Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hajdúszoboszló városának híres szülötte Sebesi Gönczy Pál. 2017-ben, idén van születésének a 200. évfordulója, halálának pedig a 125. évfordulója. Kiemelkedő munkássága miatt engedjék meg, hogy e Ház falai között is megemlékezzek róla, hiszen elődeink eredményei teszik sikeressé a jelenünket és a jövőnket is.

Gönczy Pál elismert politikus és tudós volt. Korának kiemelkedő alakjaként, vezetőjeként számos olyan eredmény fűződik a nevéhez, amelyekre méltán büszkék lehetünk. Pedagógiai munkáját sikerült politikusként is kiteljesítenie, és azt a tudást, amelyet az oktatás területén szerzett, rendeletek, törvények formájában az ország hasznára tudta fordítani.

(22.20)

Tanulmányait a Debreceni Református Gimnáziumban folytatta, ahol egész életre szóló barátságot kötött Arany Jánossal.

Később tanítóként kezdte meg munkáját Zele­mér­ben, majd Pesten. Jellemező volt pedagógiai pá­lyá­jára, hogy az elméleti és a gyakorlati tudás összekapcsolását igen fontosnak tartotta. Az iskolákban ké­sőbb az általa magyar elnevezésekkel készített föld­gömböket használták, amely nagy előrelépést jelentett a földrajzi ismeretek oktatásában. Politikai mun­kája során elő is írta az iskolák számára a szemléltető eszközök használatát. Szakmai, pedagógiai tudását és szemléletét ‑ ahogy azt bevezetőmben is el­mond­tam ‑ lehetősége volt a politikai pályája során kiteljesíteni és ötleteit az ország szolgálataiba állítani.

Eötvös József és munkatársai ajánlására a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba került, ahol kezdetben osztálytanácsos, miniszteri tanácsos, végül államtitkár lett. A minisztérium valamennyi tisztviselője előtt ekkor rendkívül nehéz feladatok tornyosultak. Kiépítetlenek voltak az oktatásügy szervezeti keretei, hiányoztak a tanügyi igazgatási tapasztalatok, küzdeni kellett a feudális erők ellenállásával. Ők voltak azonban ebben a nehéz időszakban azok, akik vállalták a népiskolai törvény megalkotását és elindítását a megvalósítás útján. Az ellenzék által hevesen támadott törvényjavaslat országgyűlési vitájában közvetlenül ugyan nem vett részt, de végleges formába öntésénél, még inkább a gyakorlati megvalósításában kimagasló szerepet vállalt. Irányító munkája során elkészítette a népoktatás szervezetére vonatkozó útmutatásokat, szervezeti szabályzatokat, rendtartási nyomtatványokat.

Munkájával országosan megalapozta a közoktatási rendszer adminisztrációs szervezetét. Kiemelhetjük tehát, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főtanácsosaként, majd államtitkárként az ő nevéhez fűződik az 1868-as népiskolai törvény, amelynek jelentősége óriási, hiszen ez a rendelkezés vezette be Magyarországon először az általános és kötelező oktatást a 6-12 éves gyermekek számára. Közvetlen vezetése alatt állt 64 tanfelügyelői hivatal, 24 tanítóképző intézet, 1500 iskola. Nagy érdemeket szerzett az iskolák anyagi helyzetének megalapozásában, az iskolai épületek létesítésében.

Gönczy Pál sokrétű munkássága megmutatkozott tehát pedagógiai és politikai területen, de fontos még megemlítenünk botanikai és térképészeti tevékenységét is. Számos könyvet és cikket írt a növénytan oktatásához, és a gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdéseinek témakörében is jeleskedett. Tevékenyen részt vett a bécsi és a párizsi világkiállítás rendezésében. Később, 1888 májusában a nevelés és tanügy terén való működésének ötvenedik évfor­dulóján országos ünnepélyt rendeztek tiszteletére.

1889 őszén nyugalomba vonult. Érdemeit a kor főrendi házba való kinevezéssel jutalmazta. Gönczy Pál nevét róla elnevezett iskolák, táblák és az utókor számára hátrahagyott kiemelkedő tudományos tevékenysége őrzi. Hirdette, hogy ,,Ki nem lélekből tanító, nem tanító!"

Ezt az évet Hajdúszoboszló város elöljárósága, a késői tisztelők emlékezve rá, kiemelkedő tevékenységére, munkásságára, emlékévvé nyilvánították, és azt gondolom, hogy ezzel méltán adóznak emléke előtt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)