Felszólalás adatai

A legelső törvényjavaslat a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló '93. évi törvény módosítását és kiegészítését tartalmazza. Itt egy egyszerű átvezetésről van szó, tekintettel arra, hogy a 2011. évi CCI. törvénnyel nem történt meg a rendelkezés a folyamatban lévő eljárásokról, és ezt korrigálja a javaslat.

A termőföldről szóló '94. évi LV. törvény módosításának két nagyon fontos iránya van. Az egyik, amiről érdemes szólnunk, a zsebszerződések feltárásához és felszámolásához szükséges eszközök megteremtése, a másik pedig a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása. Én mint a zsebszerződéseket felszámoló tárcaközi bizottság elnöke, a bizottsági munkám során több alkalommal szembesültem azzal, hogy amikor konkrét javaslattal éltünk a földhivatalok felé, akkor a földhivatalok nem rendelkeztek azzal a jogszabályi felhatalmazással, hogy a termőföld tulajdonjogára, a használati jogra vonatkozó jogellenes rendelkezések tekintetében adatokat, információkat adjanak át a tárcaközi bizottságnak, illetőleg a földhivatalok adatvédelmi jogszabályokra hivatkozva nem tudták ezeket a kéréseket teljesíteni. Ezért van szükség arra, hogy az ingatlanügyekért felelős hatóságok szakmai irányítását ellátó miniszter lehetőséggel bírjon ebben a körben, hogy ezeket az adatokat lekérdezhesse, azokat az illetékes hatóságoknak átadhassa, illetőleg a tárcaközi bizottság munkáját megsegítve adatokkal tudjon szolgálni.

A következő törvény a sorban a vízgazdálkodásról szóló '95. évi LVII. törvény módosítása. Itt egy nagyon lényeges szempontra szeretném felhívni a képviselőtársaim figyelmét. A javaslat tartalmazza az azonos módon képzett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjak bevezetését, valamint felhatalmazást ad a kormány számára a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása részletes szabályozásának rendeletben történő megállapítására.

A következő jogszabály az illetékről szóló '90. évi XCIII. törvény módosításáról szóló előterjesztés, illetőleg a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló '96. évi törvény módosítása. Itt technikai jellegű változtatásokról van szó, illetőleg van egy nagyon lényeges módosítás ebben a körben. Meghatározzák egy újfajta, az ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány igazgatási szolgáltatási díját, amelynek díjtétele az általános illetékmértékhez igazítva 3 ezer forint lenne. A törvényjavaslat ugyanakkor lehetőséget teremtene az igazolás soron kívüli kiállítására is 10 ezer forintos díj ellenében.

A következő módosítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló '97. évi CXLI. törvény, amelynek a legfontosabb javaslata, hogy a törvényjavaslat megteremti a törvényi feltételét egy olyan hatósági bizonyítvány kiállításának, amelyben az ügyfél kérelmére a hatóság igazolja, hogy a kérelmező által megadott adatok alapján magyarországi ingatlan tulajdonára vonatkozó bejegyzés nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban.

Van még egy nagyon lényeges kritérium a módosításnál, amit egyébként már korábban a termőföldről szóló törvénynél elmondtam. A zsebszerződések visszaszorítása érdekében a javaslat az ingatlan-nyilvántartás vonatkozásában is tartalmazza azokat a keretszabályokat, amelyek a jogellenes szerződések feltárásához szükséges adatkezelést lehetővé teszik. Mint ahogy korábban már hivatkoztam arra, az adatvédelmi biztos a tárcaközi bizottság megkeresésére minősített adatnak, illetve személyes adatnak minősítette azokat a konkrét adatokat, amelyek alapján a tárcaközi bizottság és az ügyben eljáró hatóságok olyan konkrét adatokhoz tudnának jutni egy-egy jogellenesen megkötött szerződés tekintetében, amelyek során konkrét vizsgálat indulhatna, illetőleg konkrétan azokra a jogcímekre, amelyek tulajdon, használat, haszonélvezet, vételi jog tekintetében információt adnak, illetőleg a hatóságok ezen információk birtokában a konkrét jogügyletre vonatkozóan tudnának álláspontot kialakítani, hogy az adott szerződés valóban jogellenesen megkötött zsebszerződésnek minősül, vagy nem.

A következő módosításra szánt törvényjavaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló '98. évi XXVIII. törvény módosítása. Mint önök is tudják, 2013. január 1-jétől hazánkban is alkalmazni kell a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló új uniós irányelvek rendelkezéseit - erről korábban a parlamentben egyébként jómagam is szóltam -, ezért van szükség erre a módosításra.

A következő jogszabály a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatáshoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárások egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása. Itt szintén technikai jellegű, illetőleg egyszerűsítési jellegű módosításról van szó. A módosítás egyszerűsíti az elektronikus kapcsolattartás bevezetését, valamint lehetővé teszi az ügyfél-nyilvántartási rendszer vezetéséhez kapcsolódó költségek csökkentését azzal, hogy abban az esetben, ha az ügyfél-nyilvántartási rendszer adatait a közhiteles nyilvántartásból átvett adatokkal fölülírják, arról az ügyfelet nem kell értesíteni, tehát ez egy technikai jellegű módosítás, tisztelt képviselőtársaim.

A következő jogszabály, amit módosítani kívánunk, a víztársulásokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény. Ebben a körben az a fura helyzet állott elő jelen pillanatban, hogy egyfelől az Országgyűlés 2010. július 22-én elfogadta azt a módosítását a törvénynek, amely alapján 2011. január 1-jétől megszüntette a közadók módjára kivethető és behajtható tagok társulati hozzájárulását.

(13.50)

Ugyanis itt a jogszabály korábban úgy rendelkezett, hogy a tagok területarányosan tagdíjat kötelesek fizetni annak a vízi társulásnak, amelynek területén működtek. Amennyiben ezt nem fizette be az adott vízi társulás területén működő gazdálkodó, úgy közadók módjára behajtható volt, és a jegyzőn keresztül meg is indíthatták az eljárást.

A 2010. évi módosítás ezt a lehetőséget kizárta, tehát mentesült a vízi társulás területén tevékenykedő gazdálkodó a tagdíjfizetési kötelezettség alól, illetőleg nem lehetett közadók módjára behajtani. Annak érdekében azonban, hogy a vízi társulások tagjainak fizetési kötelezettségeiről és a befizetett összegek felhasználásáról ne a küldöttek, hanem minősített szavazással maguk a tagok dönthessenek, a víztársulásról szóló törvény módosítása szükséges.

A következő jogszabály a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény. Itt egy nagyon lényeges kérdés rendezése merült fel. Korábban a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében jelentős nagyságú állami területek voltak, amelyek honvédelmi hasznosítási területként szerepeltek, vagy honvédelmi célra történő hasznosításra voltak kijelölve. Ezt a jogi helyzetet igyekszünk rendezni azáltal, hogy a honvédelmi miniszter a honvédelmi célra való feleslegessé nyilvánításáról és a Nemzeti Földalapba való kijelöléséről döntött, tehát ezek a területek, amelyek korábban honvédelmi hasznosítás céljára voltak kijelölve, átkerülnek a Nemzeti Földalapba, ezáltal ezek a területek mezőgazdasági hasznosításra alkalmassá válnak. Egyébként ezeket a területeket jelentős mértékben eddig is mezőgazdaságra használták, lényegében legeltető állattartás történt rajtuk. Ugyanakkor a jogi helyzet rendezésével a Nemzeti Földalap rendelkezik ezen területekkel.

Nagyon lényeges dolog a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása. Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a Magyarországon 2012. január 1. napjától hatályba lépett új mezőgazdasági kockázatviselései rendszert nemcsak a kis- és középvállalkozásokra, hanem a nagyobb gazdaságokra is ki kell terjeszteni. Ezért szükséges a módosítás.

A következő jogszabály a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Itt egy technikai jellegű módosítást kértünk, amelynek a lényege, hogy a miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jogkörében eljárva delegálhasson egy tagot a Hungarikum Bizottságba.

A következő törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása. Itt szintén igazgatási jellegű módosításról, egyszerűsítésről van szó, illetőleg egy lényeges dolgot szeretnék a képviselőtársaim figyelmébe ajánlani. A földügyi és térképészeti, valamint földmérési és térinformatikai ágazatban központi hivatalként működő Földmérési és Távkezelési Intézet által kezelt irattári anyag szaklevéltári rendszerben történő kezelése érdekében szükséges a földügyi és távérzékelési levéltár létrehozása. Ugyanakkor ezt a levéltárat a Földmérési és Távérzékelési Intézet hatás- és feladatkörébe kell rendelni.

A következő törvénymódosítás a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény módosítása. A jogszabály hatálybalépése óta 15 év telt el, az idő egy picit túlhaladta a jogszabályt, ezért mindenképpen szükséges néhány olyan pontosítás, amely a mostani helyzetre is aktuális, és ezeknek a rendelkezéseknek a hatályon kívül helyezése vált szükségessé.

Fontos azonban az ágazatban működtetett állami adatbázisokra, valamint szakértői és szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó szabályozás megtartása, pontosítása, ami a szakmaközi törvény módosításával valósul meg.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ezen jogszabályok módosítását tartalmazza a törvényjavaslat. Ahogy a bevezetőmben is kezdtem, itt két nagyon fontos szempont érvényesül. Az egyik az egyszerűsítés, illetőleg hogy az állampolgárok a közigazgatási eljárásban minél egyszerűbb módon tudják intézni az ügyeiket, tehát a közigazgatási eljárás leegyszerűsítése, illetve néhány olyan jogszabály is bekerült, ahol konkrétan a törvényi rendelkezések kijátszásának megakadályozása nagyon fontos akár a földtörvény, akár az ingatlan-nyilvántartási törvény módosítása tekintetében azon elvek mentén, amelyet megfogalmaztam.

Ugyanakkor a törvényjavaslat várhatóan salátatörvény jellegű, ami, úgy gondolom, több okból is indokolt. Ugyanis ennek a közel 13 jogszabálynak a módosítása a törvényeket tekintve kis terjedelmű. Néhány szakasz módosításáról van szó, és természetesen a kormány nem kívánja azt vagy nem kívánta, hogy külön-külön ezen törvényjavaslatok tárgyalásával a parlament - hogy úgy mondjam - idejét terhelje, hanem egy csomagban nyújtotta be. Azt gondolom, hogy ebben a csomagban valóban olyan törvényjavaslatok vannak, amelyek módosítása indokolt, ugyanakkor nem olyan volumenű módosítást indokol, hogy ezeket a jogszabályokat külön-külön hozzuk be a parlament és a tisztelt Ház elé.

Ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az általam röviden megfogalmazott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen elnök úr, és köszönöm a képviselőtársak türelmét.