, nem véletlenül a parlamentnek számol be, a parlament választja meg. Épp ezért célszerű olyan feladatokat adni neki, ami a parlamenti munkával hozza viszonyba, és nem egyszerűen a kormányzati munkával, mert ugyan dolga kormányzati intézkedések figyelemmel kísérése, de nem az egyes kormányrendeletek vagy akár előterjesztések olyan típusú párbeszéd kapcsán való vizsgálata, ami fölvetheti azt, hogy neki akkor itt a kormánynak kell valamilyen módon, ha nem is alárendeltnek lennie, de az ő munkájába kapcsolódnia.

Ilyen szempontból javasoljuk tehát a profiltisztítást, hogy az helyes, hogy azt a stratégiát, a fenntartható fejlődési stratégiát, ami a parlament által elfogadott stratégia, feladatkörébe tesszük az új szószólónak vagy védelmezőnek, itt csupán a 4-esben épp a jogszemlélet kedvéért kiemeljük, hogy ez egy parlamenti stratégia. Viszont azt kell mondanom, mondanunk, hogy iszonyatosan fontos természetesen, a nemzeti felzárkóztatási stratégia bizonyos vonatkozásait épp az előző nemzetiségi vitapontnál is érintettük, de az kormányzati stratégia, nem lett parlamentivé. Ezért hagynánk csak ki az ombudsman feladatai közül, nem azért, mert nem fontos. Vagy el tudunk képzelni egy átfogalmazást is, hogy erről ő aztán a parlamentnek tesz jelentést, vagy a parlamenttől kér segítséget esetleg a kormányzati stratégia vagy megvalósítása hiányosságai kiküszöbölésére. Tehát a szándékunk ezzel a két módosítóval az, hogy világossá tegyük, az ombudsman a parlamenttel van viszonyban és nem a kormánnyal.

Ami már nem az én illetékességem, csak nem állom meg, hogy ne protezsáljam a 6. számú módosítót, vagyis Jávor Benedek javaslatát, aki arra tesz nagy ívű, lehet, hogy a realitásoknál nagyobb ívű, de mégiscsak pozitív szándékú javaslatot, hogy hogyan szélesítsük ki a szóvivők, ombudsmanhelyettesek, védelmezők jogkörét, és számos, tucatnyi új feladatot is írna nekik elő.

Nem merem magamnak azt a jogot megszerezni, hogy én most darabra nézzem végig az a), b), c), d), s a többi pontokat, hogy melyik jogkibővítés fér bele az eddigi alkotmányos keretekbe, és melyiket kellene talán továbbcsiszolni. De azt el kell mondanom, hogy a jogok gyakorlativá tételével és kibővítésével mindenképpen egyetértünk, hiszen ahogy az eredeti törvényjavaslat is kicsit visszaadna az ombudsmanhelyettesek jogaiból a korábban megvontakhoz képest, és ez a törvényjavaslatnak is egy helyes szándéka, a Jávor Benedek-féle módosító ezt az irányt, ezt az útirányt a törvényjavaslatnál jóval nagyobb léptékben és nagyobb sebességgel követné. Ezt a bizonyos továbblépési szándékot, ami ebben a módosítóban benne van, mindenképpen támogatnánk és üdvözölnénk, akár jogi pontosításokkal is.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Dr. Józsa István tapsol.)