Felszólalás adatai

A teljesítmény- és munkaalapú nemzetgazdaság egyik legfontosabb feltétele a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően kiképzett munkaerő biztosítása. A szakképzési törvény a képzés gyakorlati oldalának erősítésével a duális szakképzés egyre markánsabb megvalósításának legfontosabb rendelkezéseit tartalmazza.

Jelen törvényjavaslat ezt a jelleget kívánja erősíteni, elsősorban a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak tapasztalatait figyelembe véve. Új stratégiát nem fogalmaz meg, hanem továbbra is a kormány által a tavalyi évben elfogadott szakképzési koncepciót valósítja meg, a módosítások tehát elsősorban pontosító és jobbító változásokat jelentenek.

A törvényjavaslatnak a szakképzési törvényt érintő másik része a szakképző iskolák 2013. január 1-jétől történő állami fenntartásba vételének egyes kérdéseit tisztázza, megteremtve ezzel az átadás speciálisan szakképzési vonatkozásainak szabályozását.

A benyújtott törvényjavaslat a jelenleg hatályos felnőttképzési törvény módosítására is irányul, amelynek az a célja, hogy az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése a támogatott, vagyis állami és uniós forrásokat felhasználó képzések vonatkozásában hatékonyabbá váljon.

Tisztelt Ház! A szakképzési törvény 2012. január 1-jei hatálybalépése óta eltelt idő alatt a jogalkalmazók, így elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Agrárkamara, a szakképzésért felelős minisztériumok, a szakképző iskolák vezetői és fenntartói, valamint a szülők, tanulók a törvény több szakaszával kapcsolatban jelezték javaslataikat, pontosító észrevételeiket. Mindezen okok miatt a módosítások nagyobb része pontosító, javító jellegű, egyértelműbbé teszi a jogértelmezést és egységessé a jogalkalmazást. Nincs tehát szó koncepcionális változásokról, ellenkezőleg, jelen törvényjavaslatot éppen az tette szükségessé, hogy az eredeti törvényalkotói szándék maradéktalanul érvényesülhessen a szakképzés átalakításának folyamatában.

A különböző pontosítások érintik többek között a szakmai és vizsgakövetelmények szabályait, a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlására nyitva álló időszak meghatározását és a szintvizsga szabályozásának egyes kérdéseit is. Több változás irányul a tanulószerződéssel kapcsolatos feladatokra, az együttműködési megállapodásra, a tanuló pénzbeli juttatása kifizetésének megkönnyítésére, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok feladataira és a szakképzési megállapodásra is.

Új fogalomként definiálja a törvényjavaslat az értelmező rendelkezések között a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyt, amely a tanulószerződések megkötése miatt szükséges. A bankszámlával nem rendelkező tanulók esetén a tanulói juttatás banki átutalása vagy befizetése teljesíthető lesz a szülő vagy gyám bankszámlájára történő fizetéssel is.

Egyértelmű alkalmazást lehetővé tevő változás például, hogy a szakmai vizsgabizottság képzésben részt vett oktató tagjának nem kell a vizsgabizottsági névjegyzékben szerepelni ahhoz, hogy a bizottsági munkában részt vehessen. A módosítás következtében a gazdasági kamara nemcsak magát a tanulószerződést jegyzi ellen a megkötéskor, hanem annak módosítását is a módosítást követően. Egyértelművé válik, hogy az együttműködési megállapodás keretében szervezett nyári gyakorlat után járó tanulói juttatást kinek kell kifizetni a tanuló részére, illetve a javaslat a tanulószerződést szabályozó rendelkezéseket a 2012. július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyve fogalomhasználatához is igazítja.

A módosítás az iskolákat és a tanulókat egyaránt érintő további fontos kérdésben teremti meg az összhangot a szakképzési és a köznevelési szabályozás között. Ilyen új szabály, hogy a szakképzésben részt vevők a nappali munkarendben megkezdett szakképzéseket be tudják fejezni más munkarendre való áttérés nélkül is. Ezzel a szakképző intézmények szervezési feladatai is egyszerűbbek lesznek, a tanulók számára is tervezhetőbbé válnak a középfokú szakmai tanulmányaik. Ez az új lehetőség a nappali oktatás maximális életkorára vonatkozó szabályok mellett csökkenti a végzettség nélkül lemorzsolódók számát, sőt ez a kiegészítő szabály hozzájárul az iskolai rendszerű képzések hatékonyságához is. Kiegészül és letisztultabbá válik a kormány úgynevezett szakmaszerkezeti döntésére vonatkozó eljárási rend is, amely különösen fontos, hiszen egy évről évre megszülető, sok szereplő által előkészített, jelentőségteljes döntésről van szó.

Tisztelt Országgyűlés! Az iskolai rendszerű képzésben való részvétel ingyenességét meghatározó, azaz az első, állam által elismert szakma ingyenességéhez kapcsolódó rendelkezések is kiegészülnek és pontosabbak lesznek a jelen törvényjavaslatban, amelyet a közigazgatási egyeztetés során az alapvető jogok biztosa is üdvözölt. Ez a kiegészítés megteremti a szakképzés tekintetében az egyébként eddig is létező szabályozást, és az ingyenesség szempontjából jelentős garanciákat teremt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak és a sajátos nevelési igényű tanulóknak, ezáltal számukra e jelentős szerzett jog továbbra is biztosítva lesz. A kiegészülő rendelkezések az érintett tanulói csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése érdekében is szükségesek.

Jelen törvényjavaslat szabályozza az állami fenntartásba vétel szakképzés-specifikus kérdéseit is, szükségessé vált ugyanis, hogy a szakképzési törvénynek a szakképző iskolák fenntartására vonatkozó egyes szabályai is igazodjanak az iskolák állami fenntartásba és működtetésbe vételére vonatkozó rendelkezésekhez.

(16.50)

A szakképzési törvény új szakasza rögzíti, hogy a szakképzési feladatellátásnak az állami intézményfenntartó központon belüli feladatait a központról szóló kormányrendeletben kell szabályozni. Az új és pontosított átmeneti rendelkezések nagy része a szakképzési feladatok állami fenntartásba vételével kapcsolatos speciális kérdéseket tartalmaz, továbbá a térségi integrált szakképző központok fenntartását, folytonosságuk megőrzését teszi lehetővé, miközben megmarad az ésszerű és hatékony struktúra kialakítására vonatkozó előírások rendszere. Egyéb átmenti szabályok elsősorban az új és a korábbi szakképzési törvény szabályozása közötti átmenetet könnyítik meg, például a szintvizsgára vagy a szakmai vizsgára vonatkozóan, erősítve ezzel a duális szakképzés kiterjesztésének folyamatát.

Tisztelt Ház! A felnőttképzésben jelenleg döntő mértékben csak a vizsgán derülnek ki a felkészítés hiányosságai, ekkor azonban már kevés eszköz van a megfelelő beavatkozásra. A felnőttképzési törvény módosításának célja ezért elsősorban az, hogy megteremtse a támogatott képzések folyamatban történő ellenőrzésének megfelelő feltételeit, nem utólag, hanem már a képzés megvalósítása során szükséges szankcionálni, ha a képző intézmény eltér a jogszabályoktól és a szakmai követelményektől. A törvényjavaslat új szabályozása kötelezi az ellenőrzést végzőt ennek jelzésére a támogató szervezet felé is, hogy az meghozhassa a szükséges intézkedéseket.

Mindennek megvalósulásához az állami és európai uniós forrásból támogatott képzéseket indító intézmények új adatszolgáltatási kötelezettséget fognak teljesíteni a jövőben annak érdekében, hogy az ellenőrzést végző szerv megfelelő információkkal rendelkezzen e képzések tervezett és tényleges megvalósulásáról. Ez az adatszolgáltatás csak a felnőttképzési akkreditációval rendelkező intézményeket érinti, mivel támogatott képzések csak intézményakkreditációs tanúsítvány birtokában folytathatóak.

Mindezzel összhangban a felnőttképzési akkreditáló testület akkreditált intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörei is kiegészülnek az új adatszolgáltatáson alapuló jogosítványokkal, kiemelve a képzések időarányos, egyben tartalmi megvalósulásának ellenőrzését és az esetleges szabálytalanságok - ismétlődésük esetén differenciált - szankcionálását.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatnak e sok munkával terhelt ülésszakban történő év végi benyújtását több tényező indokolja. Feltétlenül szükséges a szakképző iskolák állami fenntartásba vételéhez kapcsolódó egyes részletszabályokat mielőbb elfogadni, hogy azok a következő év január 1-jétől alkalmazhatóak lehessenek. Emellett több fontos pontosítás az ugyancsak 2013. január 1-jétől hatályos egyes finanszírozási szabályokat egészíti ki.

A felnőttképzési törvény kiegészítése az állami és uniós források felhasználásának ellenőrizhetőségét javítja, ezzel akadályozva meg, hogy a képzésre fordított közpénzek valódi hasznosulás nélkül kerüljenek kifizetésre. Ez növeli a bizalmat a becsületes képző intézmények iránt, és összességében a hatékony forrásfelhasználást is szolgálja.

A törvényjavaslat a jól képzett munkaerő biztosítását és közvetve a foglalkoztatási szint növelését is szolgálja, emellett javítja a szakképzési törvény alkalmazhatóságát, biztosítja az egységes jogalkalmazást, és ezzel növeli a jogbiztonságot.

A szakképzésben érintett több csoportot egyértelműen kedvezőbb helyzetbe hoz. Igaz ez például a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek ingyenes szakképzésére vonatkozóan egyértelmű garanciákat tartalmaz a törvényjavaslat, vagy azokra, akik egyébként önhibájukon kívül nem tudnak már befejezni nappali tagozaton képzést, és így bizonytalanná válna a szakképesítésük megszerzése.

Kérem, támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)