Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nagyon fontos témáról esik ma szó a parlamentben; én külön örülök annak, hogy a kormány kezdeményezésére tarthatunk ma egy vitanapot arról, hogy a 2014 és 2020 közötti időszakban az európai uniós források felhasználása milyen elvek, milyen stratégia mentén történik, illetve mit tett a kormány az elmúlt időszakban, és nagyjából mire számíthatnak a pályázók ‑ elsősorban önkormányzatok, vállalkozások ‑ a következő évek során.

Ahogy miniszter úr is elmondta, egy nagyon komoly stratégiai váltás történt 2010 után, amikor a kormányzást átvettük, hiszen a szocialista-szabad demokrata kormányok idején történt kiírások abszolút eltávolodtak a társadalmi és vállalkozási igényektől, egyáltalán nem azt vették figyelembe, hogy elsősorban hogyan lehet Magyarország felzárkóztatását elérni, hogyan lehet a gazdasági teljesítményt növelni, és hogyan lehet a magyar emberek életszínvonalát emelni, hanem elsősorban arra koncentráltak, hogy hogyan lehet helyzetbe hozni a pályázatírók által azokat a vállalkozásokat, amelyek a kormányhoz közelieknek voltak mondhatók. Nem véletlen, hogy a 2007-2013 közötti időszakban nem érte el a 30 százalékot sem a vállalkozásélénkítésre, a vállalkozások felzárkóztatására és versenyképességére fordított támogatások összege, és talán ez sem véletlen, hogy a kormány fókuszában ezért most éppen a kis- és középvállalkozói szektor áll, hiszen azt szeretnénk elérni, hogyha 2020-ig ezeknek a támogatásoknak köszönhetően például az exportképes hazai kis- és középvállalkozások száma a mostani 3-4 ezerről 10 ezerre növekedhetne.

(15.10)

A miniszter úr említette azt, hogy feltöltésre került a mai nap folyamán a KPMG-nek az a tanulmánya, amely éppen ezt a 2007-13-as időszakot vizsgálja. Szeretnék majd néhány lényegi elemre kitérni.

Mindezek előtt szeretném elmondani és megerősíteni azt, hogy a mi álláspontunk is az, hogy az európai uniós támogatások nem alamizsnaként, nem könyöradományként kell hogy Magyarországra érkezzenek, igenis Magyarország, a magyar társadalom, a magyar vállalkozások számára jár ez a támogatás; nemcsak azért, mert ahogy a miniszter úr is elmondta, azok az országok, ha szűken szemléljük, akkor nettó befizetőnek tekinthetők, de ha számításba vesszük az azon addicionális hatásokat, amelyek az európai uniós támogatások felhasználását illetően visszajutnak ezekbe az országokba a különböző cégeiken, vállalkozásaikon keresztül, és a helyi, hazai adófizetők forrásait fogják gyarapítani, akkor nem beszélhetünk tulajdonképpen nettó befizető országokról. Beszélhetünk azokról az országokról, akik képesek hatékonyan felhasználni ezeket a forrásokat, és beszélhetünk azokról az országokról, akik nem képesek hatékonyan ezeket a forrásokat elkölteni, nem tudják a társadalmi felzárkóztatást ebből elősegíteni, nem tudják a területi fejlettségbeli különbségeket szűkíteni, és nem tudják a hazai vállalkozásaik versenyképességét javítani, és azt a feltőkésítési folyamatot segíteni, amire a közép-kelet-európai régióban sajnos az 50 év kommunizmus következtében valamennyi vállalkozásnak igenis határozottan szüksége van.

Ha megnézzük azt a KPMG-elemzést, amely az elmúlt időszakról készült, akkor tisztán láthatjuk azt, hogy megállapítja a jelentés maga is, hogy Magyarország az elsők között volt, aki képes volt teljes egészében lekötni a rendelkezésére álló támogatást. A miniszter úr az expozéjában említette, hogy 2010-ben, ha már közép-kelet-európai viszonylatban beszélünk, csehül álltunk, hiszen úgy tűnt, hogy a rendelkezésre álló források 60-70 százalékát sem fogjuk tudni lekötni. Ezért volt helyénvaló a kormánynak az a döntéssorozata, amely átalakította az elosztási rendszert, és ami segítette felgyorsítani a pályázati pénzek odaítélését és a források lekötését egyaránt.

Azt is megállapítja ez a jelentés, hogy az EU-s támogatások felhasználásának köszönhetően Magyarországon jelentősen növekedett a gazdaság teljesítménye, nőtt a fogyasztás, nőttek a beruházások és a foglalkoztatottság, javult Magyarország belső és külső stabilitása egyaránt.

A kifizetések tekintetében a legnagyobb tétel az agráriumot érintette, hiszen 31 százaléka a fejlesztési forrásoknak az agráriumban realizálódott. Ez 3714 milliárd forint volt, ugyanakkor azt is megállapítja a jelentés, és ez elgondolkodtató a következő időszakra nézve, hogy annak ellenére, hogy a támogatások 31 százaléka realizálódott ebben a szektorban, ennek ellenére a GDP-hez való hozzájárulása, a munkahelyteremtésből való részesedése ezt messze alulmúlta: az előbbiben mintegy 23 százalék, az utóbbiban pedig csak mintegy 20 százalék volt a teljesítménye. Ez azt jelenti, ahogy a miniszter úr is erre kitért, hogy nem elsősorban a termelékenység javítására, az új termelőeszközök beszerzésével az eredményesség növelésére fordították ezeket a forrásokat, hanem a vállalkozások eredményének növelésére.

Azt gondolom, az új programok e tekintetben is változásokat hoznak, és én nagyon bízom abban, hogy ennek köszönhetően a mezőgazdaság versenyképessége is jelentősen javulni fog a következő időszakban. Azt is megállapította ez a jelentés, hogy elsősorban a középméretű gazdaságok tudtak kiemelkedően teljesíteni. Bízom abban, hogy a következő időszakban is számíthatunk majd ennek a szektornak a szereplőire.

Azt is megállapíthatjuk a jelentésből, hogy a vállalkozásfejlesztési programok fajlagos beruházási hatása volt az egyik legmagasabb az összes terület közül. Ezek a támogatások összességében 3,7 százalékkal növelték, az addicionális hatásoknak köszönthetően több mint 200 milliárd forinttal növelték az egyébként uniós támogatással vagy hazai támogatásból megvalósuló beruházások szintjét, ezzel növelték a vállalkozások eredményességét, és erősítették a munkahelyteremtésben való szerepvállalásokat is. Tehát azt gondolom, hogy amikor a kormány a 60 százalékát a következő időszak forrásainak vállalkozásélénkítésre fordítja, tervezi fordítani, akkor igenis, e tanulmány által is alátámasztottan helyes döntést hozott.

Végül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak még, ha már a forrásfelhasználásokról beszélünk, minden idők legnagyobb korrupciós botrányáról, a 4-es metró építéséről, hiszen a kormány a következő fejlesztési időszakban azt is határozott célul tűzte ki, a miniszter úr erről is beszélt már, a zéró tolerancia jegyében, a korrupcióval szemben, hogy valamennyi döntés transzparens és nyilvános lesz. Nem fordulhat elő Magyarországon még egyszer igen nagy volumenű európai uniós támogatások esetén, mint ami a négyesmetró-beruházást érintette: egyrészt ilyen előkészítetlen módon, mint ahogy azt a főváros annak idején megtette, hogy se a hatástanulmányok, se a beruházások előkészítettsége a minimális szintet sem érte el, másrészt úgy vállaltak Demszky Gáborék blöffszerűen 500 millió utast a 4-es metró vonalára, hogy azt ők is nagyon jól tudták már a vállalás pillanatában, hogy ez teljesíthetetlen. Magyarul: átverték az Európai Uniót, és még el is lopták ezeket a támogatásokat.

Tehát a következő időszakban egy teljesen más mentalitás várható, és biztos vagyok abban, hogy 2020-ig a magyar gazdaság versenyképessége jelentős javuláson fog átmenni, a magyar emberek életszínvonala az európai uniós és a hazai támogatásoknak köszönhetően továbbra is az Európai Unió átlagát meghaladóan fog növekedni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)