Felszólalás adatai

KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat hosszú utat tett meg, míg azt a kormány benyújtotta a parlamentnek. Tavaly februárban a hivatásos haderőre történő áttérés négypárti tájékoztató megbeszélésein, amelyek képviselői és szakértői szinten több fordulóban történtek, került a pártokhoz a most vitatott törvényjavaslat első variációja. Az akkori okmány témájában és terjedelmében is, emlékezetem szerint, széles körű módosításokat tartalmazott. A hivatásos haderőre történő áttérés is szerepet kapott a tervezetben.

Az idei márciusi négypárti szakértői megbeszélésre kiadott második variáció már sokkal kisebb terjedelmű, a hivatásos haderővel kapcsolatos módosítások törlésre kerültek. A központi helyet a szükséges, de kisebb szerepet játszó módosítások töltik be. De áprilisban még tovább szűkítették az előterjesztést, a mostani, harmadik változatnál a szövetségesi védelmi képességekkel kapcsolatos paragrafusok is törlésre kerültek. Ugyanakkor itt kell megjegyeznem, hogy nem értek egyet, ahogy már az oktatási bizottság kisebbségi véleményének előadójaként elmondtam, hogy a mai tárgyalás előtt nem egészen két héttel, a törvényjavaslat benyújtása után annak megvitatására a HM politikai államtitkára meghívta a négy parlamenti párt képviselőjét. A benyújtott törvényjavaslatok megvitatásának helye általában is, így a jelen esetben is a honvédelmi bizottság, majd a plenáris ülés. Így nem tudom, milyen fontos információt cserélhettünk volna a négypártin egy asztalunkon fekvő törvényjavaslat kapcsán.

Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve a törvényjavaslatra, végeredményben elmondhatjuk, hogy a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény módosítását képező 15 paragrafus a fontos, mert a szeptemberben kezdődő új tanév előtt célszerű a változtatások bevezetése, sok ponton tisztább helyzetet teremtenek, összhangban a főiskolai törvénnyel.

(11.00)

Ha eltekintek az előbb említett 15 paragrafustól, ami részünkről is támogatható, fel kell tenni a kérdést, mi marad a törvénymódosítási javaslatból. Alibi módosítások halmaza, amelyeket még zavarosabbá tesz, hogy a javaslat első része kétharmados döntést igényel.

A honvédelmi törvényt módosítani szándékozó 1., 3., 4., 6., 7., 8. és 9. § csak apró változtatásokat tartalmaz az uniós felvétellel az idén vagy jövőre megszűnő sorozással kapcsolatban. Szerintem teljesen felesleges most, hangsúlyozom, maximum egy évvel a sorozás megszüntetése előtt a másodfokú sorozóbizottságot egy fővel bővíteni vagy szélesebb területet biztosítani a fellebbező sorkötelesnek. Jó, ha pontosan meghatározzák, de nem tartom fontosnak öt évvel a NATO-csatlakozásunk után olyan fogalmak definiálását, amelyeket gyakran használtunk eddig is, és jól is értettünk.

Még egyszer mondom, hogy a fogalmak tisztázása fontos, ennek ellenére a módosításokat feleslegesnek érzem. Ugyanígy alibi módosítás a teljes 3. §, ami olyan, idézőjelben mondom, “nagy horderejűö változást fogalmaz meg, mint - idézem - „ az igénybevételt a honvédelmi miniszter engedélyeziö helyett az új meghatározás: “az igénybevételről a honvédelmi miniszter döntö. A magyar nyelv szerint ez a két dolog tartalmát tekintve azonos, tehát a módosítás teljesen felesleges, öncélú.

Az 5. §-ban - amit nem említettem az apró módosításokat tartalmazó paragrafusok között - történik a készenléti és szolgálati rendszer törvénybe iktatása, amely szükséges, hiszen működő rendszerről van szó. Jól nézne ki a Magyar Honvédség, ha a rendszert nem tudná vagy nem akarná működtetni. Kérdés: most, amikor már öt éve NATO-tagok vagyunk, kerül csak törvényi szabályozásra e fontos rendszer? Véleményem szerint azért van a kilenc paragrafusból az előbb említett nyolc paragrafus, hogy ne csak a 2. § módosításai szerepeljenek az előterjesztésben.

A fegyveres erők feladatait három ponttal bővíti ki az előterjesztés, melyek közül számomra a d) pont teljesen elfogadhatatlan. Eddig is szerepelt a szövetségesi és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek teljesítése. Ezek közül kiemelte a kollektív védelmi, békefenntartó, nemzetközi válságkezelő és humanitárius feladatokat mint legfontosabbakat.

A mostani előterjesztés külön pontban, az előbbiekből elkülönítve fogalmazza meg a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladataiban való közreműködést. Ez a megfogalmazás a terrorizmus elleni katonai feladatokat teljesen elkülöníti a szövetségi szerződésektől, az ENSZ-, a NATO-, az EU- és az EBESZ-szerepvállalástól, tehát önkényes. A másik fenntartásom, hogy a kollektív védelmi, békefenntartói, nemzetközi válságkezelő és humanitárius feladatok felsorolása, amely a fegyveres erők feladatainak c) pontjában szerepel, teljes körű, így tartalmazza a nemzetközi terrorizmus elleni katonai feladatokat is. Ezért a d) pont törlését javaslom.

Ugyanakkor nagyon fontos lenne a magyar haderő külföldi, nem kollektív védelmi típusú katonai szerepvállalása stratégiájának kidolgozása. Minthogy erre önálló képviselői indítványt nyújtottam be az elmúlt héten, mint a tárgyhoz tartozó lényeges szabályozási elemről pár gondolatot most is kiemelek. A kollektív védelmi típusú katonai szerepvállalásunkat a washingtoni szerződés 5. cikkelye, illetve a 2003. évi CIX. törvény az alkotmány 40/C. §-ának módosításával szabályozza. Az alkotmány 19. § (3) bekezdésének j) pontjában felsorolt feladatok engedélyezése, amennyiben nem szövetségesi kollektív védelmi típusú műveletekről van szó, az Országgyűlés kétharmados döntési hatáskörébe tartozik.

Az elmúlt évtized vitáinak tanulsága: a mindenkori ellenzék véleménye szerint a kormány igyekszik minden felkérésnek - határainktól távoli területeken is - maradéktalanul, költséget nem kímélve eleget tenni. Az aktuális kormánypártok pedig az ellenzék ez irányú tevékenységét felesleges aggályoskodásnak állítják be, holott az ilyen kérdésekben a nemzeti érdekeket figyelembe vevő konszenzusnak van csak helye. Ezért kezdeményeztem, hogy a kormány az alkotmány 19. § (3) bekezdésének j) pontja szerinti, nem kollektív védelmi típusú alábbi feladatokra dolgozzon ki stratégiát: a magyar fegyveres erők külföldi alkalmazására, békefenntartásban való részvételére, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységre, illetve külföldi állomásoztatásra. A stratégiában meg kell határozni a szükséges és lehetséges részvételünk eseteit, a részvétel politikai és katonai céljait, alapelveit. Pontosan kell jelölni a felső létszám- és költséghatárokat. A stratégia mint előzetes parlamenti koncepció az egyes, kialakult válsághelyzetekben irányt mutatna és mozgási teret biztosítana a magyar álláspont végleges kialakításához, a Magyar Országgyűlés döntéséhez. Ez a stratégia az általam törlésre javasolt d) pontban szereplő terrorizmus elleni harc katonai feladatok ellátásában való közreműködésére is adna koncepciót.

Tisztelt Képviselőtársaim! De térjünk vissza az előttünk fekvő törvényjavaslatra! A honvédelmi törvényt módosító kilenc paragrafus kivételével az előterjesztés az Országgyűlés feles döntését igényli. A legnagyobb terjedelmű módosítás a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt érinti. Véleményem szerint is egy törvényt időnként módosítani kell, mert a körülmények változnak. Egyes területek kimaradtak a szabályozásból, amit pótolni szükséges. Menet közben kiderül, hogy nem egyértelmű, félreérthető a szabályozás, amit szintén finomítani kell. Azért három év alatt a törvény negyedik módosítását mégis túlzottnak tartom.

Ennek ellenére egy paragrafussal van csupán problémám, amely összefügg a honvédelmi törvény módosításának elemzésekor említettekkel. A fegyveres erők feladatainak felsorolásában c) pontként megfogalmazzák a szövetségesi és nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségek teljesítését, illetve d) pontként közreműködést a nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladata ellátásában. Az ezekben a pontokban érintett feladatok maradéktalan teljesítése sok embert és hatalmas anyagi terhet jelentene. A jogállási törvény 52/A. §-ának módosítása a fenti feladatokhoz a katonák létszámának biztosítását szolgálja azzal, hogy a katona beleegyezésére egy év külföldi katonai szolgálat esetén nincs szükség. A mai honvédségi gyakorlat szerint fél évre vezénylik a katonákat külföldi misszióba, így a kiképzett állományt egyszerű vezényléssel ki lehet jelölni. A szövetségesi szerződések alapján szervezett külföldi missziókba szükséges létszám a jelenleg hatályos paragrafussal biztosítható. Amikor kezdeményeztem a korábban említett stratégia kidolgozását, éppen azokra a missziókra gondoltam, amelyek nagy létszám- és költségigénnyel járnak. Azért kell a felső létszámhatárokat kijelölni, hogy minél kevesebb kiképzett katonánkat kelljen külföldre vezényelni akarata ellenére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatot a honvédelmi törvény 22. §-a (1) bekezdés d) pontja és a jogállási törvény 52/A. § módosítására tett javaslat törlése nélkül a Magyar Demokrata Fórum nem támogatja, és a tisztelt Háznak is az előterjesztés elutasítását javasolja.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)