Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A jövő évi költségvetés kapcsán a 43. számú módosító javaslatomról kívánok beszélni, amely négy pontban is szerepel az előttünk lévő jelentésben. A módosító javaslat lényege, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárcánál egy új jogcímcsoportot kívánok létrehozni, mégpedig a szigetközi mellékágak rehabilitációja címmel. Erre a címre mintegy 205 millió forintot kívánok nevesíteni. Ez a keret tulajdonképpen három helyről jönne össze: 50 millió forint a KHVM fejezeti tartalékából, 35 millió forint a környezetvédelmi tárca hasonló címéből és mintegy 120 millió forint az elmúlt évben megszavazott, szigetközi térség kárainak mérsékléséből.

Joggal merülhet föl önökben a kérdés, hogy miért csoportosítok át abból a keretből, amit tavaly nagy nehézségek árán sikerült megszavazni a szigetközi károk mérséklésére. Ismert, hogy az azért történt, mert a tavalyi évben kimaradt ez a fejezet, és célszerű volt ezt létrehozni és a mai nap is fenntartani. A nevesítés azonban, úgy gondolom, hogy önmagában nem elegendő. A Szigetközben ugyanis hosszú évtizedek óta megindult a környezet állapotának a romlása. A folyamat lassítására, esetleg annak megfordítására a korábbi kormányok, az az érzésem, nem tettek mindent. A helyzetet súlyosbította, mint tudjuk, a Duna elterelése, amely a beindult degradációs folyamatokat fölgyorsította. Erről a területről a központi költségvetés még hosszú ideig nem vonulhat ki, egyrészt azért, mert rendkívül nagy beruházásokra van szükség a helyreállításokig. Másrészt ha a Duna vize hosszú távon megosztásra kerül, akkor tudomásul kell venni, hogy a mesterséges vízellátórendszer folyamatosan több száz millió forintos terhet ró minden év költségvetésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A beruházásokra, anyagi segítségnyújtásra szükség van, mert a Szigetköz alatt található ivóvízbázis stratégiai jellegű nemcsak a helyi lakosság, de hosszabb távon az ország polgárai nagy része számára is. Ezt a vízkincset pedig meg kell védeni egyrészt a megfelelő vízutánpótlás biztosításával, másrészt pedig a vízbázist veszélyeztető szennyező források megszüntetésével. Az ivóvízbázis védelme mellett rendkívül fontos, hogy a táj természeti értékeit a további sorvadástól megóvjuk, a helyreállítható károkat szüntessük meg, a helyi polgárok életét nehezítő, zavaró tényezőket szűrjük ki, szüntessük meg. Az elmondottak látszólag ellentmondanak a módosításnak, mivel a kármérséklésre elkülönített keretből is szeretnék átcsoportosítani az új címre, a mellékágak rehabilitálására.

Alaphelyzetben, azt hiszem, a szigetközi kár mérséklése cím is elégséges lenne, de sajnos az élet, a gyakorlat mást mutat. A gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy változtatni kell. Miért? Azért, mert az illetékes tárca, jelen esetben a környezetvédelmi, az e célra biztosított keretből, amely 275 millió forint volt az idén, csupán csak 177 millió forintot költött a kármérséklésre, míg a fönnmaradó 100 millió forintot más célra fordította. Ez pedig számomra elfogadhatatlan. Erre mondhatnánk azt is, hogy várhatóan majd a következő évben jobb lesz, sajnos az előjelek a beterjesztett javaslat alapján nem ezt mutatják.

Mindjárt az elején sérelmezem azt, hogy a keretet maga a környezetvédelmi tárca megrövidítené, a tervezet szerint mintegy 35 millió forinttal, a fejezeti tartalékba való átsorolással. Számomra ez teljesen elfogadhatatlan, mert amikor a térségbe az indokolt keretnek csak a töredéke jut, akkor a környezetvédelemért felelős tárca miért vesz mégis el ebből a keretből? Véleményem szerint ez így nem helyes. Másrészt a költségvetési törvény indoklásában a megmaradó összeget is kiemelten olyan célokra kívánja fordítani, mint a monitorozás, a nagy számú vízmintavétel és elemzés, amit eddig is kellett volna végezni, ami alapján mára több évtized óta konkrét tervekkel kellene rendelkezni és nem a ma meglévő célt átformálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt is tudni kell, hogy ezzel a módosítással nemhogy csökken a térség kárainak mérséklésére fordítható összeg, hanem mintegy 50 millió forinttal megnő a KHVM tartalékkeretéből történő átcsoportosítás után. Azonkívül azt is látni kell, elsősorban szakmailag, hogy a mellékágak rehabilitációja az egyik kulcskérdés a szigetközi károk mérséklésénél. Ha ez a folyamat elkezdődik és megfelelő ütemben folyik, akkor ennek a tevékenységnek köszönhetően javítható a vízbázis visszapótlódása, javul a mezőgazdasági termelés biztonsága, az egész táj állapota, a növény- és az állatvilág életkörülményei.

Tisztelt Képviselőtársaim! E módosító kapcsán ismét fölhívom a figyelmüket egy számomra nem szimpatikus jelenségre. Miről van szó? Néhány szocialista képviselőtársam mindent megtesz azért, hogy a kormánypárti képviselők és az ellenzéki polgármester vezette városok között feszültséget indukáljon és azt fönntartsa. A Szigetköz kapcsán el kell mondanom, hogy a tavalyi szavazás során a térségben élő nevezett képviselők és az egész Szocialista Párt nem szavazták meg, hogy a szigetközi károk mérséklésére keretet különítsünk el, a kármentés számukra nem volt fontos. Nem érdekük ezek szerint, hogy ne keletkezzenek visszafordítható károk? Ha igen, akkor miért nem adnak be önök ehhez módosító javaslatokat? De ha ezt nem teszik meg, akkor miért nem támogatják a helyi képviselő javaslatait? Nem a probléma megoldása talán a fontos önöknek, nem az ügyek lerendezése, hanem a hangulatkeltés? Azt gondolom, sokkal hasznosabb, ha egy problémáért teszünk, és megpróbáljuk közösen megoldani. Ha valami, akkor a környezetvédelem egy ilyen terület. Erről néhány szót a város kórháza és az elkerülő út kapcsán is kívánok még szólni, mivel önök ezt megtették napirend előtt, aggódva a városért. Én is aggódom, és szeretném, ha ebben önök nemcsak aggódnának, hanem tennének is, mint ahogy tehettek volna már korábban is.

Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott módosító javaslataimat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)