Felszólalás adatai

Ez egy nagyon érdekes szituáció. Mi a múltkor, talán egy évvel ezelőtt feszegettük azt, hogy tulajdonképpen miért jó az, hogy a parlamenti bizottság az előterjesztője ennek. Nyikos elnök úr ugyanezt vetette fel, hogy hol van nekik ehhez bázisuk, adatuk meg minden egyéb, nem máshonnan, mint ezektől a hatóságoktól, hogy be tudják nyújtani ezt a költségvetést, és abból kell dolgozni, amit eléjük tesznek, viszont a felelősség nyilván az övéké, hiszen ők az előterjesztők.

Most ez történt. Megmondom őszintén, korrektebbnek tartanám, ha már a bizottsági ülésen elnök úr elfogadta ezt a szituációt azzal, hogy az ülésen ez történt, mi pedig nem kifogásoltuk, mert ezt nem mondtam el a bizottsági ülésen, hogy tulajdonképpen lehet, hogy házszabályellenes ez az egész úgy, ahogy van. Tulajdonképpen ma nem is nagyon tárgyalhatnánk ezt a napirendet, miután a bizottsági előkészítés ily módon akkor nem történik meg, hiszen nem tárgyalható. Ezt javasolnám egyébként majd megvizsgálni az alkotmányügyi és ügyrendi bizottságnak, hogy az ilyen eljárások egyébként Házszabályba ütközők-e vagy sem, de azért nem tettem szóvá, mert szerintem a valós helyzetet jobban tükrözi.

Talán több információt is tudunk így kapni, hogy ha ez a két derék ember a bizottság előtt egyébként elmondja, hogy mi van ebben az anyagban - talán arról is érdemes beszélni, ami nincs ebben az anyagban, de benne kellene hogy legyen -, illetve kérdésekre válaszol.

Pontosan ez a költségvetési javaslat azért sem elfogadható, azonkívül, amit már elmondtam a kisebbségi vélemény ismertetésekor, és nem terhelném a tisztelt Házat ugyanezekkel a mondatokkal, mert egyébként jól látszott a bizottsági ülésen adott válaszokból és Menczer Erzsébet képviselő asszony kollégám felszólalásából is, hogy nem teljes körű. Márpedig azt hiszem, hogy megkövetelhető az, hogy egy költségvetés legyen teljes körű.

Például a hitelfelvétel kérdésében ez a javaslat sem a számokban, sem az indoklásában enyhén szólva nem sok mindent tartalmaz, miközben a nyilvánosság előtt már elhangzott, talán november 7-én bejelentették, hogy egy 63 milliárdos hitelfelvételt fognak tenni, erről nincs egy szó sem. Milyen költségvetés az, ahol egy ilyen mértékű hitelfelvételről nincs szó? Mire fogják használni, mire kell, miért kell, mi fog ezzel történni, és így tovább.

Persze a bizottsági ülésen a feltett kérdésre kaptunk választ, hogy ebből 40 milliárd megy a székház megvásárlására, mert ebből a konstrukcióból át akarnak jönni egy másikba és így tovább és így tovább, meg valami forgóeszközhitelre kell majd az összes többi. Mi fog ezzel történni, azon túlmenően, amit itt számokban látunk? A fennmaradó rész sem kevés összeg, több tíz milliárd forintról beszélünk, ez elvész a homályban. Miért kell ez?

Ebből a költségvetési javaslatból az tűnik ki, hogy lényegében itt senkinek semmi köze nincs ezekhez a dolgokhoz. A törvény megteremtette azt a hátteret, hogy egyébként a szűk kör, amit megteremtettek maguknak és létrehoztak, hozzáférhetetlenül, és az előbb már mondtam, hogy az ellenőrzés nem független ellenőrzés, semmilyen körülmények között nem tekinthető annak, ha a médiahatóság eleve kapta azt a jogkört, hogy kinevezi még a felügyelőbizottságot is, meg az elnökét. És most nem akarom sorolni, hogy még a könyvvizsgálót is ők kérik fel maguknak, és akkor majd ők fogják ezt megtenni, és nekik tartoznak beszámolási kötelezettséggel. Tehát egy nagyon egyszerű és zárt rendszert csináltak hosszú távra, hiszen tudjuk, hogy 9 évre van kinevezve ez az egész konstrukció úgy, ahogy van. Persze ennek a törvénynek megfelel ez a beterjesztés, fogadjuk el, szerintem ennek se túlságosan, mert mondom: bizonyos elveket nem sért egyébként ez a beterjesztett dolog, mert sok minden kimaradt ebből az előterjesztésből, aminek itt lenne a helye, de úgyis meg fogják szavazni, és aztán jó napot, mit lehet ezzel tovább kezdeni?

Például nincs arról szó, és ehhez a költségvetéshez hozzátartozna, mert máshol nem tud megjelenni az Országgyűlés előtt, ha már Pálffy képviselő úr azt mondja, hogy itt valami ellenőrzési funkciókat is gyakorlunk, éppen azáltal, hogy tárgyalunk egy költségvetést. Egyébként nem ez az ellenőrzési funkciónak a csúcsa, mert persze, az Országgyűlésben van ilyen, amikor kérdésekkel, interpellációkkal lehetne ellenőrizni a hatalom tevékenységet, de míg a legfőbb ügyészt például lehet legalább kérdezni, eddig lehetett interpellálni is, most már azt sem lehet, addig például ennek a hatóságnak az elnökét nem lehet. Már kérdezni sem lehet.

Tehát valóban a parlamentben nincsen ilyen funkció. Ez most éppen a törvényalkotási funkció, csak felhívnám a figyelmet, azzal, hogy egyébként éppen egy törvényt terjesztettek ide, és nem éppen ellenőrzünk, hanem alkotunk, jelen esetben egy költségvetési törvényt, ennek a hatóságnak vagy ennek az intézményrendszerének a költségvetéséről.

Nagyon kíváncsi lennék például a székházügy kapcsán, hogy ha az volt a cél, és ebben akkor nagy egyetértés volt, hogy összevonják egy modern, minden igényt kielégítő objektumba a közmédiumok rendszerét, és az önök által létrehozott médiaszabályozás is ezt célozta, hiszen az MTVA-ba össze is tömörítettek mindent, a Kunigunda útjának ez a jelenlegi helyzete és perspektivikus célja is, és ha azt mondjuk, hogy a székházzal kapcsolatosan felmerülnek egyéb hitelfelvételi igények és így tovább, ki akarjuk váltani saját bekerüléssel, akkor a kérdés az, hogy a meglévő ingatlanokkal való gazdálkodás hogyan néz ki. Az a vagyongazdálkodás, amit a megváltoztatott törvények alapján egyébként szintén besöpörtek az MTVA alá a 2011-es esztendőben.

Erről sincs szó, nem tudom, hogy hol lehetne erről egyáltalán szó, ahol egyébként tájékoztatást kapnánk arról, hogy például a vagyonnal hogyan kívánnak gazdálkodni, mert az is valahol az önök tevékenységének és a költségvetésüknek része, hogy például hogyan kívánják hasznosítani a felszabadult ingatlanokat, amiből például bevétele származhatna ennek az egész rendszernek és így tovább.

(21.00)

Tehát az, hogy nem részletezett, hanem szintetikus számokat tesznek ide... - és mindenki ismeri, aki költségvetéssel foglalkozott, vagy elvégezte legalább a közgazdasági szakközépiskolát, hogy ezek a szintetikus számok akkor működnek jól, ha mögötte részletezetten ott vannak, hogy ezek a számok hogy jöttek ki, miért ezek a számok a számok. Ebben az indoklásban nincsen igazából semmi. Hogy fölolvassuk azt az indoklást, hogy ebben a sorban van egy szám, és ebben a sorban az a szám van, amit egyébként odaírtunk címszóként, és ezzel lezártnak tekintjük a történetet, ne haragudjanak, ez nem komoly indoklás.

Nekem a mintám nem más, mint még a háború előtt készült fővárosi költségvetés, ahol úgy jöttek ki a számok, és ezt bele is írták szépen kötetekbe, hogy a polgármester lovának az éves zabadagja ennyi pengő, majd a mellékletben kifejtették: két darab ló napi zabfogyasztása várhatóan ennyi, várható átlagos ára az év folyamán a zabnak ennyi, akkor éves viszonylatban ennyi költségvetési ráfordításról lesz szó a főpolgármester lovánál. Manapság nem divat ilyen részletes költségvetéseket csinálni, de az állami költségvetés legalább megpróbál néha ehhez hasonlítani, azért vannak azok a kötetek.

Ez a költségvetés meg sem kísérli, mert nem akarja megkísérelni. A számvevőszéki és költségvetési bizottság esélyt sem kapott arra, hogy egyébként benyújthasson ilyet, azt hiszem. És ezért mondtam a kisebbségi vélemény ismertetésekor is, hogy le van alibizve ez a történet felénk, és onnantól kezdve szabad gazdálkodásuk van. Az sem érthető túlságosan, pontosabban én értem, csak nem elfogadható, hogy most elfogadunk egy költségvetést, és törvény által azt biztosították, hogy a médiahatóság lényegében szabadon csoportosít át, korlát nélkül átcsoportosíthat bárhova bármit bármilyen címszóval. Hát, ha ezt a szabadságfokot nézzük, amit megteremtettek törvény által, ide akkor aztán tényleg nem érdemes hozni részletes költségvetést, mert minek? Ide csak behoztak valamit. Ehhez kérik, hogy adjuk a nevünket, ehhez nyomjunk majd igen gombokat, mert nyilván az lehet a szándék meg az a cél, hogy ebben a Házban legalább igyekezzünk valami konszenzust elfogadni mind szakmailag, meg esetleg talán kísérletet tennénk arra politikailag is, hogy így legyen.

Sajnos azt kell látni, amikor itt vagyunk a költségvetés vitáján, a hatóság költségvetési vitáján meg a beszámolójánál, hogy mindig vissza fognak térni ezek a problémák évről évre, mert be van kódolva, mert tudatosan bekódolták. Persze, kétharmad parlamenti többség birtokában, ameddig ezt a többséget tudják ebben a parlamentben, lehet mondani cinikusan: aztán mi történik? Úgyis az lesz, amit mi fogunk akarni - magyarosan kifejezve -, és aztán mi van? Legföljebb itt az éjszakába berakjuk a napirendet, kicsit elvitatkozunk rajta, aztán azt csinálunk, amit akarunk.

Igen ám, csakhogy az a probléma, hogy egy ilyen 70-80 milliárdos tételnél, mint az MTVA, ahova becsoportosítottak mindent, és lényegében nem látható, hogy mire költik, milyen a hatékonysága ennek a dolognak, például beszámoló kapcsán egyszer sem kaptunk erre vonatkozólag olyan jelentést, amikor vizsgálta volna ez a sok ellenőrző szerv, amit önök nagy szívesen sorolnak föl, könyvvizsgálói jelentés vagy a felügyelőbizottság jelentése mit mondott erről vagy ezekről a dolgokról. És azt gondolom, hogy ezt hozzá kellene csatolni. Ha már az önök embereit erre a feladatra kinevezték, akkor ne akarjuk ezt lealibizni azzal, hogy például egy beszámoló kapcsán ezek az intézmények nem is tesznek mögé semmit, nem hozzák nyilvánosságra, nem tartozik ránk.

Úgyhogy nagyon sok baja van ennek a történetnek, azt gondolom, ami eleve a törvényalkotói szándékból fakadt, a törvényalkotói szándék pedig nem volt más, mint a totális jelenlegi kormányzati politikai hatalom totális uralma a közmédium felett. Ezt önök meg is teremtették. Erre lehet mondani azt, hogy ügyesek voltunk, büszkén hátra lehet dőlni, lehet mondani, hogy mindenki vegyen erről példát: nem kell itt vacakolni, nem kell azzal foglalkozni, amit Deutsch Tamás mondott annak idején 1995-ben, amikor született a médiatörvény, és '96 első törvényeként megszületett a magyar médiatörvény, mert akkor született, ez a történelmi tény; és akkor bizony önök egészen más álláspontot képviseltek intézményesen mint Fidesz.

Világos, az üléspont meghatározta az álláspontjukat, 72 százalékos parlamenti többség esetén, ami nem az önöké volt, kisebbségben voltak, nem is akármilyen kisebbségben, jogosan követelték azt, hogy a közmédiumok, a közmédia világa, de az egész médiafelügyelet világa nem kerülhet egy politikai erő kezébe. Tessék végigolvasni azokat a parlamenti naplókat, bizottsági jegyzőkönyveket, amik akkor készültek, és önök elmondtak. És az a többség akkor elfogadta azokat az álláspontokat is, hogy közösen kell akkor valamilyen biztosítékot, intézményes garanciákat adni arra, hogy ne csúszhasson senkinek a kezébe a dolog. Mert mindannyian tudjuk, egy normálisan működő demokráciában a nyilvánosság, a média világa nem kerülhet semmilyen politikai csoportosulás kezébe. Önök megváltoztatták az álláspontjukat - lehet. Lehet liberálisból lenni ultrakonzervatívnak, akkor ezt is lehet. De akkor azt ki kell mondani, és azt akkor be kell vállalni: föladtuk az elveinket. Mert ez a költségvetés ezt mutatja. Ez pontosan erről szól. Nem teremtették meg benne a kontroll lehetőségét, és nem is terjesztik elénk.

Nincs például arról semmifajta felügyelőbizottságot illetően állásfoglalás, hogy ők hogy látják például ezt a költségvetést. Lehet, hogy nincs beleírva a törvénybe, hogy ide ilyet hozni kell. Nyilvánvaló, ha nincs beleírva, mert nem írták bele, akkor meg mit ágálunk itt? Ez teljesen törvényes, azt rá lehet mondani, hogy ez törvényes. Csak nem biztos, hogy etikus, nem biztos, hogy megfelel bizonyos olyan elvárásoknak, szabályoknak, amit önök megköveteltek annak idején - másoktól.

Nem nagyon lehet összevetni ezeket a mércéket természetesen, de ez a költségvetés sajnos ily módon nem kaphatja meg a támogatásunkat, mert ebben a dologban nem tudjuk azt mondani, hogy végig ellenőrizhető volt, látható volt, hogy mire akarják költeni, és ezért mi adjuk hozzá a nevünket. Nem tudjuk ezt mondani. Az meg, hogy sok vagy kevés a pénz, nagyon attól függ, de miután olyan tételek szerintem ma nincsenek benne, ami pénzt hozhat ezen a területen, például a vagyongazdálkodás kérdésében, ezért még igazából a teljesség okán sem mondhatunk igazából igent vagy támogató mondatokat az előterjesztéshez. És azt is el kell mondanom, hogy nem vagyok ettől túlságosan boldog.

Tehát ebben a Házban ellenzéki képviselőként még akár lehetne szimplán boldognak is lenni, hogy szerintünk nagyon rossz nyomon vannak, és rossz papírokat hoznak be. De itt azért többről van szó, mint hogy mi itt elcsatázgatunk egymással, és szerintem hihetetlen nagy károkat okoz mindaz, ami a média területén történt. És évről évre, amikor hozzák ezt a költségvetést, és ennyire - hogy mondjam - fedőszervként működik vagy működtetik az Országgyűlést, hogy áldását adja rá, és azt mondják, hogy az Országgyűlés ezt elfogadta, és innentől kezdve minden nagyon rendben van, minden nagyon tökéletes, minden nagyon demokratikus volt, ez másra nem jó, mint hogy becsapjuk a közvéleményt meg esetleg még néha önmagunkat is, ha túl sokat mondogatjuk itt, ebben a Házban.

Lejárt az időm, köszönöm a figyelmüket, köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)