Felszólalás adatai

DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! A szocialista frakció által a közoktatás, a felsőoktatás és a tudományos kutatás területéhez benyújtott módosító indítványainkról szeretnék szólni.

Az általános vitában már világossá tettük: úgy látjuk, hogy e területeken lényeges többletforrásokkal nem számolhatnak a jövő évben az érintett intézmények. Ha nem változik a helyzet, úgy gondolom, a közoktatási, felsőoktatási és tudományos kutatóintézetek komoly konfliktusok és megoldhatatlan problémák forrásvidékévé válhatnak.

A közoktatás terén sok szó esett a normatívák átlagosan 20 százalékos emeléséről. Most is el kell mondanunk azonban, hogy az ehhez szükséges 31 milliárd forintot abból a pénzből adja vissza a költségvetés az iskoláknak, amit elvett az önkormányzatoktól azzal, hogy radikálisan csökkentette a szabad felhasználású forrásaikat. Így igazán lényeges többletforrás ebből nem keletkezik, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatok és a közoktatási intézmények nagyjából ugyanazzal a költségvetési kerettel gazdálkodhatnak jövőre, amivel ebben az évben számoltak és terveztek.

Komoly konfliktust jelenthet ez, hiszen így nem biztosított az a 8,25 százalékos béremelés sem, amit a költségvetési törvény a közalkalmazotti körben és a pedagógusok számára is biztosít. Az azonban már egészen biztos, hogy nem lesznek többletforrások önkormányzati szinten az ez évben módosított közoktatási törvény többletfeladatainak végrehajtásához, ez ugyanis a legszerényebb becslések szerint 20 milliárdos többletforrást igényelne, amelyek híján az iskolák törvényt fognak sérteni, mert források hiányában nem fogják tudni ezeket a többletfeladatokat vállalni.

(12.40)

Nem fogják tudni elindítani a felzárkóztató évfolyamokat az általános iskola kezdő szakaszában, a szakmunkásképzésben, nem fognak tudni szabadidő-szervezőt beállítani minden háromszáz főt meghaladó oktatási intézményben. Talán még súlyosabb probléma, hogy kellő források hiányában jövőre nem tudunk továbblépni a ma már elviselhetetlenül nagy társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése terén. Ehhez kapcsolódnak a legfontosabb közoktatási módosító indítványaink.

Az 572. számú ajánlási pontban egy nemzeti tehetséggondozó program elindítását javasoljuk a közoktatás terén. Mindannyian tudjuk, a felsőoktatásban működik ilyen közalapítvány, a korábbi kormány időszakában elindult ez. Ha azonban a közoktatás terén nem figyelünk oda a tehetséggondozásra, nem szabadítunk fel ehhez forrásokat, akkor előbb-utóbb a felsőoktatásban sajnos nem lesz kin segíteni. Szeretnénk 2,5 milliárdos alappal elindítani ezt a programot, amely a pedagógustársadalom segítségével a legtehetségesebb, de rossz anyagi körülmények közül jövő gyerekek útját egyengetné az oktatás rendszerében.

Ide kapcsolódik az is, hogy szeretnénk a középfokú oktatás terére kiterjeszteni az úgynevezett bejárónormatívát, amely eddig csak az általános iskola terén működött. Szeretnénk egy olyan elkülönített forrást létrehozni a költségvetésben, amelyből támogatni lehet azokat az önkormányzatokat, amelyek olyan középfokú oktatási intézményeket tartanak fenn, amelyek az önkormányzat területén kívülről is fogadnak gyerekeket, az ő oktatásukról is gondoskodnak. Fontos elem lehet ez abból a szempontból is, hogy elejét vegyük annak a folyamatnak, amelynek keretében tömegesen kívánják átadni az önkormányzatok középfokú oktatási intézményeiket a megyei közgyűlések számára. Fontosnak tartjuk - még mindig az esélyegyenlőtlenségek mérséklésénél tartva - azt is, hogy javítsuk a kollégiumok finanszírozási pozícióit, erősítsük meg, ha úgy tetszik, állítsuk vissza a kollégiumi diákétkeztetés támogatását.

Fontosnak tartjuk azokat a módosító indítványainkat is, amelyek a pedagógustársadalom erkölcsi és anyagi megbecsülésének irányába mutatnak. Elfogadhatatlannak tartjuk azt a 8,25 százalékos béremelést, amiről korábban már beszéltem. Ez ugyanis azt jelentheti, hogy a következő évben reálértékben csökkenni fog a pedagógusok keresete, hiszen ezzel a béremeléssel sokan átlépik az 1 millió 200 ezer forintos éves jövedelemhatárt, és elesnek a közalkalmazotti adókedvezménytől. Minimum 12-13 százalékos béremelésre lenne szükség véleményünk szerint ahhoz, hogy folytatódhassék legalább az az 1-2 százalékos reálkereset-növekedés, ami az elmúlt két évben elindult. Tudjuk, hogy ez kevés, ez alapján nem lehet teljesíteni azokat az ígéreteket sem, amelyek a kormányprogramban megfogalmazódtak, és amelyek a pedagógusjövedelmek felzárkóztatását irányozzák elő.

A felsőoktatás terén is elsősorban az esélyegyenlőtlenségek mérséklését célzó módosító indítványainkra szeretném felhívni a figyelmet. Alapvető kérdésnek tartjuk, hogy a hallgatói juttatások körét bővítsük a következő évben. Alapvetőnek tartjuk, hogy a 70 ezer forintos hallgatói normatívát legalább 75 ezer forintra emeljük. Ez ugyanis lehetővé tenné a hallgatói önkormányzatok számára azt, hogy emeltebb szintű, ugyanakkor differenciáltabb szociális ösztöndíjrendszerrel segítsék azokat a hallgatókat, akiknek elviselhetetlenül nagy anyagi terhet jelent a felsőoktatásban való részvétel.

Ehhez kapcsolódva fontosnak tartjuk a jegyzetvásárlási támogatás bővítését is, a hallgatónkénti 7 ezer forintos összeget szeretnénk 10 ezer forintra emelni. Végül ebben a körben rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy végre normatív támogatást kapjanak a hallgatói közösségek a közösségi, kulturális munkájukhoz. Olyan közösségformáló szervezetek működnek ugyanis a felsőoktatásban, amelyek döntő jelentőségűek lehetnek a jövő értelmiségének formálásának.

Fontosnak tartjuk a felsőoktatási intézmények pozícióinak javítását is, elsősorban a tudományos kutatások támogatása terén. Ezen a ponton ugyanis az ez évihez képest nominálértékben csökkenteni kívánja a törvény a jövő évi támogatásokat. Fontosnak tartjuk, hogy itt egy 1 milliárd forintos összeggel próbáljuk bővíteni a kutatástámogatást, hiszen a felsőoktatási intézmények - ebben mindannyian egyetértünk - nemcsak az oktatás, hanem a tudományos kutatás bázisaiként is működnek.

Végül a tudományos kutatóintézetekről; a délelőtti vitában már érintettük ezt a kérdést. Alapvetőnek tartjuk az OTKA forrásainak bővítését egy félmilliárdos tétellel, mert ezzel teszünk egy lépést ismét afelé, hogy a ciklus végére a nemzeti jövedelem másfél százalékos arányában részesüljön a kutatás, az ígéreteknek megfelelően. Fontosnak tartjuk a kutatói bérek felzárkóztatását is, hiszen itt 40 százalékos lemaradás figyelhető meg a felsőoktatásban dolgozók béréhez viszonyítva.

Az innováció, a tudományos kutatás támogatása a szocialista frakció szerint nemcsak azért fontos, hogy megőrizzük európai elismertségünket ezen a téren. Úgy látjuk, hogy gazdasági növekedésünk szempontjából ez a terület az egyik első számú tartalékká lépett elő. A fejlesztési innováció ugyanis gazdasági mozgósító erővel rendelkezik, a további gazdasági növekedést alapozhatja meg az országban. Ezért is fontosak számunkra ezek a módosító indítványok.

Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa majd ezeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)