A felszólalás szövege:

A kérdés az, hogy van-e okunk ünnepelni. Jó érzéssel mondhatjuk itt, e Ház falai között is, hogy igen, van okunk ünnepelni, hiszen Magyarország sportnagyhatalom. (Dr. Szanyi Tibor: Jobban teljesít!) Így igaz, ahogyan a szocialisták is mondják, nagyon helyesen, egyetértően: Magyarország a sportban is jobban teljesít, a pályán is jobban teljesít. (Lukács Zoltán: Mit?) Nem alaptalan a közbeszólás, hiszen valóban, az önök időszakában nagyon keveset és szerény mértékben áldoztak a sportra. 2011-ben megdupláztuk a sportra szánt pénzeket - a költségvetésben ezt tükröztettük -, és tételesen, tényszerűen többet áldoztunk a sportra, amelynek meg is lett az eredménye, gondoljunk csak a londoni szereplésre, gondoljunk csak arra, hogy ennek köszönhetően Magyarország a 168 aranyérmével, 148 ezüstérmével, 170 bronzérmével a világranglistán, a több mint kétszáz nemzet sorában a nyolcadik helyen áll, és ha lélekszámarányosan megnézzük, akkor bizony dobogósak vagyunk. (Dr. Józsa István: A gazdasági növekedésben 178.-ak vagyunk.) Óriási siker mindez.

Ehhez szükség van olyan emberekre, akik tesznek a sportért, akik megérezték a kormányzatnak ezen szándékát, törekvését, hogy kiemelt ágazatnak nyilvánítottuk a sportágazatot. Stratégiai jelentősége van a sportnak, ezt sokan felismerték, sokan támogatnak, és szövetségesként álltak be a kormányzati törekvések megvalósítása mellé. Ezért ezen a mai napon elismerés illeti azokat a sportági vezetőket, edzőket, műhelyeket, klubokat (Dr. Józsa István: Összegszerűen mennyi?), egyesületeket és azokat a sportolókat, akik mindent megtettek annak érdekében (Dr. Józsa István: Összegszerűen mennyi elismerés?), hogy Magyarország sikeres legyen a sportban is. Köszönet érte; hálás szívvel nemcsak a kormányzat köszöni meg, hanem az egész nemzet köszöni az ő munkájukat. És én bízom benne, hogy az a támogatás, az az értékrend, az a szemléletmód, amivel igyekszünk továbbra is támogatni a sportot, az egyre szélesebb körben segíti elő azt a folyamatot, amellyel nemcsak a versenysportban, élsportban leszünk sikeresek és versenyképesek, hanem a sportnagyhatalmi státusunkból adódóan végre felépíthetjük a sportoló nemzetet is. A sportoló nemzetet, amely azt jelenti, hogy egyre többen sportolnak a magyar társadalom tagjai közül, és az egészséges társadalom kiépítésében fontos szerepet tölthetnek be személyes életútjukon és személyes életpályájukon keresztül is.

Ezen a napon szólnunk kell a köszönet, az elismerés mellett a jövőről is. A mindennapos testnevelés bevezetésével a kormány komoly lépést tett annak érdekében, hogy a gyermekeink minél korábban megszerethessék a sportot, minél korábban felismerjék a sport jelentőségét (Közbeszólás az MSZP soraiból: Biztos vagy te ebben?), közösségformáló erejét, az egyéni siker sportban való lehetőségét. Kevés olyan varázseszköz létezik az emberiség fegyverraktárában, ahonnan ilyen muníciót tudnánk kivenni, miközben a sporton keresztül lehet fejleszteni a jellemet, az egyéniséget, a személyiséget, és eközben a közösségi felelősségérzetet is ki lehet alakítani a sporton keresztül a fiatal emberekben. (Dr. Józsa István: Ezt most a HM államtitkáraként mondja?)

Arról se feledkezzünk meg, hogy a sportban a nemzeti szuverenitásunkat is megélhetjük, hiszen egy-egy világversenyen, egy-egy olimpián, világbajnokságon, Európa-bajnokságon nemzeti színű öltözékben, nemzeti címerrel állnak ki a versenyzőink, Magyarországot, a magyar nemzetet képviselve jelennek meg és hoznak dicsőséget és sikert Magyarországnak, erősítve ezzel Magyarország jó hírét, jó arculatát a világban.

Az elmúlt három évben komoly áldozatokat hoztunk az utánpótlás-nevelés bővítésében is, újraindítottuk a Bozsik-programot, újraindítottuk azokat az utánpótlás-nevelési programokat, amelyeket sajnos a szocialisták nem tartottak fontosnak.

A létesítmények fejlesztésében is komoly előrelépés történt, kiszámítható, ütemezett létesítményfejlesztési programot indítottunk el.

Kiemelt sportágakat támogatunk, 16 sportág kap olyan jelentős mértékű anyagi támogatást, amellyel biztos pénzügyi alapokra helyezhetjük a különböző, Magyarországon népszerű sportágak jövőjét.

(13.10)

Azt hiszem, hogy amikor azon elgondolkodunk a sport napja alkalmából, hogy hogyan lehet felépíteni egy egészséges társadalmat - testileg, lelkileg, szemléletmódban, értékrendben -, akkor a sportot használjuk a jövőben is fontos eszközként, ismerjük fel minél szélesebb körben ennek a jelentőségét, eredményességét. Ebben kérem a tisztelt Országgyűlés további együttműködését is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban. - Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! Egyetértek azon megállapításával, mely szerint a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrejötte fontos lépés volt a hazai ifjúság szempontjából, valóban régi hiányosságot sikerült pótolnunk a közel kétmilliós ifjúsági réteg érdekképviseletének terén.

A Nemzeti Ifjúsági Tanács 2012. december 1-jei megalakulását hosszú folyamat előzte meg. A kormányzat a nemzeti ifjúsági stratégia, valamint annak cselekvési tervéről szóló határozatában hangsúlyozta a Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozatalának, valamint működtetése szakmai támogatásának fontosságát. Ezen cél elérése érdekében az EMMI a KIM-mel, a Közigazgatási Minisztériummal együttműködve támogatta azt a transzparens és a civil szféra aktív részvételével zajló előkészítő folyamatot, amelynek eredményeként mára elmondhatjuk, hogy Magyarországon egy több mint száz tagszervezetet számláló Nemzeti Ifjúsági Tanács működik. A Nemzeti Ifjúsági Tanács működtetésének, működésének támogatása kiemelt feladat a kormányzat számára, ezzel összhangban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium biztosítja a tanács alapvető munkavégzéséhez szükséges budapesti irodát, valamint egy fő, a NIT adminisztratív és operatív feladatait ellátó fiatal foglalkoztatásának költségeit, továbbá fedezi a Nemzeti Ifjúsági Tanács évi két közgyűléséhez kapcsolódó kiadásokat a helyszín, a szállás és az étkeztetés biztosításával.

Mindazonáltal fontosnak érzem hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács függetlenségét nem befolyásolhatja a kormányzattól kapott támogatás és annak esetleges megvonásának rémképe sem. A mindenkori kormányokkal együtt kell működnie a NIT-nek, de azoktól függetlenül látja el a jövőben is a fiatalok érdekképviseletét.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács szervezete jelenleg bírósági bejegyzés alatt áll. Remélem, hogy ez mielőbb befejeződik, és ezt követően, amikor megtörtént a bejegyzése a Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak, lehetőségünk nyílik arra (Az elnök csenget.), hogy a szervezet támogatási módozatait is átlátható módon, hosszú távon kidolgozzuk és rendezzük. Addig kérem a szíves türelmét.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindenki tudja, milyen fontos, hogy egy ország hogyan jelenik meg más országok szemében, mit tud felmutatni, miben jó az adott ország, mire lehetünk büszkék az adott országon belül (Dr. Józsa István: Lósport?), egyáltalán van-e mit megmutatnunk. Magyarország, hála a Jóistennek, sok mindenre büszke lehet, kulturális gazdagságára, Nobel-díjasaira, olimpiai bajnokaira, a nemzeti értékeinkre, őseink hagyatékára, múltunkra, a magyar emberek szorgalmára, akaraterejére, vendégszeretetére. Hosszasan sorolhatnánk mindezt.

A pünkösdi hétvégén Magyarország világkiállítást rendezett, világkiállítást az ember leghűségesebb társai, a kutyák számára - a kutyák, akik sokszor az életüket áldozzák szeretett gazdájukért, az emberért. Hűségükről legendák szólnak. 71 országból több mint 26 ezer kutyát neveztek erre a világkiállításra. Csak megjegyzem, a tavalyi ausztriai világkiállításon 16 700 kutya nevezésére került sor, tehát jelentősen, létszámában is túllépte a budapesti világkiállítás az ausztriait. 60 országból érkeztek különbírók, és több mint 100 ezer ember látogatott ki az ötnapos rendezvényre.

Tisztelt Országgyűlés! Magam is kilátogattam erre az eseményre, személyes tapasztalataim is vannak erről, és szeretném önökkel ezt megosztani. Egyrészt azt a tapasztalatot, hogy kiválóan szervezett rendezvényről van szó, világraszóló sikert jelentett mindez Magyarország számára. Szeretném megköszönni ezúton is a hazai ebtenyésztő-társadalomnak, annak a közösségnek, akik évtizedek óta folytatják kemény munkájukat: a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének, a Nemzetközi Kriminológus Szövetségnek és mindenkinek, aki a siker létrehozója volt.

Engedjenek meg néhány gondolatot még ezzel kapcsolatosan. A szervezés kérdését említettem. Azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy ebben a mai korban talán kevésbé oktatják, kevésbé képesek az emberek a szervezését tudományát megismerni és elsajátítani, ezért is példaértékű volt a rendezvény, mert kiválóan szervezett eseményt láthattunk, és meg tudtuk mutatni a világnak, hogy képesek vagyunk erre.

Szeretnék néhány szót szólni a kutyáról mint értékről, a természet felé való örökös kapcsolódásunkról, a felelős állattartásról és arról, hogy valóban szegényebb lenne az ember élete kutyák nélkül. A magyarok történetét a népvándorlástól a honfoglaláson át az államalapításig, de a Kárpát-medencei történetét is végigkíséri a kutyákkal való törődés, az állattenyésztésnek egy sajátos, magas szintű kultúrája. 9 régi magyar kutyafajtánk nemzeti kinccsé vált, ezt jómagam kezdeményeztem, és nagy tisztelettel, elfogadta az Országgyűlés, és ezúton is köszönöm az akkori Országgyűlésnek is, hogy a 9 magyar kutyafajta nemzeti kincs: pumi, puli, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű magyar vizsla, drótszőrű magyar vizsla, erdélyi kopó és a magyar agár. Ezt ajánlom mindenkinek, hogy az ismereteiben legyen ott. (Dr. Józsa István: A magyar agár divat lesz, azt hiszem!) Józsa képviselő úrnak pedig különösen, mert ő segített most ehhez hozzá, hogy mondjam el az ő tanulására és okulására is. Úgyhogy köszönöm, hogy lehetőséget adott erre.

Szeretném emlékeztetni az Országgyűlést arra, hogy nagyon komoly hagyományai vannak a kutyatenyésztésnek Magyarországon, és többek között a reformkorral kapcsolódik össze. Nagyon érdekes dolog ez, hiszen a reformkor a nemzettudat kialakulása, a nemzetté válásnak az időszaka volt, és nem feledkeztek meg őseink arról, hogy bizony a nemzeti kutyatartás is, az állattenyésztés is hozzátartozik egy fejlett egészséges nemzettudathoz.

(8.30)

Gróf Széchenyi István 1835-ben létrehozta az első agarász egyesületet, és ekkor már egy agárversenyt is megrendeztek Kocséron. 1839-ben pedig a Pest Megyei Agarásztársaságot alapította meg.

Igen, egy felvilágosult nemzet odafigyel az értékeire, megbecsüli azokat. Minősíti az adott nemzeti közösséget, hogy hogyan viszonyul az értékeihez. Magyarországon 1879 óra már törzskönyvezik a kutyákat. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete 1899-ben alakult, míg a Nemzetközi Kinológiai Szövetség csak 1911-ben. Egyébként az Osztrák-Magyar Monarchia révén Magyarország alapító tagja is a Nemzetközi Kinológiai Szövetségnek.

Végezetül annyit tudnék mondani, hogy 2013. május 16-tól 21-ig Magyarországra figyelt a világ, Magyarországról szóltak a jó hírek. Ezért is mondom azt, hogy e Ház falai között is, meg e Ház falain kívül is meg kell becsülni a hazai kutyatenyésztési tudást és a 114 éves MEOE-t.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen, hogy szóvá tette itt, a parlament színe előtt a sport ügyét, mindig fontos, hogy egy nemzeti ügyről itt, a Ház falai között is tárgyaljunk.

Magyarország a sportban nagyhatalom, köszönhetően az eddig végzett munkának, 168 olimpiai aranyéremmel a világ nemzeteinek a sorában a nyolcadik helyen állunk, és ha leszámítjuk a téli olimpiákat, és népességarányosan megnézzük, hogy hol tartunk, akkor a világ élén tartunk a sportban. Legyünk erre büszkék, és ezért a kormány kiemelt ágazatnak tekinti a sportot. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a nagyhatalmi státust meg is tudjuk tartani, és még fontosabb, hogy a gyermekeink minél többen kezdjenek el sportolni, érezzék meg a sport igazi ízét, a sport szeretetét.

Kérdésére rátérve, az öt látvány-csapatsportágra a 2011. és '12. évben mintegy 33,5 milliárd forintot szántunk. Indirekt formában ilyen módon támogatjuk ezen öt látvány-csapatsportágat. Hogy milyen arányban oszlott ez meg az elmúlt időszakban az öt látvány-csapatsportág esetében, kérdése erre vonatkozott: a Labdarúgó Szövetség vonatkozásában 19,5 milliárd forint, a Kézilabda Szövetség vonatkozásában 5,9 milliárd forint, a Kosárlabda Szövetség vonatkozásában 3,2 milliárd forint, a Jégkorong Szövetségnél 2,3 és a vízilabdánál 2,2. De ennél sokkal fontosabb, hogy ez döntően egyrészt létesítményfejlesztésekre fordítódott, másrészt pedig az utánpótlás-nevelésre.

Azt hiszem, amikor azt nézzük, hogy több mint 50 ezerrel több fiatal ember, gyermek ment el focizni az elmúlt másfél-két évben, és több mint száz műfüves focipályát adtunk át az elmúlt időszakban, ez önmagáért beszél. És ha még megengedi, azt is hadd mondjam el, hogy több mint 6 ezer gyermek ment el kézilabdázni, több mint 10 ezer gyermek ment el kosárlabdázni a kormány sportot támogató politikájának köszönhetően. (Taps a kormánypártok soraiból. -Dr. Józsa István és Pál Béla tapsol. - Dr. Józsa István: Nagy öröm ez!)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Egyetértek a képviselő úrral. Valóban, a létesítményfejlesztés kiemelt jelentőségű. Azt hiszem, ha őszintén végignézzük az elmúlt időszakot, akkor azt látjuk, hogy több évtizedes lemaradásunk van a sportlétesítmények vonatkozásában. Ezért van szükség pályaépítésekre, ezért van szükség olimpiaiközpont-fejlesztésekre, ezért van szükség a Tüskecsarnok befejezésére, amely nemcsak Újbudának, hanem egész Budapestnek egy új sportközpontjává válnak. S azt hiszem, hogy amikor a mindennapos testnevelést bevezettük, akkor nagyon-nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a magyar gyermekek egészséges életmódja kialakulhasson.

Úgy érzem, hogy mindenféle nehézség ellenére nagyon komoly erőfeszítések történtek azért, hogy ez egy sikertörténet legyen, nagyon komoly eredmények vannak már. A magyar testnevelő tanárok kiváló munkát végeznek, megbecsült tagjai valamennyi tantestületnek. S ha megnézzük azt, hogy az elmúlt két évben 234 498 fő sportolt igazolt versenyzőként, és mára a kormány támogatásának köszönhetően 301 671 főre nőtt az igazolt sportolók száma, ez óriási eredmény, óriási teljesítmény. Magyarország a pályán is jobban teljesít.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésére a következőket tudom elmondani. A kormány valóban elrendelte a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány megszüntetését, valamint a közalapítvány által végzett közfeladat más szervezeti keretek között történő ellátását. Ennek a határozatnak az alapján a nemzeti erőforrás miniszter 2011 novemberében vagyonelszámolót bízott meg a közalapítvány vagyonának felmérésével és annak a Magyar Olimpiai Bizottság részére történő átadásával. Ezt a feladatot elvégezte a vagyonelszámoló, teljeskörűen felmérte a közalapítvány vagyonát, független könyvvizsgáló által hitelesített számviteli beszámoló készült, egyszerűsített mérleg és eredménykimutatás is elkészült, amelyek a Magyar Olimpiai Bizottság részére történő vagyonátadás alapját képezték.

A közalapítványnak adótartozása, más köztartozása nincs. A közalapítvány a Magyar Olimpiai Bizottság részére teljes átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján átadta a vagyonát.

(16.10)

Az összes tétel felmérése, lezárása, a keletkezett iratok rendezése is megtörtént. Az iratok átadása a MOB részére szintén megtörtént.

Tisztelt Képviselő Úr! A Magyar Olimpiai Bizottság a közalapítvány által ellátott feladatokat már alapszabályába foglalta, és tudomásom szerint ellátja ezt a feladatot. A közalapítvány által fenntartott és működtetett Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium fenntartói jogát a zuglói önkormányzat képviselő-testületi döntése értelmében az önkormányzat átvette.

Végül pedig azt tudnám elmondani az ön kérdésére vonatkozóan, hogy a közalapítvány törvényszéki nyilvántartásból való törlése, és ezzel párhuzamosan a székhelyét képező ingatlannak és a kapcsolódó vagyonelemek átadása a MOB részére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium koordinálásával jelenleg is zajlik, folyamatban van.

Kérem válaszom szíves tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, ez már egy olyan sorozat, amely egy kicsit a Szabó családhoz kezd hasonlítani, de örülök neki, ha sportról beszélhetünk, minden alkalommal szívesen tesszük mindezt, és fontos, hogy az Országgyűlés képviselői is és a nyilvánosság is tájékoztatva legyen arról, hogy a kormány mennyire szereti a sportot. Azt hiszem, hogy abban mindannyian egyet kell hogy értsünk, hogy a sportgazdaság a nemzetgazdaság fontos része, és a sport ereje, jellemformáló szerepe, közösségépítő és egészségmegőrző ereje mindannyiunk számára ismert és elfogadott. Ezért is tekint a magyar kormányzat a sportra kiemelt ágazatként.

Ezért az önök által folytatott tevékenységet egy más szemléletmóddal átitatva mi sportbarátként léptünk fel 2010-től kezdődően, a kormányváltást követően. Meg is dupláztuk a sportra szánt támogatási összegeket, és igyekeztünk megteremteni a sport finanszírozási alapjait, tehát igyekeztünk a pénzügyi forrásokat is biztosítani a sport működtetéséhez. Természetesen nem öncélból tesszük mindezt, hanem azért tesszük, mert ezeket az értékeket vallva gyermekeinket olyan szellemiségben szeretnénk fölnevelni, a sporton keresztül is, amellyel értékes közösségformáló emberek, alkotó emberek lesznek, és nemzetben gondolkodnak. (Dr. Józsa István: És a Diósgyőr?)

A Wesselényi Közalapítványra vonatkozó kérdésére már múltkor válaszoltam. Jogszerűen természetesen a MOB-hoz került át minden ilyen típusú tevékenység. Az egyéb vonatkozó kérdésére pedig azt tudom mondani, hogy a Diósgyőrhöz is jut forrás, hiszen 350 millió forintot adtunk a diósgyőri stadion korszerűsítésére, és a stadionbiztonsági beruházások vonatkozásában mintegy 88 millió forintban részesül a DVTK is.

Egyébként nem személyekre szabottan épülnek stadionok és sportpályák, hanem kifejezetten népszerű sportklubok kapják ezeket a támogatásokat, és akadémiában dolgozó, edző, küzdő gyermekek kapják ezeket a pénzeket. (Az elnök a csengője megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ha ezeket ön támadni akarja, nyilván tegye, de szerintem nem jó.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Természetesen értékelem a lokálpatrióta elköteleződést, Miskolcot szeretjük, szereti a kormányzat, támogatjuk is. Éppen hétfőn voltam a Selyemréti, régi villanytelepi strand átadó ünnepségén. (Dr. Varga László: Nincs befejezve, csak a szalagot vágták át! - Dr. Józsa István: Nincs kész!) A kormány támogatja Miskolc fejlesztését és fejlődését jelentős pénzekkel, a miskolci emberek nagy örömére és megelégedésére.

A szabadidősport vonatkozásában önök 150 millió forintot áldoztak erre, mi 372 millió forintot költünk el idén szabadidősportra. Egyébként pedig számos pályázati lehetőség is fennáll a szabadidősport támogatására. Fontosnak érezzük, hiszen szeretnénk ezen keresztül is megváltoztatni azt a szomorú hagyományt, amit önök hagytak ránk, azt a tradíciót, azt az örökséget, amely azt mutatta, hogy mindössze 7-8 százaléka mozgott rendszeresen a felnőtt lakosságunknak. Ezen az arányon már sikerült néhány százalékban változtatnunk, de nem vagyunk elégedettek, szeretnénk továbbhaladni ezen az úton.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Kiemelt sportágak, 16 sportág kap jelentős támogatást az elkövetkezendő időszakban. Az előttünk lévő időszakban mintegy 12,5 milliárdos támogatásban részesülnek, nyilván a sportoló gyermekek és a sportoló gyermekek szüleinek a nagy örömére.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.50)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, nem kell önöket meggyőznöm arról, hogy a sport egyfajta varázseszköz az emberiség kezében, játékos formában nevel, s nem is akárhogyan. Hemingway úgy fogalmaz, hogy megtanít győzni, megtanít veszíteni, tehát mindenre megtanít, megtanítja a fiatal nemzedékeket, gyermekeinket. A gyermekeink egészségét, állóképességét, közösségi fejlődését elősegíti maga a sport. A magyar sportolók a magyar edzőknek köszönhetően jelentős mértékben gazdagították mindig is Magyarország aranytartalékát, a szó szoros értelmében is, hiszen azzal, hogy az újkori olimpiák történetében 168 aranyérmet szereztek a sportolóink, 148 ezüstöt és 170 bronzérmet, a világ megemelheti a kalapját a magyar sportolók, a magyar edzők, a magyar sportszakemberek teljesítménye előtt.

Szeretném elmondani e Ház falai között, hogy az olimpia óta eltelt időszakban a magyar sportolók Európa-bajnokságokon, világbajnokságokon mintegy 255 aranyéremmel növelték e számot. Óriási teljesítmény mindez, ami jól mutatja, hogy a sportban milyen erő lakozik és a magyar emberek mennyire tehetségesek.

(15.10)

Ezért meg kell becsülnünk a magyar sportban dolgozó szakembereket, legyen az sportoló, legyen az menedzser vagy szakedző, edző. Mi egy sportbarát kormány vagyunk, ezért 2010-ben egy új fejezetet nyitottunk a hazai sport történetében, egy új korszakot indítottunk el, amely részben már elhangzott elnök úr kérdésében, de egy biztos, hogy a költségvetési támogatást jelentős mértékben növeltük, mintegy két és félszeresére elődeinkhez képest a sportágazatban. A versenysport fejlődésében is új korszak indult el, hiszen sportcélú adókedvezmény-rendszert hoztunk létre, aminek köszönhetően az öt látvány-csapatsportágban jelentős mértékű változás, fejlődés következett be. Az utánpótlás-nevelésben is korszakalkotó változások történtek, jelentős mértékben szélesedett az utánpótlás-korosztály bázisa. A 16 kiemelt sportág támogatásában óriásit léptünk előre, hiszen a 2020-ig terjedő időszakra mintegy 135 milliárd forintos támogatásban részesítjük a 16 olimpiai sportág fejlesztését, fejlődését. A mindennapos testnevelés bevezetésével valóban egy olyan mérföldkőhöz érkeztünk el, amit elődeink korábban nem tudtak elérni és teljesíteni. Mi ezt bevezettük és megteremtettük a feltételeit ennek.

A sportcsillagok ösztöndíjának megteremtésével úgyszintén egy új korszak indult el a magyar sportban, megbecsülve a hazai fiatal, tehetséges sportolókat, és ösztönözve őket a jó tanuló-jó sportolói úton. Országos sportlétesítmény-fejlesztési programot indítottunk el, amelynek köszönhetően méltó körülmények között sportolhatnak majd gyermekeink az elkövetkező időszakban. És igen, amire képviselő úr kérdezett, valóban, az edzőket is megbecsüljük. Szeretnénk, ha itthon maradnának, a tudásukat itthon gyarapítanák és átadnák a gyermekeinknek, a jövő generációinak. Az edzők, a magyar edzők a magyar sport tanárai, sok esetben professzorai. Szükség van rájuk. Nem szeretnénk, ha megélhetési okok miatt elhagynák az országot, mint tették ezt korábban, elődeink nem kifejezetten sportbarát hozzáállásának köszönhetően.

A konkrét választ abban fejteném ki, hogy mintegy nettó 1 millió forintot kereshet olyan edző ma Magyarországon, aki az olimpián 1., 2. vagy 3. helyezést elérő sportolót nevel, átlag nettó 600 ezer forintot, aki az olimpián 4-6. helyezést, világbajnokságon 1., 2., 3. helyezést elért sportoló edzője. Nettó 400 ezer forintot, ha világbajnokságon 4-6. helyig, Európa bajnokságon 1. helyezést ér el, a legmagasabb utánpótlás-kategóriájú világbajnokságon és Európa-bajnokságon 1. helyezést elérő sportoló edzője. Végezetül pedig a negyedik kategória, a MOB-bal közösen megalkotva, nettó 300-400 ezer forintig terjedő fizetést jelent, aki pedig a vizsgált időszakban, jelenleg is edz olimpiai kerettagot, tehát van olimpiai kerettag tanítványa.

Tehát szükség van az edzőkre, köszönöm szépen a kérdését. Kérem elfogadni a válaszomat. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Úr! A kormány kiemelt célja, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel. Hozzáteszem, hogy magánemberként is, szülőként is, édesapaként is messzemenőkig azonosulok ezzel a céllal, hiszen mi lehet más fontosabb nekünk, szülőknek, mint gyermekeink felnevelése egészséges szemléletmódban, és fizikai értelemben is egészséges nemzedékeket szeretnénk felnevelni. Ennek egyik fontos eszköze és lehetősége az oktatási rendszerünkben kialakított mindennapos testnevelés bevezetése volt. S valóban, ahogy ön fogalmazott, mérföldkőnek tekinthetjük a mindennapos testnevelés bevezetését.

Látjuk azokat a problémákat, azokat a gondokat, amelyek a gyermekeink életére kihatással vannak, többek között a nemzetközi példákat is figyelembe véve jól látható az, hogy az Egyesült Államokban a 6-11 éves korú gyermekek esetében már 25-30 százalékban jelen vannak az elhízással járó túlsúlyos kockázati tényezők. Magyarországon sincs ez sokkal másként. Viszont ha ismerjük és látjuk ezeket a gondokat, akkor tenni is kell azok megoldása érdekében.

A kormány ezért hozta meg ezt a döntését, ezért vezettük be tavaly szeptembertől az 1., 5. és 9. osztályokban a mindennapos testnevelést, és ezért indítottuk tovább útjára ezt a programot 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályokban is, és így megyünk szépen tovább, míg valamennyi évfolyamban a mindennapos testnevelés részévé válik a gyermekeinknek.

A program sikeres, pozitív visszajelzések vannak. Azt kell mondjam, hogy gyermekeink 75 százaléka eddig csak a testnevelésórák alkalmával sportolt, ezért is kell ezt az eszközt, ezt a lehetőséget megadni a gyermekeinknek, hogy egészséges szellemiségben egészséges, aktív életet élhessenek majd felnőttként is.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ne feledkezzünk meg az Atlétikai Szövetség partnerségéről sem, hiszen a testnevelő tanároknak adtunk egy új oktatás-módszertani segítőeszközt is a kölyökatlétikai program keretében. Ez a program is folytatódik tovább. Nagy öröm a testnevelő tanárok számára ennek a lehetősége. Szeretnénk népszerűsíteni a sportot Magyarországon.

Szeretném elmondani, hogy Újbudán nem először, most már harmadszor rendeztük meg a Kopaszi-gáton a sportágválasztót, az idén óriási létszámban érkeztek újbudai családok, gyermekek, több mint tízezren vettek részt egy szombati napon az elmúlt héten ezen a rendezvényen. Óriási siker volt. Nagyon-nagyon sok gyermek a mindennapos testnevelésórák során a tehetségét kibontakoztatva reményeink szerint sportegyesületekben képezheti magát tovább, és a kormány ezt messzemenőkig támogatja, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél több gyermek sportoljon.

Köszönöm szépen.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Egy hétig otthont adtunk a birkózás legrangosabb eseményének. Ennek köszönhetően Budapestre figyelt a világ, nemcsak a sportrajongók milliói, hanem nagyon-nagyon sokan szurkolhattak a birkózó-világbajnokságon részt vevő sportolóknak.

Első szavunk nem lehet más, mint a köszönet - köszönet a sportolóinknak a szép eredményekért, köszönet a sportszakembereknek, köszönet a Magyar Birkózó Szövetségnek, a szervezőknek, hiszen jó házigazdák voltunk, sikeres világbajnokságnak adhattunk otthont.

Azt hiszem, nem újdonság az a tisztelt képviselőtársaim számára, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet szentel a sportnak, és minden eszközzel támogatja azt. A birkózás mellett felsorakoztunk, kiálltunk, összefogtunk, öröm volt látni a parlament egységét, azt a nemzeti egységet ebben a kérdéskörben, hogy igen, a birkózás maradjon továbbra is az olimpiák versenyszáma, hiszen ősi sportágról van szó, Krisztus előtt 776-ban már beírta nevét az ókori olimpiák történetébe, és az újkori olimpiák történetében is egy sikeres sportágról van szó, és mi, magyarok ebben igen tehetségesek és sikeresek vagyunk.

Fontos, hogy minél több hazai rendezésű világversenynek adjunk otthont, hiszen a kiváló sportolóink így a hazai közönség előtt is megmutathatják tudásukat, tehetségüket. Szerintem fontos, hogy ezekért az örömteli percekért, amelyeket szereznek nekünk a sportolóink, e Ház falai között is köszönetünket fejezzük ki és méltassuk őket.

Engedjék meg, hogy az öt bronzérmesünket és az egy aranyérmesünket elsoroljam: Sastin Marianna 59 kilogrammban nyert aranyérmet, ő az első magyar nő, aki birkózásban világbajnok lett (Taps.); Barka Emese, Veréb István, Módos Péter, Lőrincz Viktor és Kiss Balázs pedig bronzéremmel gazdagította Magyarország kincsestárát. (Taps.) Én azt szoktam mondani, hogy mi, magyarok a sportban nagyhatalomnak számítunk, és bár lehet, hogy nincs túl sok aranytartalékunk, de az biztos, hogy a sportolóinknak köszönhetően az aranytartalékunk igen jelentős, folyamatosan bővülő mennyiséget jelent. Csak az olimpián kívül az elmúlt másfél évben 261 érmet szereztek a sportolóink Európa-bajnokságokon és világbajnokságokon. Óriási siker mindez.

Szeretném elmondani azt, hogy nemzeti érdekünk és a sportdiplomácia valamennyi eszközét igénybe vettük annak érdekében, hogy a birkózás továbbra is az olimpiai sportágak körében maradhasson. Személyes példámat hadd mondjam el: Újbudán most már harmadszor rendeztük meg a sportágválasztót, ahol a birkózás az egyik legnépszerűbb, a gyermekek által leglátogatottabb sportág volt, Bárdosi Sándor olimpiai ezüstérmesünk vezetésével a fiatal tehetséges birkózók idén is bemutatták a tudásukat, tehetségüket. Több mint négyezer újbudai gyermek vett részt ezen az eseményen, úgyhogy ez biztató előjel arra nézve, hogy a birkózás utánpótlásbázisa is egyre inkább szélesedik. A kormány úgy döntött, hogy a birkózást a kiemelt sportági körbe beteszi, a 16 kiemelt sportág között ott van a birkózás; nem véletlenül, hiszen hazánkban töretlen népszerűségnek örvend ez a sportág, és az újkori olimpiák történetében eddig 19 aranyérmet szereztek a birkózóink, 16 ezüstérmet és 19 bronzérmet - ezzel a vívás, az úszás és a kajak-kenu mellett a negyedik legeredményesebb sportágunk a birkózás.

Számos sikeres nemzetközi verseny rendezésén vagyunk túl, tisztelt képviselőtársaim: a jégkorong-világbajnokság óriási siker volt, a karate-Európa-bajnokság, a dzsúdó-Európa-bajnokság és a vívó-Európa-bajnokság is, és most a birkózó-világbajnokság sikerein vagyunk túl. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ezen keresztül a magyar sportolók bizonyították tudásukat a hazai közönség előtt. Számos célunk van még annak érdekében, hogy középtávon, hosszú távon különböző világversenyeknek adjunk otthont, egészen a 2021. évi úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó-, nyíltvízi-világbajnokság megrendezéséig. Hiszem és vallom, hogy Magyarország a kiemelkedő nemzetközi sportesemények sikeres megrendezésével újból bizonyított, ismételten megmutattuk a világnak, hogy sportszerető nemzetként képesek vagyunk nálunk nagyobb országokkal is felvenni a versenyt nemzetközi események megrendezése terén. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, és köszönöm az önök támogatását is, ami jelen sportversenyek megrendezésében megmutatkozott.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Higgye el nekem, hogy a fiatalok a kormány számára kiemelten fontosak, hiszen gyermekeinkről van szó, a jövő nemzedékéről van szó.

Mi a dolga egy kormánynak a fiatalokkal kapcsolatban? Azt hiszem, hogy elsősorban lehetőséget kell teremtenünk számukra, és ezt tettük az elmúlt 3 évben. Számos olyan intézkedést hoztunk, amellyel a fiatal nemzedékek felneveléséhez, itthon maradásához, boldogulásához igyekszünk megfelelő kereteket biztosítani.

Az ifjúsági bizottság ülésén tegnap elhangzott - egyik képviselőtársam mondta -, hogy a kormány számára mostohagyermek a fiatalság. Nem így van, hiszen édesgyermekünk. A saját gyermekeink is ennek a generációnak az aktív tagjai.

Azt hiszem, azzal, hogy ön itt most visszaidézett régmúlt időket, és igyekezett a problémákra fölhívni a figyelmet, egy biztos: nem hinném, hogy a mai fiatalok legnagyobb problémája az, hogy nem voltak kisdobosok vagy hogy nem voltak úttörők. (Vágó Gábor nemet int.)

Szerintem fontos, hogy a közéletben dolgozó emberek fölismerjék a fiatalok igazi gondjait, bajait, problémáit, és orvosoljuk is mindezt, amennyire tudjuk. Azt látom, hogy azzal, hogy a családok szerepét, jelentőségét erősítjük a családi adókedvezményen keresztül, a gyes visszaállításán keresztül, a gyermekvállalást ösztönözzük, sok-sok mindent tettünk annak érdekében, hogy a fiatalok igenis boldogulhassanak itthon. Az egészséges életmódra neveléstől kezdve egészen a mindennapos testnevelés bevezetéséig; vagy a sportlétesítmények is a fiatalokért épülnek azért, hogy kulturált körülmények között sportolhassanak a gyermekeink, egészséges nemzedékek nőjenek föl szellemiségükben és fizikai aktivitásukban is.

Egyetértek önnel abban, hogy a közösségi tevékenységet, a közösségek megtartóerejét erősíteni kell. Az iskolai nevelés nagyon-nagyon fontos terepe ennek. Egyébként a Nemzeti alaptanterv is lehetőséget ad arra, hogy ezt a közösségi érzést még jobban kialakítsuk a gyermekeinkben. A nevelés varázseszköz Pestalozzi szerint. A nevelés atyja fogalmazta meg ezt, és igyekszünk a Nemzeti alaptantervben mindezt megvalósítani. Nyilván ez közös felelősség, hogy a gyermekeinkből mi lesz, hogyan tudnak itthon boldogulni.

Mi azt szeretnénk, szemben jó néhány szocialista politikussal, egyébként Gyurcsány Ferencet hadd idézzem itt annyiban, hogy azt üzente a fiataloknak, hogy el lehet hagyni ezt az országot, el lehet innen menni.

(9.20)

Mi szeretnénk itthon tartani őket, esélyt és lehetőséget adni számukra.

Kint voltam az OMÉK-on a hétvégén, nagyon sok fiatal gazda vállalkozik itthon. Lehetőséget kapnak, ifjú vállalkozóknak indultak különböző segítő programok, amelyekkel a boldogulásukat, az életfeltételeiket, az esélyüket tudjuk javítani és támogatni.

Nyilván a történelmi egyházaknak is komoly szerepük van ebben, a nevelésben, oktatásban. Ők is támogatják egyébként a kormány ifjúsági stratégiáját, ifjúsági politikáját. Azokkal a veszélyekkel szemben is, amelyek egy következő napirendi pontban kerülnek elő - például a kábítószer-fogyasztás -, a kormány mindent megtesz, hogy 2020-ra teljes mértékben visszaszorítsuk a kábítószer-fogyasztást. Tehát nem kis célokat fogalmazunk meg, hanem igenis komoly, nagy célokat. A fiatalok fontosak a számunkra. Szeretnénk itthon tartani őket, ha külföldre mennek tanulni, akkor viszont jöjjenek haza, és itthon gazdagítsák az országot a tudásukkal.

Ehhez kérem az önök támogatását is. Közös felelősségünk az, hogy a gyermekeinkből mi lesz ebben az országban. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy világos, egyértelmű jövőképük legyen, olyan életmodellt vázoljunk fel számukra, ahol boldogulhatnak. Ez az értelme a politikának, ez az értelme a munkánknak. Nem magunkért dolgozunk, hanem a gyermekeinkért, a fiatalokért dolgozunk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az új, Magyarországon a harmadik középtávú drogpolitikai stratégia megalkotását összetett szakmai, társadalmi és gazdasági indokok tették szükségessé. Az új drogpolitikai nemzeti drogellenes stratégia kidolgozására a szaktárca egy hazai és nemzetközi téren is elismert szakértőkből álló munkacsoportot kért fel. A koncepció többszörös átdolgozása nyomán egy olyan, a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. kormányrendeletben foglalt követelményeknek is megfelelő, korszerű dokumentum született, amely összhangot mutat a kormány kapcsolódó ágazati stratégiáival.

Az itt a kezemben tartott drogellenes stratégia (Felmutatja.) összesen 96 oldalon, nyolc fejezetben és hat kiegészítő melléklettel ad világos helyzetképet, tartalmazza az alapértékeket, a célkitűzéseket, az egészségfejlesztést, a kábítószer-fogyasztás megelőzését, az ellátás, a felépülés, a kínálatcsökkentés rendszerét és a feltételeket is, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ez a stratégia megvalósuljon, amely nagyon komoly célokat fogalmaz meg.

A javaslat közigazgatási egyeztetése során beérkezett valamennyi intézmény és szervezet valamennyi szakmai észrevétele gondos és tételes kiértékelésre került, és túlnyomó többségük befogadásra és beépítésre került. A stratégiáról szóló javaslat társadalmi egyeztetése során a történelmi egyházak egyöntetűen támogatták azt. A kormány szándékának megfelelően az anyagban hangsúlyosan jelenik meg a szigorító rendőri intézkedések foganatosításának szüksége a terjesztői hálózatokkal és a szervezett bűnözéssel szemben, a nemzeti biztonsági stratégiával való összhang megteremtése, továbbá a korszerű bűnmegelőzési és bűnüldözési beavatkozások hatékonyabb alkalmazásának követelménye. Ezen túlmenően kiemelt hangsúly került a gyermekek és a felnövekvő generáció védelmére, illetve e célból a társadalmi bűnmegelőzés és a köznevelési terület közötti együttműködésre, ennek nyomán a stratégia kiegészült a Nemzeti alaptanterv és a stratégia kapcsolódásának bemutatásával.

A stratégia a szerhasználat megelőzésére és minimalizására, az egyéni, társadalmi kockázatok és károk jelentős csökkentésére, valamint bűnmegelőzési és bűnüldözési beavatkozások széles körű alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Az új nemzeti stratégiában megfogalmazott fő cél az illegális és a visszaélésszerű legális szerhasználat visszaszorítása, célzott közösségi alapú beavatkozások segítségével. A nemzeti drogellenes stratégia alappillére a drogok nélküli életmodell elterjesztése, népszerűsítése. Ösztönzi az egészséget alapértékként közvetítő közösségerősítő szemléletmód népszerűsítését, a kezelés, ellátás szempontjából a felépülés-központú megközelítés megerősítését és a szenvedélybetegek reintegrációját, tehát visszaillesztését, visszahelyezését a társadalomba. Mindezek elérésében az eddigieknél lényegesen nagyobb szerepet kap a megelőzési tevékenység, valamint a családok és a helyi közösségek bevonása, megerősítése, akik védő szerepet töltenek be. A kormány a kábítószer-probléma visszaszorítását célzó szemléletével és az ennek érdekében készített új nemzeti drogellenes stratégiával nem csupán a drogfogyasztókhoz szól, helyette a teljes magyar társadalom számára fogalmazza meg stratégiai irányelveit.

A dokumentum a célcsoportokhoz igazítottan a teljes magyar társadalom megszólítása érdekében főbb üzeneteket is megfogalmaz, amelyek a következők: a társadalom tagjai számára egyértelmű üzenetet közvetít arra vonatkozóan, hogy a kormány elkötelezett a kábítószer-probléma visszaszorítása mellett, és ehhez átfogó és hatékony eszközökkel rendelkezik. A kábítószer-használatot elutasítóknak megerősítést ad, hogy jó úton járnak, olyan értéket képviselnek, amit érdemes másoknak is továbbadni. Felhívja a szakmai közösségek és a segítő hivatások művelőinek a figyelmét arra, hogy markáns szerepük van a stratégia megvalósításában. A kábítószereket kipróbálóknak egyértelműen jelzi, hogy a szerhasználattal kockázatot vállalnak, ártanak maguknak és ártanak a környezetüknek. A függőknél rávilágít arra, hogy felépülésük lehetséges, vannak olyan programok, kezdeményezések, a józanság értékét vállaló és hirdető közösségek, amelyek segítségével életük alakulását alapvetően megváltoztathatják, jó irányba terelhetik. Az egyéneknek és a helyi közösségeknek azt üzeni, hogy mindenki felelős a vele együtt, illetve a környezetében élő személyek sorsának alakulásáért.

A nemzeti drogellenes stratégia kiindulópontját tárgyszerű helyzetkép és helyzetelemzés képezi. A dokumentum meghatározza a vonatkozási területeket, az alkalmazott szemléletmódot, a stratégia feladatait, alapértékeit, az általános és a konkrét célkitűzéseket. Rögzíti a nemzeti drogellenes stratégia beavatkozási területeire, úgymint az egészségfejlesztés, a kábítószer-megelőzés, -kezelés, -ellátás, -felépülés, kínálatcsökkentésre vonatkozó cselekvési irányokat, célkitűzéseket, feladatokat és prioritásokat, továbbá tartalmazza a végrehajtásához szükséges emberi és társadalmi erőforrásokat is, valamint körképet fest az Európai Unióban alkalmazott nemzeti drogstratégiákról is.

Az új nemzeti drogellenes stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadása rendkívül sürgős és sürgető feladat, hiszen a rövid távú tervezést szolgáló tervdokumentum kialakítása és elfogadása csak ezután válik lehetségessé. A közelmúltban történt, az új pszichoaktív szerek használatához köthető sajnálatos halálesetek szintén a stratégia elfogadását sürgetik. Közös felelősségünk szülőként és döntéshozóként is, hogy minél tervezettebben és hatékonyabb eszközökkel léphessünk fel annak érdekében, hogy gyermekeink, fiataljaink egészséges, szermentes életet élhessenek. Ebben egyébként nagyon nagy szerep és lehetőség hárul a sportra is, az egészséges életmód megszerettetésére. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a fiatalok, a gyermekeink egészségtudatos életmódban, életszemléletben nőjenek föl.

(10.10)

A sportot eszközként használjuk, lehetőséget teremtünk a sportoláshoz, ösztönözzük a gyermekeinket, hogy sportoljanak. Számos sportágválasztó indult el az országban. Néhányszor már elmondtam ebben a körben is: mindig szívet melengető az a látvány, az érzés, amikor ott vagyunk egy-egy ilyen sportágválasztó alkalmával. Például két héttel ezelőtt Újbudán a Kopaszi-gáton volt egy remek sportágválasztó, ahol több mint 4 ezer gyermek vett részt. Most már harmadik alkalommal rendezzük meg Újbudán ezt a rendezvényt, ezt az eseményt. A kerületi iskolás gyermekek rengetegen jönnek el szülőkkel együtt, próbálják ki a sportot, és ezen keresztül is a helyes értékrendet, a helyes életmódot választhatják. A sport a legjobb gyógyszer, tudjuk, éljenek ezzel a gyermekeink és a fiataljaink! A kormány minden lehetőséget megteremt arra, hogy minél többen sportolhassanak.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy tárgyalja meg a nemzeti drogellenes stratégiáról 2013-2020-ig terjedő időszakra vonatkozó országgyűlési határozati javaslatot, fogadja el azt. A parlamenti bizottságokban már kialakult támogató többség ismeretében remélem, hogy valamennyi frakció, valamennyi képviselőtársam támogatni fogja az előttünk fekvő javaslatot. Hiszem, hogy a stratégiában megjelenített értékek párthovatartozás nélkül támogathatók, sőt képviselhetők. A társadalom, a gyermekeink és a fiataljaink védelme a kábítószerektől közös nemzeti érdekünk. Kérem az önök támogatását ehhez.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csak a vita mederbe való terelése érdekében, nyilván senkit nem korlátozva a hozzászólásban, de félreértések tisztázása végett úgy érzem, fontos, hogy tudjuk, hogy három hónap áll rendelkezésre, hogy a cselekvési tervet elkészítsük. Tehát a stratégia megfogalmaz fontos célokat, nagy célokat, amiben kérjük az önök támogatását, kérjük a civil szervezetek támogatását, az egész magyar társadalom támogatását, hiszen a gyermekeinkről, a fiataljainkról van szó, hogy a rájuk leselkedő veszélyeket visszaszorítsuk, illetve felhívjuk a figyelmet arra, hogy milyen veszélyek vannak. Azt hiszem, nem lehet most elvárni egy stratégiától azt, hogy a cselekvési terv minden egyes pontját végigtaglalja - így is 90 oldalas lett az anyag -, a cselekvési terv el fog készülni három hónapon belül, ahhoz várunk javaslatokat a végrehajtáshoz. Ezt fogja majd tükröztetni.

Másrészt: miért volt erre szükség? Mátrai Márta kiválóan elmondta, én is igyekeztem erre az expozéban kitérni, hogy bizonyítsam, miért volt erre szükség. Nyilván megalapozott folyamatnak vagyunk a részesei, hiszen idő állt rendelkezésre, de hosszas egyeztetések kellettek ahhoz mind közigazgatási szempontból, mind pedig a civil szervezetek szempontjából, többtucatnyi szervezettel egyeztettünk, pont azért, hogy világos, egyértelmű stratégiai célkitűzést fogalmazzunk meg.

Hozzáteszem, hogy MSZP-s kollégáink elmondták egyébként - Pál képviselő úr - a bizottsági ülésen, hogy miért most készült ez, most is elhangzott. Az előzőt azért kellett megváltoztatni, nemcsak azért, amit elmondott Mátrai Márta képviselő asszony, hanem azért, mert 2009 decemberében nyújtották be a parlament elé, a választások előtt néhány hónappal, a cselekvési tervet már nem is volt idő elkészíteni, tehát ezért is szükség volt egy újra, egy megalapozottra, amely nagy célokat fogalmaz meg. Úgyhogy szerintem azon ne siránkozzunk, hogy azt miért nem hajtottunk végre, amit 2009 decemberében az előző kormány elfogadott, amelyhez nem is volt cselekvési terv. Tehát azt hiszem, fontos, hogy egyrészt tisztázzuk azt, hogy lesz egy cselekvési terv, amely konkrét feladatokat ró majd mindannyiunkra, és attól várjuk majd el azt, hogy pontosan milyen konkrét intézkedésekre lesz ahhoz szükség, hogy ezt a nagy küzdelmet végigvigyük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A Kék Pont kérdésköre több ízben fölmerült. Szeretném önöket megnyugtatni, hogy a polgármester úrral egyeztető tárgyalásokat kezdtünk el, úgyhogy ezt a problémát meg fogjuk oldani.

Azonban ezen keresztül is hadd utaljak arra, ami pusztán önmagában a kábítószer-problémának, a drogfogyasztásnak az eddig eltelt időszakában látható volt bizonyos politikai hozzáállásoktól vezérelve, hogy csak a végpontot kezelték, és kevésbé helyezték a hangsúlyt a megelőző tevékenységre. Mi pontosan a megelőző tevékenységre helyezzük a hangsúlyt.

Azt hiszem, hogy amikor azon gondolkozunk... Vágó képviselő úrral keményen vitába szállnék, én azt hiszem, hogy valóban a közösségi terek erősítésére szükség van, de azért a család elsődlegességét szerintem ebben az esetben nem lehet megkérdőjelezni. A legeslegfontosabb a család. A gyermekek ott szerzik az első tapasztalatokat, az első benyomásokat. Nekünk, szülőknek is felelősségünk van abban, sőt nekünk van a legjobban felelősségünk abban, hogy a gyermekeink hogyan nőnek föl. Természetesen közösségbe járnak, óvodába járnak, iskolába járnak, sportolni járnak, és sok helyre elmennek, a barátokkal erre, arra, amarra. Egy biztos, hogy a közösségnek is nyilván van ráhatása. Ritkán értünk egyet Pál Tibor képviselő úrral, de ebben egyetértünk, mind a két területen fontos, hogy lépjünk. Én nem mondanám azt, hogy a családot le kell írni, a családnak igenis jövője van. Egyetlen olyan szervezeti egysége a társadalomnak, amely a legeslegfontosabb, és ez tartja össze a társadalmat; tehát a család szerepét szeretnénk erősíteni. Ezt tettük egyébként az elmúlt időszakban folyamatosan és ismételten.

(12.30)

És hogy nincsen forrás, majd erre külön ki fogok térni a végén, 2004-ben csatlakoztunk az Unióhoz. Számos olyan új forrás lehetősége nyílt meg, amivel élünk is, amit ebbe a rendszerbe behozunk pont azért, hogy a fiatalokat helyes útra tereljük.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A felszólalásokat végighallgatva ismét megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy nekünk, embereknek van egy remek adottságunk, ez a felismerés képessége - felismerni a veszélyeket -, és nekünk, a közéletben dolgozó embereknek pedig van egy lehetőségünk, hogy orvosoljuk is ezeket a problémákat, bajokat, és ha lehet, egy olyan védelmi mechanizmust, egy védelmi rendszert alakítsunk ki, amelyben a fiatalok, a gyermekeink ezeket a veszélyeket kevésbé élhetik át.

A vita arról szól - arról szólt most is -, hogy mit kell tennünk, mit lehet tennünk, hogyan tegyük mindezt, milyen eszközökkel tegyük mindezt. Szerintem abban mindannyian egyetérthetünk, hogy egy stabil értékrendet adni a gyermekeinket, egy stabil, helyes értékrendet adni a fiataloknak, ez fontos feladatunk, fontos küldetésünk, küldetése mindannyiunknak, nekünk, szülőknek, családoknak, tanároknak, iskoláknak, helyi közösségeknek, és hozzáteszem, itt elhangzott számos képviselő úr részéről, a médiának is van felelőssége ebben, hiszen mégiscsak emberek nézik, emberekről szól, emberekért kell hogy szóljon a média is.

Eszembe jutott, amikor hallgattam önöket, Platónnak az a mondása, hogy az élet igazi nagy tudománya a jó és a rossz közötti különbségtétel képességének a megszerzése. Milyen egyszerű ez, ugye? Gyermekeink már az óvodában, azt hisszük, hogy megtanulják, hogy mi a jó, mi a helyes, mi a rossz. Azonban aztán rájövünk, hogy az élet ettől sokkal bonyolultabb, és egy olyan szemüveget kell föltennünk, amelyben mindig meg tudjuk látni az igazat, a jót, a helyeset. Gyermekeinket is ebben a szellemiségben kell felnevelnünk, és ha már önök a média felelősségét és szerepét felhozták, és az anyag is szól erről, akkor milyen egyszerű lenne a helyes útra való terelése a fiatal nemzedékeknek, már a gyermekeinknek, ha mondjuk, olyan mesefilmeket adnának, ha mondjuk, olyan filmeket adnának, és olyan életmodelleket mutatnának be a különböző televíziócsatornák, az a jó néhány száz csatorna, amelyet manapság már fogni lehet, akkor milyen könnyű dolgunk lenne nekünk, szülőknek, milyen könnyű dolgunk lenne nekünk, politikusoknak, hogy kérem szépen, mindenki ebben a nemes küzdelemben felsorakozna, és fel tudnánk építeni a szeretet civilizációját, ha tetszik, jó társadalmi közösségi életet élő, egészséges, helyes gondolkodásmódú nemzetek és nemzedékek sorát láthatnánk a világon.

Nem itt tartunk sajnos valóban, ezért ez egy folyamatos küzdelem. A drogellenes stratégia arra vállalkozik, amire tud. Arra vállalkozik, hogy nagy célokat fogalmaz meg. Mi azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekeinkre ez a veszély ne leselkedjen. Legalábbis itthon, a határainkon belül, aztán nyilván az lenne jó, ha minden szomszédos ország és valamennyi ország, valamennyi politikai közösség arra törekedne, hogy ne legyen ilyen veszélynek kitéve a jövő nemzedéke, gyermekeinket ne veszélyeztessék különböző drogdílerek és egyéb más káros ügyek és dolgok.

Azt hiszem azonban, hogy azzal, hogy mi a jót hirdetjük, azzal, hogy stabil értékrendet próbálunk sulykolni, azzal, hogy a család szerepét, a közösségek erejét hangsúlyozzuk a stratégiában is, azzal, hogy széles spektrumban dolgozunk azon, hogy a családi adókedvezménytől a sportlétesítmények fejlesztésén át, a mindennapos testnevelésen keresztül, a fiatal gazdák lehetőségeinek megteremtésén keresztül számos olyan intézkedést hoztunk, több mint harminc olyan intézkedést hoztunk, ami a fiatalokat segíti itthon maradni, boldogulni, és egészséges életmódot folytatni, nyilván ez még kevés. Nem lehetünk elégedettek, nem dőlhetünk nyugodtan hátra a székben, hanem további lépéseket kell tennünk. Ebben kérjük és várjuk az önök segítő közreműködését, tanácsát, javaslatait, ha tetszik, módosító javaslatait, és várjuk a civileknek is, a civil szervezeteknek és mindenkinek, hiszen meg is kérdeztük őket mi magunk is, hosszas egyeztetés folyt, nagyon komoly munka folyt annak érdekében, hogy ez a stratégia itt lehessen ma a parlament asztalán.

De abban is egyetérthetünk szerintem, hogy akik egyébként pedig szándékosan kárt akarnak okozni gyermekeinknek, azokat pedig nagyon keményen meg kell büntetni. Ezért nekem nem idegen az, hogy igenis a büntetőjogi szabályokat nagyon szigorúvá kellett tenni. Ezt is megtettük. Igenis a drogdílereket, azokat, akik szándékosan haszonszerzésből, tudják, hogy kárt okoznak, tudják, hogy függőség alakulhat ki a gyermekeinknél, akik ezt kipróbálják, és az életüket tönkretehetik vagy az életüket el is vehetik, igenis nagyon szigorúan és keményen meg kell büntetni, és fel kell velük szemben lépni.

Sok kérdés, fölvetés és pozitív megnyilatkozás is volt az önök részéről. Ezt szeretném megköszönni, hiszen a kritika is építő jellegű - én úgy tekintek minden kritikai észrevételre. Elhangzott, hogy miért ez a címe a stratégiának, jó-e ez a cím. A címnek valóban van üzenetértéke, van ereje, van jelentősége. Én mindig a tartalmát szeretem egy anyagnak, hogy pontosan mit is céloz meg. Szerintem a szándékaink tisztességesek, a szándékaink nemesek, és jó célokat szolgálnak. A stratégia pozitív előrelépés - elhangzott több képviselő úr részéről. Mi is így értékeljük, és köszönjük szépen az anyag elismerését, ebben az értelemben legalábbis.

Farkas Gergely képviselőtársam azt mondta, hogy a gyorsan változó világban miért kell hét évre tervezni egy stratégiát. Azt hiszem, hogy valóban gyorsan változik a világ. Sokszor csak kapkodjuk a fejünket valóban, milyen változások történnek úgy egyébként is, nem csak a dizájnerdrogok vonatkozásában. De azért mégiscsak vannak alapvető értékek. Talán, mondjuk, egy régi szerzetesrend alapgondolatát mondhatnám itt el, ugye, keressük az állandót, a maradandót ebben a rohanó világban, azokat a stabil értékeket, amelyekbe tudunk kapaszkodni, amelyekbe tudunk fogódzkodni, amelyek iránytűként szolgálnak az életünkben.

Tehát egy stratégia nyilván középtávon, hosszú távon megfogalmaz célokat, értékek mentén fogalmaz meg célokat. Tehát azok viszont szerintem nem kell hogy változzanak. Ragaszkodjunk azokhoz az értékekhez, amelyek egyébként már beváltak és jól működnek, az emberi közösségünk számára hasznosak, és ezek bizonyítottak. Ezek a családok. A család szerepe, nem győzzük elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos. A közösség ereje, a közösség formáló szerepe milyen hatékony, és az iskola, a nevelés szerepe. Ezeket nem tudjuk nélkülözni, nem is kell, hogy nélkülözzük. Nyilván arra figyelnünk kell, ez majd a cselekvési tervben fog megfogalmazódni, hogy ezekre az új típusú kihívásokra, amelyek nyilván a rohanó, változó világunkban folyamatosan megjelennek, azokra hogyan tudunk rugalmasan azon nyomban reagálni. De hát ezt tesszük. Ez a lista sajnos folyamatosan bővül, hogy milyen újabb és újabb kémiai anyagokat találnak ki rossz szándékkal és óriási haszonszerzési vággyal túlfűtött bizonyos bűnözői körök. De ezekre, ahol csak lehet, nyilván le kell csapni és le kell sújtani.

Vágó Sebestyén mondta, hogy a váz jó, a keret, az még kérdés, hogy milyen lesz. Nyilván a cselekvési terv is kitölti ezt a keretet. Azt hiszem, hogy ez is már elismerésre méltó, hogy igen, a váza, a szerkezete jó az anyagnak, mi is úgy ítéljük meg. Sok munka van benne.

Végezetül pedig azt tudnám önöknek mondani, ugye, a forrásokat emlegették, többen felszólaltak ez ügyben. 3,5 milliárd forint volt korábban erre a területre, azt mondták; nem sok eredménnyel, sajnos ezt kell hogy mondjam. Tehát nyilván most a költségvetési forrásokért küzdünk, hiszen most zajlik a költségvetési egyeztetés, hogy milyen területre mennyi pénz jut. Ettől függetlenül viszont mi nagyon komolyan és hangsúlyosan ráálltunk arra a feladatra, hogy az európai uniós forrásokat megcélozzuk, és minél több forrást megszerezzünk. Ráálltunk arra, hogy a norvég alapból és más alapokból szerezzünk forrásokat, pénzeket erre a feladatra. De összességében nem azt kell csak nézni, hogy kérem, mennyi jut drogprevencióra, hanem azt kell nézni, mivel ez a társadalom valamennyi területét érinti... - beszéltünk itt már erről sokszor, hogy a családi adókedvezmény, a gyes visszaállítása, a gazdák támogatása, a fiatal vállalkozók megsegítése, lehetőségek odaadása a fiataloknak, ezek mind-mind egyébként, a sportlétesítmények is idetartoznak. Mert a gyermekeinknek épülnek ezek a sportlétesítmények.

Egyrészt támadnak minket azért, hogy miért építünk annyi sportlétesítményt, miért költünk több tízmilliárdot erre. Gyermekeinkre költünk, hogy lehetőséget adjunk nekik, hogy sportoljanak, és ha sportolnak, akkor talán kevesebb az esély arra, hogy olyan közösségbe kerülnek, ahol egyébként a hedonista életmódot, egyfajta kábítószer-függőséget kialakítandóan rá tudják vezetni a fiatalokat erre.

(13.50)

A sportolói közeg mégsem ez a közeg, tehát ha sportol a gyerek, akkor az egészséges életmód lehetőségét adjuk meg számára.

Összességében még egyszer köszönöm a hozzászólásokat, köszönöm az észrevételeket. A módosító javaslatokat meg fogjuk vizsgálni, át fogjuk tekinteni, és remélem, hogy egy olyan stratégia kerül majd véglegesen a kormány és mindannyiunk asztalára, amely mindannyiunk támogatását fogja élvezni. Azt hiszem, hogy azok a szakemberek, akik eddig részt vettek a stratégiai gondolkodásban - hazai és nemzetközi szakemberek -, hozzátették a tudásukat. Ez egy olyan anyag, amely véleményem szerint egy korszerű és mindenre kiterjedő anyag, úgyhogy arra kérem önöket, hogy támogassák majd a zárószavazás alkalmával is.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A stadionberuházásokkal kapcsolatosan - hiszen erre is rákérdezett - hadd emlékeztessem önt arra az időszakra, amikor is 2004. június 21-ét írtunk, és az ön frakcióvezetője, pártelnöke, Mesterházy Attila, az akkori Sportminisztérium államtitkára a következőt fejtette ki e Ház falai között a Sport 21 létesítményfejlesztési program kapcsán: "Az első az olimpiai központok fejlesztése. Kiemelten fontos mindez. Valamennyi kormánynak ezt fel kell vállalnia. A másik a stadionrekonstrukciós programok befejezése és további stadion-korszerűsítési programok elindítása, hiszen Magyarországon jelenleg nincs és a stadionrekonstrukciós program bezárásával sem lesz UEFA-licences stadion. Elképzeléseink szerint nagyon fontos, hogy három-négy-öt ilyen stadionnal rendelkezzen Magyarország, ezzel ki tudjuk szolgálni a futball számára fontos létesítményeket." Ezt követően még három pillért sorolt föl, a műjégpályák építésén keresztül a multifunkcionális sportcsarnokokon át, a 2500 fő alatti települések sportlétesítmény-fejlesztése is szerepelt, valamint a futballpályákhoz kötődő öltözők, létesítmények fejlesztését is említette az akkori sportállamtitkár, azaz az elődöm, és tornatermek, tornaszobák és tanulószobák építési programját is. Százhetven létesítményt ígértek akkor (Dr. Józsa István: Száznegyvenet!), és ebből alig lett harminc létesítmény, és azt is PPP-ben próbálták az önkormányzatokra ráterhelni. 53,7 milliárd forintot ígértek erre a célra, de nagyon-nagyon kevés dolog valósult meg. Abban viszont egyetértünk, hogy valóban szükség van a sport népszerűsítésére, szükség van létesítményekre.

Ami pedig a Diáksport Szövetséget illeti: EU-s pályázaton indult a Diáksport Szövetség, TÁMOP-os pályázatot nyert el, gratulálunk nekik, és a magyar diáksportot erősítik Magyarországon.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Képviselő Úr! Szerintem ön is egyetért abban, hogy egészséges nemzedékeket kell felnevelnünk, és ebben mindenkire szükségünk van, minden olyan emberre, olyan szövetségre, aki a sportért tesz, áldoz, dolgozik. A kormány egy sportbarát kormány. Én örülök annak, hogy a Diáksport Szövetség újraindította a diákolimpiai mozgalmat, számos esetben én magam is részt vettem ezeken, amelyeken, hála a Jóistennek, rengeteg gyermek vesz részt. A magyar diáksportért sokat áldoz a Diáksport Szövetség, kiváló szakemberek dolgoznak ott. Örüljünk annak, hogy tehetségesen, sikeresen pályáztak. Európai Uniós forrásról van szó.

Ön azt mondja, hogy elherdálják, én meg azt hiszem, hogy enyhe túlzás az, amit ön itt megfogalmaz. Várjuk ki ennek a végét! Eredményes pályázati felhasználás lesz. El kell számolniuk ezzel a pénzzel az Európai Unió felé az NFM-en keresztül.

Egyébként pedig természetesen a Testnevelési Egyetemre is számítunk ebben a munkában, mindenkire számítunk. Ennek köszönhetően egyébként már az elmúlt másfél-két évben 72 ezer gyermek ment le sportolni, tehát igenis elindult egy nagyon komoly program. Ebben, továbbra is szeretném hangsúlyozni, önre is, mindenkire, a Diáksport Szövetségre is számítunk a jövőben is.

Köszönöm szépen.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kovács Tibor képviselő úr kérdése, amit az imént feltett, ne maradjon költői kérdés. Azt kérdezte, hogy lehet, hogy ilyen rossz helyzetbe került az ország, hogy lehet az, hogy sok embernél, sok családnál kikötik az áramot. Tisztelt képviselő úr, úgy lehet, hogy önök tizenötször emelték a gáz árát az elmúlt nyolc évben, úgy lehet, hogy önök több százezer családot engedtek tönkremenni, engedték, hogy devizahitelesként eladósodjanak. Mi pont azért vállaltuk ezt fel, hogy 360 ezer családnak tudjunk segíteni az elmúlt időszakban, az elmúlt három évben. Sajnálom, hogy önök ezt látják, de kérdezzék meg az embereket, kérdezzék meg azt a 2,2 millió embert, akik aláírták az íveket, pont azért, mert ők is látják és érzik a kormánynak azt a szándékát, amivel segíteni akarunk rajtuk.

Azzal, hogy az árfolyamgátat bevezettük, azzal, hogy a végtörlesztés lehetőségét megadtuk az embereknek, nagyon-nagyon sokat tettünk, sokkal többet, mint önök nyolc év alatt. Önök sajnos hagyták ezeket az embereket odáig jutni, hogy adott esetben ne tudják fizetni az áramszámlákat, a közüzemi számlákat. Ezért szeretnénk nekik segíteni azzal, hogy 20 százalékkal csökkentjük a rezsiköltségeiket. Szerintem ez az emberekről való gondoskodást, az odafigyelést jelenti. Az a korszak már véget ért, amit önök képviseltek, ami a kudarcok korszaka volt. Most egy új korszak kezdődött. Mi önökkel szemben valóban az embereken szeretnénk segíteni, az emberekről szeretnénk levenni a terheket.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Kovács Tibor tényadatokról beszélt. Én egy tényadatot szeretnék mondani. Ez nem más, mint az önök volt frakcióvezetőjének a nyilatkozata. Emlékszünk mindannyian még erre a mondatra, ez eléggé híressé is vált: lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse, nem lesz gázáremelés. Az önök kormányzati ciklusában valóban nem volt, csak nyolcszor, aztán meg még hétszer. Tizenötször volt összesen gázáremelés. Azt hiszem, ez is hozzátartozik a tényekhez. (Göndör István közbeszól.) Önök arról beszéltek, hogy a pannon puma ugrik, arról beszéltek, hogy minket irigyel mindenki, miközben az ország nyakig eladósodott, rengeteg magyar család adósodott el, és így, ahogy Márton Attila képviselőtársam mondta, valóban fölélték azok, akiknek volt tartalékuk, ezért nem tudnak sokan sajnos számlát fizetni.

Hogy mit csináltunk három évig? Pont azon dolgozunk, most ennek ellenére 20 százalékkal tudtuk és tudjuk csökkenteni a rezsiárakat. Jelentős segítség ez az embereknek, higgyék el!

Köszönöm szépen.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Az általános vita lezajlott. Egy módosító indítvány érkezett valóban a Jobbik részéről, amelyet kifejtettek már korábban az általános vita során is, hogy ilyen szándékú módosító javaslattal fognak élni.

Én azt hiszem, hogy összességében mindenképpen hasznos volt maga a vita is, hasznos volt az a hosszas egyeztetés, amely mindenképpen egyfajta széles társadalmi és szakmai konszenzust tükröz.

Köszönettel fogadom a Jobbik módosító javaslatát, amely a finanszírozásra vonatkozik, eszközök növelésére és ennek a garantálására, szeretném azonban hangsúlyozni, hogy itt egy nemzeti kábítószer-ellenes stratégiáról van szó, amely középtávú tervdokumentum, és főbb célokat, főbb cselekvési irányokat fogalmaz meg. A 2013-15-ös évekre terjedő rövid távú tervezés kapcsán - a stratégia elfogadását követően - egy szakpolitikai program kerül majd meghatározásra. Ez egy olyan dokumentum lesz, amelyben benne lesznek a részletes intézkedések, határidők, felelősök, valamint részletes forrástérkép alapján rendel hozzá forrásokat is a programhoz.

(22.50)

Mivel ez a tervdokumentum kormányhatározatban kerül majd rögzítésre, ez egyben tartalmazza a kormány finanszírozási kötelezettségeit is. Valamint a múltkor is jeleztem, és most is szeretném nyomatékosítani, hogy folyamatban van az uniós források, beleértve az emberi erőforrások operatív programja is a következő tervezési ciklusra, a 2014-20-ig terjedő időszakra, és az ehhez tartozó intézkedési csomagok pénzügyi tervezése, ami nagymértékben érintheti a kábítószer-megelőzés és a kapcsolódó ellátások területének finanszírozási lehetőségeit is.

Tehát egyrészt lesz egy tervdokumentum, amelyet egy kormányhatározat rögzít majd, ebben szerepelnek finanszírozási szempontok is nyilván, hiszen a kormány szeretné ezt a programot végrehajtani, és van ebben a folyamatosan változó világban egy operatív program, amelyben uniós források is rendelkezésre fognak állni. Nyilván azt most pontosan nem tudjuk megmondani, hogy mekkora összeg, de nagy erőkkel mozgunk annak érdekében, hogy ez a támogatási összeg, ez a finanszírozás még bővebb körű lehessen.

Ezért nem tudjuk támogatni a Jobbik módosító javaslatát, csakúgy, mint az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság sem támogatta. Ettől függetlenül köszönöm szépen a vitában elhangzottakat. Köszönöm, hogy vették a fáradságot, hogy foglalkoztak ezzel igen mélyen, és valóban ésszerű szempontok alapján vetették fel a finanszírozás kérdését, de a kormány gondoskodni fog erről, hogy a finanszírozás biztosítva legyen.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! 1988 óta a látássérültek világnapja október 15. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljes értékű beilleszkedésük útját. Engedjék meg, hogy e jeles nap alkalmából a látássérültek körén kívül szélesebb kitekintésben ejtsek néhány szót a fogyatékossággal élők sportjáról, annak állami támogatásáról.

Hazánkban mintegy 450-500 ezer fő tartozik a fogyatékossággal élők közé. Ebből a minőségi versenysportban a mozgássérültek, a látássérültek, a hallássérültek és az értelmi fogyatékosok közül körülbelül 4-5 ezer fő sportol aktívan. A polgári kormány már 1998-ban felismerte, hogy a sport kiváló eszköz a fogyatékos honfitársaink számára a társadalmi beilleszkedésben, óriási segítséget nyújt a teljes értékű élet megéléséhez.

Szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem volt mindig ez így, hiszen például amikor a 2009-es siketlimpiáról az érmes magyar sportolók hazatértek, jutalomként ajándék tollakat, kulcstartókat és baseballsapkát kaptak, ezzel becsülték meg elődeink az ő sikeres siketlimpián való részvételüket. Azt hiszem, ezt az ügyet is nekünk kellett rendbe tenni, és erre vállalkozott a polgári kormány, kifizettük sportolóinknak a nekik járó megérdemelt jutalmat: 2011-ben egyszeri 495 millió forintos támogatásban részesítettük a 2009. évi tajvani siketlimpián, a 2006. évi siketek és nagyothallók sakkolimpiáján, a 2008. évben, Svájcban megrendezett siketek egyéni sakkolimpiáján, valamint a 2010-es, Portugáliában rendezett sakkolimpián érmes, pontszerző helyezést elért siket sportolókat és felkészítőiket, ők részesültek ebben a jutalomban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős államtitkársága, valamint a sportágazat érintett civil szereplőivel, mindenekelőtt a Magyar Olimpiai Bizottsággal való együttműködés révén megszületett az a rendelet, az a kormányrendelet, amely az egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szól. A rendelet összesen kilenc kiemelkedő sportvilágesemény esetében rögzíti az állami elismerés szabályait; e sportvilágesemények közül hatot a fogyatékosok emberek, míg hármat az épek számára rendeznek. A szabályozás megalkotása során a sportszakmai és esélyegyenlőségi szempontokat egyaránt szem előtt tartva alakítottuk ki a jutalmazás szempontrendszerét. Új alkotás ez is, és valóban a fogyatékkal élő emberek, a fogyatékkal sportoló emberek megbecsüléséről szól.

Ne feledkezzünk meg a 2012. évi londoni paralimpián elért aranyérem 23 millió forintos állami jutalmáról az érintett paralimpikonoknak. Ezenfelül rendeztük az eddig méltatlan helyzetben lévő, többi fogyatékossági ágban sportolók helyzetét, akik korábban semmilyen támogatásban nem részesültek, de a jelenlegi kormány komoly támogatásban részesíti őket, ezen sportolókat is.

Szeretném elmondani itt, e Ház falai között, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről, élén Balog Zoltán miniszter úrral és jó néhány államtitkár-kollégámmal a hétvégi Spar-maraton váltófutáson is részt vettünk, fogyatékkal élő emberekkel együtt futottuk végig a maratoni távot különböző szakaszokban. Én magam is egy látássérült kislánnyal futottam végig, Erdei Zsófiával, talán megérdemli, hogy e Ház falai között is megörökítsük, és nevét a jegyzőkönyvek számára is megírjuk: egy kiváló paralimpiai versenyzőről van szó, aki nagyon súlyos látássérült, és végigfutotta ezt a távot.

Úgy érzem, fontos, hogy odafigyeljünk embertársainkra, mi, épek foglalkozzunk, segítsük, értsük meg az ő ügyüket, és a sporton keresztül is próbáljunk nekik minél teljesebb értékű életet adni. Ez a kormány sok mindent tett az elmúlt három, három és fél évben annak érdekében, hogy a fogyatékkal élő embereket megbecsülje. Bízom benne, hogy minden fogyatékos sportoló érzi a kormány elkötelezettségét, innen a Parlament falai közül is tolmácsolom számukra, hogy számíthatnak ránk.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Én azért attól óvnám mindannyiunkat, hogy egy bármely szégyenteljes vereséget követően messzemenő következtetéseket vonjunk le úgy általában a magyar sportról. Óvnám magunkat attól, hogy érzelmi túlfűtött állapotunkban, esetleg csalódottságunkban bárminemű stratégiai döntést hozzunk, hanem nyugodt, higgadt állapotban tegyük mindezt.

Szerintem abban egyetérthetünk, hogy kinek mi a dolga, mi a feladata, mi a felelőssége egy adott államon belül, legyen az adott esetben Magyarország. A kormánynak az a feladata, az a dolga, mivel a sport mindenhol a világon fontos, nálunk is fontos, az a dolgunk, hogy a sportoláshoz szükséges feltételeket biztosítsuk. Ezt tesszük. Igyekeztek önök is ezt tenni, hiszen 2004. június 21-én Mesterházy Attila, az önök pártelnöke nyilatkozta e Ház falai között, hogy szükség van négy-öt stadionra, UEFA-licences stadionra, szükség van olimpiai központok felújítására, szükség van uszodákra és sportlétesítményekre, nagy elmaradásunk van ezen a területen. Így van, ez az elmaradás meg is maradt, hiszen önök nem költötték el a szükséges pénzeket erre, keveset fejlesztettek, ez tény, ezt a lemaradást nekünk kell rendezni és behozni. Szerintem abban is egyetérthetünk, hogy a kormánynak, amikor az a dolga, hogy a lehetőséget megadja a sportolásra, ez azt is jelenti, hogy létesítményeket épít és fejleszt. Az eredmények a sportolók részéről várhatók el, a szövetségi kapitányok részéről, a sportszakemberek részéről.

Mi mindent megadtunk és megadunk mind az MLSZ-nek, mind az összes többi sportági szakszövetségnek. 16 kiemelt sportágat támogatunk az elkövetkezendő időszakban, a 2020-ig terjedő időszakban 135 milliárd forinttal. Mert igenis, mi magyarok jók vagyunk a sportban, szeretnénk továbbra is azok maradni, és igenis fontos eredmény az, hogy több mint 70 ezer gyerek sportol az elmúlt három évben a kormányzati sporttámogatásoknak köszönhetően. Önök 70 ezer gyermekről beszélnek, amikor bírálják a kormány sportpolitikáját, úgyhogy szeretném ezúton is önöket arra kérni, hogy tartsanak önvizsgálatot, és segítsék a kormányzat (Az elnök csenget.) ezen törekvését.

Köszönöm szépen.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. Valóban van politikai felelősség abban, hogy önök 2004-ben azt ígérték, hogy 50 új tanuszodát, 100 új tornatermet, minden megyében egy multifunkcionális sportcsarnokot építenek. Ebből lett 16 tornaterem, 17 tanuszoda és egy sportcsarnok, 169 létesítményből felépült 34. (Zaj az MSZP soraiban. - Szűcs Erika: Még mindig több, mint amit önök csináltak. - Dr. Józsa István: 8:1 és nem 8 év.)

Mi viszont 400 új tornatermet fogunk felépíteni, ezt vállaltuk, ezt ígértük. Minden járásban lesz tanuszoda, uszoda, ahol a gyermekek meg fognak tanulni úszni. (Az elnök csenget.) Önök pedig rossz konstrukcióban gondolkodtak, az önök PPP-s konstrukcióit próbáljuk meg helyrehozni és kiigazítani, hiszen ez volt az egyik nagy oka annak - nyilván a politikai felelősség mellett -, hogy nem valósultak meg ezek a lépések. Nekünk kell ezeket a feladatokat megoldani, és ezt meg is fogjuk tenni.

Köszönöm szépen.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban szégyenteljes mérkőzés volt a hollandok elleni mérkőzés a 8 : 1-es eredményével, de én arra szeretném kérni önt és valamennyi futballszurkolót és valamennyi képviselőtársamat is, hogy érzelmileg túlfűtött állapotban, indulati állapotban ne hozzunk stratégiai döntéseket. Szerintem nem helyes ez. Kicsit nyugodtabb körülmények között érdemes végiggondolni egy sportág fejlesztésének a stratégiáját, amit egyébként megtettünk már számtalan alkalommal, és azt hiszem, mindannyian érdekeltek vagyunk abban, valamennyi frakcióban ülő, a labdarúgást szerető ember, hogy a magyar labdarúgásnak legyenek ismét sikerei. Mit tehetünk ezért? Kinek mi a feladata, mi a felelőssége és a lehetősége?

Nem jó, ha összekeverjük a magyar parlamentet a szövetségi kapitány feladatkörével. Nem jó, ha mi állítjuk össze itt a parlamentben a magyar labdarúgó-válogatottat. Van egy sportszakma, van egy sportági szakszövetség, amelynek a feladata, a felelőssége és egyben a lehetősége is, hogy ezt megtegye és megélje. A kormánynak az a feladata, a politikának az a feladata, mivel tudjuk, hogy a sportnak milyen ereje van, és szeretjük a sportot, ezért nekünk az a feladatunk, hogy a lehetőséget megteremtsük a sportolásra, a lehetőséget megteremtsük a labdarúgás számára is. (Dr. Józsa István: Látjuk!) Ezt tettük az elmúlt időszakban, és ezt fogjuk a következő időszakban is tenni. Én úgy érzem, hogy azzal, hogy ön azt mondta, hogy a labdarúgást nem ilyen módon, nem ilyen formában kellene támogatni - mit támogatunk mi?

(9.40)

Támogatjuk az utánpótlásbázist, a gyermekeket, hogy minél több gyermek focizzon, kosárlabdázzon, sportoljon, mert a sportnak a gyermekeink egészsége szempontjából, jellemének a fejlődése szempontjából óriási ereje és jelentősége van.

Tudjuk azt, hogy milyen létesítménybeli körülmények vannak egyesületeknél, kluboknál, olimpiai központokban és máshol. A létesítményeket rendbe kell hozni. Kulturált körülményeket kell teremteni. Ezt teszi az állam. Erre adunk pénzt, erre adunk támogatást. Valóban, a társasági nyereségadó lehetőségét indirekt formában megadjuk támogatás formájában a cégek számára, hogy támogassák az öt látvány-csapatsportágat és így a labdarúgást is. Szerintem ettől többet nem lehet tenni. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy valamennyi sport, kiemelt sportágak is, olimpiai sportágak is és a látvány-csapatsportágak is boldoguljanak, eredmények legyenek.

Azt nézném, tisztelt képviselő úr, hogy igenis ennek a kormánynak köszönhetően több mint 70 ezerrel nőtt azon gyermekek száma, akik egyébként lejárnak sportolni, plusz még a mindennapos testnevelés hatását most fogjuk érzékelni. 302 ezer gyermek sportol ma igazolt sportolóként kluboknál, egyesületeknél, 50 ezer gyermek ment el focizni ezeknek a döntéseknek köszönhetően. A Bozsik-programot újraindítottuk. Ezek jó programok. A Bozsik-program, utánpótlásprogram egy jó program, Európa-szerte elismert program. Az eredményeket, a játék színvonalát a sportolók garantálják vagy garantálhatják. Mi a lehetőséget adjuk meg erre, a feltételeket biztosítjuk. Szerintem az helytelen dolog, és ezek egyébként nem közpénzek, mert a profi labdarúgást nem támogatjuk közpénzből, azok magánpénzek, jó, ha ezt is tisztázzuk.

Közpénzből mi csak utánpótlásbázist, gyermekek sportolását támogatjuk. Szerintem ezek a programok jó programok. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Látszik! A stadion is az!) Azért azt ne felejtsük el, hogy 150 műfüves focipálya épült az elmúlt két évben. Az óvodákban, az iskolákban közösségi tereket élnek meg ezen keresztül a gyermekek, ott sportolnak és játszanak. Nem hinném, hogy ez nem eredmény. Ez eredmény, igen, ez eredmény, és ez a politikának, a kormányzat tevékenységének az eredménye, mert ilyen értelmes programokat tudunk támogatni. (Moraj az MSZP soraiból. - Zaj. - Az elnök csenget.) Nyilván, ha önnek van ötlete arra, hogy ki legyen az MLSZ vezetője, vagy ki legyen a szövetségi kapitány, azt ön megteheti (Dr. Józsa István: Orbán Viktor!), és megteheti a Jobbik is, hogy tesz erre javaslatot, de ez nem a politika dolga. Én nem értek azzal egyet, nem vagyok annak híve, hogy mi mondjuk meg, hogy ki legyen a szövetségi kapitány, vagy ki legyen bármelyik sportágban a vezető. (Göndör István: Viktor! Viktor!) Szerintem ezt a sportszakmának kell eldönteni, mi az esélyt, a lehetőséget adjuk meg. Szeretnénk, ha együtt örülhetnénk a sportolóink eredményeinek, mint ahogy örültünk együtt a londoni érmeseinknek. (Dr. Apáti István: Deutsch Tamás!) Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar kormány mélyen elkötelezett a dizájnerdrogok elleni hatékony fellépés mellett, ezt az Országgyűlés október 7-én elfogadott országgyűlési határozata a nemzeti drogellenes stratégiáról is világosan rögzíti. Azért fogadtuk el ezt az új stratégiát, tisztelt képviselőtársam, tisztelt Országgyűlés, hogy a fiatalokra leselkedő veszélyeket Zalaegerszegtől Újbudáig, Újbudától Záhonyig hatékonyan tudjuk csökkenteni.

Tisztelt Képviselőtársam! Az újonnan megjelent dizájnerdrogok beazonosítása világszerte rendkívül nehéz feladat elé állítja az országokat. A hazai forgalomban megjelenő anyagok esetén az előzetes szakmai értékelési eljárás lefolytatását az Országos Addiktológiai Centrum a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően azonnal megkezdi. A C-listára került új pszichoaktív anyagok kockázatértékelése folyamatosan zajlik, jelenleg 46 anyaggal kapcsolatban folyik az eljárás. A szerv a nagy mennyiségben lefoglalt vagy jelentős egészségügyi károsodást, veszélyt jelentő anyagokat előresorolja, többek között a legtöbb sajnálatos hazai, nyári halálesetet előidéző para-metil-4-metilaminorex 2013. július 15-étől felkerült a C-listára.

A C-listás szabályozás hatálybalépése óta, 2013. szeptember 9-éig az uniós tagállamok által működtetett korai jelzőrendszeren keresztül 108 dizájnerdroggal kapcsolatos riasztás érkezett, ezek közül 98 került fel az átmeneti listára, 2 hazánkban már a Btk. hatálya alá esik, ez alá tartozik, és kábítószernek minősül, 6 szer nem minősült kábítószernek. (Folyamatos zaj.)

Szeretném elmondani, tisztelt képviselő úr, a kérdésére válaszolva, hogy a C-lista esetében sürgősségi eljárás van, működik, két héten belül felkerül minden olyan anyag, a törzsképlet, amely ehhez kapcsolódik és abból származtatott, ezek az anyagok automatikusan felkerülnek a C-listára (Az elnök csenget.), a világ leggyorsabb sürgősségi eljárása van ma Magyarországon ebben a vonatkozásban.

Köszönöm szépen.

(Földesi Gyulát a jegyzői székben Spaller Endre váltja fel.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Köszönöm szépen, hogy fölhozta képviselő asszony ezt a témát ma itt, a Parlament falai között. Ismerjük a problémát, tudjuk, hogy milyen feladatunk van, és végezzük is a munkánkat ezen a területen. Szeretném elmondani, és egyben megnyugtatni önt, hogy higgye el, hogy a kormány nemzeti érdeke az, hogy minél több gyermek szülessen, és növekedjen a magyar népesség a Kárpát-medencében.

Valóban, az az ideális állapot, amiről ön beszél, hogy házasságonként legalább három gyermek szülessen, nekünk is célunk. Szeretném azonban az ön támogatását és valamennyi frakció támogatását is kérni, hogy továbbra is tudjunk haladni azon az úton, amit egyébként megkezdtünk, hiszen ön utalt itt néhány adatra, néhány információra. Azért hosszú idők óta első ízben 2011 júniusa és decembere között a születések száma mintegy 2,5 százalékkal növekedett. Most valóban egy picit visszafordult, néhány hónapon keresztül kevesebb gyermek született, mint azt korábban reméltük és vártuk.

De mit tehet egy kormányzat ezen a területen?

(16.00)

Ismerve az okokat és látva, hogy miért vállalnak esetlegesen kevesebb gyermeket a magyar családok, egy biztos, hogy ön hivatkozott az anyagi okokra, de azért szeretném elmondani - és ön egy kicsit bagatellizálta, hogy milyen mértékben támogatjuk a három vagy több gyermeket vállaló családokat -, hogy már az első döntéseink között, 2011. január 1-jétől ismét kibővítettük a szocialisták által csaknem teljesen eltörölt családi adókedvezményt, az egy- és kétgyermekesek újra jogosultak lettek a kedvezményre, gyermekenként akár havi 10 ezer forintos összegben. A három- és többgyermekesek pedig a korábbi, gyermekenkénti 4 ezer forintos összegnek több mint a nyolcszorosát - az nem kevés -, 33 ezer forintot vonhatnak le a személyi jövedelemadójukból. Számos döntést hoztunk annak érdekében, hogy a több gyermeket vállaló családok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) boldogulhassanak. Remélem, hogy ezek mielőbb meghozzák a kedvező hatásukat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Asszony! Higgye el, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a második és a harmadik vagy akár a negyedik gyermeket is megszüljék a magyar édesanyák, minden segítséget és minden támogatást megadunk, nemcsak a családi adókedvezményen keresztül, hanem a gyed rugalmassá tételével, a gyed-extra bevezetésével, a munkahelyvédelmi akcióterv bevezetésével, mind-mind olyan lépéseket és döntéseket hoztunk, amelyekkel segítjük a gyermekvállalást. A népesedési akcióterv hamarosan a kormány elé kerül, és ez is számos olyan elemet tartalmaz majd, amellyel ösztönözni szeretnénk.

Szeretném elmondani, hogy szemléletmód-változásra is mindenképpen szükség van, egy olyan értékrend kialakítására, amely azt célozza, hogy hinni kell önmagunkban, hinni kell a jövőnkben. Ezen dolgozunk, és a kormány igenis mindent megtesz annak érdekében, hogy minél több gyermeket vállaljanak, megbecsüljük a kismamákat, és ezt tettük eddig is.

Egyébként pedig egy újbudai példát hadd mondjak el: Újbudán 2006-ban még 136 ezer lakos volt, most Újbudán 145 ezer ember él (Dúró Dóra közbeszól.), és egyébként az újbudai családok gyermekvállalásában is pozitív irányú változások történtek, egyre több óvodai, bölcsődei férőhely van, és az iskolai férőhely is növekszik.

Köszönöm szépen, hogy elfogadta a válaszomat és meghallgatott. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Jogos kérdést tett fel, egyetértek azzal, hogy ön erre rákérdezett, és mi is ismerjük ezt a problémát. Szeretném azonban elmondani önnek, és ha józanul ön is ezt végiggondolja, akkor láthatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormányzat megtesz annak érdekében, hogy mindenki megbecsülésnek örvendhessen Magyarországon, főleg azok az emberek, akik egyébként a gyermekeink felnevelésében segítenek. Szövetséget kötöttünk azokkal a pedagógusokkal, tanárokkal, tanítókkal, óvodapedagógusokkal, akik egyébként óriási munkát vállalnak, és így van ez a bölcsődében dolgozó emberekkel is.

Bizonyára emlékszik arra, hogy az egészségügyben dolgozók bérét jelentős mértékben tudtuk emelni az elmúlt időszakban, mindenféle gazdasági nehézség ellenére, és komoly örökséget küzdünk le az ország gazdasági helyzetének a helyreállításában is. A pedagógusbérek emelésére mintegy 32 milliárd forintot szántunk az idén, ennek köszönhetően minden pedagógus sokkal jobban járt, mint korábban, jobb megélhetést tudunk a számukra biztosítani. Mindenkinek, aki esetleg nem részesült 10 ezertől 100 ezer forintig terjedő emelésben, kompenzálásra került a bére, az illetménye. A gyermekek után járó adókedvezményekről már az előbb beszéltem, ez is, azt hiszem, komoly előrelépés annak érdekében, hogy megbecsüljük az embereket.

Amint a gazdasági növekedés lehetővé teszi, ezen dolgozunk, a gazdasági kilátásaink a kormány megfeszített munkájának köszönhetően egyre jobbak, gazdasági növekedés várható, nincsenek elfelejtve a bölcsődében dolgozó emberek, szeretnénk őket is megbecsülni. Bízom benne, hogy ön is tudja azt, hogy nem szeretne az ország ismét a túlzottdeficit-eljárás alá kerülni, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a gazdasági lehetőségeinkhez mérten növeljük a béreket. Ezen az úton elindultunk, és a bölcsődékhez is el fogunk jutni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Van valós válasz, az előbb már részben elmondtam, képviselő asszony, még egyszer megismétlem önnek is (Dr. Budai Gyula: Nem érti!): a munkahelyvédelmi akcióterv szerint ez év januártól a gyedről, gyesről visszatérőknek a munkáltatóknál két évig nem kell járulékot fizetni, ezt megemeljük három évre, ezzel is támogatjuk őket. (Dúró Dóra közbeszól.)

Higgye el, hogy Magyarország jobban teljesít, a bölcsődék finanszírozása jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban, és fog emelkedni a következő időszakban is, ez sokkal kiszámíthatóbb működést jelent a bölcsődék számára is, a megnövekedett finanszírozás a fenntartóknak lehetőséget teremt arra is, hogy egyéb pluszjuttatásokat biztosítsanak a dolgozóiknak, például különböző jutalmakat, kafetáriát és Erzsébet-utalványt, és egyéb más lehetőséget ad, hogy a megbecsülésünket ilyen módon is kifejezzük a bölcsődékben dolgozóknak.

(16.10)

Én bízom benne, hogy ön is látni fogja mihamarabb ezeket a döntéseket.

Egyébként pedig - személyes példát hadd mondjak én magam is -, ha annyira rossz lenne a helyzet, higgye el, tisztelt képviselő asszony, akkor nem vállalnának ennyien gyereket. Többek között én is - ezt kérdezte Dúró Dóra - egyről a háromra jutok, ha a Jóisten is megsegít, hiszen december végén várjuk harmadik gyermekünket. (Dr. Vadai Ágnes: Gratulálunk ehhez... - Ertsey Katalin közbeszólása.)

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Dr. Vadai Ágnes: Gratulálunk, de ez más!)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kapus Krisztián képviselő úr véleményem szerint kiválóan méltatta és elmondta azokat a tényeket, amelyeket az elmúlt időszakban a kormány tett a magyar ifjúság és a magyar sport érdekében. Szeretném megköszönni egyébként az ő eddig végzett munkáját az ifjúsági bizottságban, a bizottság valamennyi tagjának a tevékenységét, és megköszönni egyébként a sportbizottság munkáját is, hiszen ezeken a bizottsági üléseken valóban, ha vannak is kisebb viták, de azért mégis látom azt a törekvést annak érdekében, hogy egy közös gondolkodás legyen, egy közös felelősség mentén, amellyel a magyar fiatalok jövőjét, boldogulását próbáljuk itthon biztosítani.

Dorosz Dávid képviselő úr arról beszélt, hogy minden adat romlott, és hogy egyáltalán nem olyan rózsás a kép. Én nem hallottam azt, hogy rózsás a kép; azt hallottam ebben a felszólalásban, hogy komoly feladatok vannak, komoly erőfeszítéseket tesz a kormányzat annak érdekében, hogy a magyar fiatalok itthon boldoguljanak. Természetesen annak a világjelenségnek, amit a mai korban láthatunk, hogy sok-sok országból fiatalok elmennek külföldre szerencsét próbálni, tanulni, dolgozni, aztán reményeink szerint hazatérnek, azért vannak kézzelfogható jelei.

Szeretnénk vonzóvá tenni az itthoni boldogulás lehetőségének megteremtésével is a magyarországi életet, az itthon maradást, a szülőföldhöz való kötődést erősíteni. Ezt egészen korán el kell kezdeni, és ebben az oktatáspolitikától kezdve a szülői felelősség is nyilván - mint szintén édesapa mondom - tetten érhető. Szeretném azért még elmondani, hogy ha minden adat romlott, akkor vajon hogyan számolunk el azzal, és hogyan ítéljük meg, hogy mondjuk, 2010-ben 234 ezer gyermek sportolt Magyarországon sportegyesületekben, és ma több mint 302 ezer gyermek sportol sportklubokban, sportegyesületekben.

Bevezettük a "sportcsillagok ösztöndíját", fiatal, tehetséges, felsőoktatásba felvételt nyert sportolókat becsülünk meg ösztöndíj formájában; világszínvonalú, versenyképes ösztöndíj formájában. Soha korábban ilyen nem volt. Ez is a megbecsülésünk kifejeződése. Azt hiszem, hogy az a jó néhány, sportban tehetségét megmutató fiatal ember, akik jó tanulók és jó sportolók, érzi a kormányzat elkötelezettségét, érzi azt a törekvést, amellyel azt a szándékunkat akarjuk kifejezni, hogy itthon boldogulhassanak, itthon maradjanak, és itthon is alapítsanak családot, és gyermekeket itthon vállaljanak. Úgyhogy ez is hozzátartozik a teljes képhez.

Ez persze nem rózsás helyzet, ez biztos, ezzel egyet tudok érteni, de közös a felelősségünk, közösen kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy ezek a pozitív folyamatok felerősödhessenek a jövőben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Csak egy személyes élményemet hadd mondjam el, nem elvéve a belügyi államtitkár úr feladatát és lehetőségét. Én magam is személyesen jártam a Terrorelhárítási Központban, és láttam azt a kiváló szakmai munkát, amit ott végeznek. Figyelem a munkájukat, tevékenységüket, és azt hiszem, hogy ez alatt a rövid idő alatt, amióta fölálltak, léteznek és működnek, egyértelműen elmondhatjuk azt, hogy igen, a bűnözővilág tart, hogy ne mondjam, fél a Terrorelhárítási Központ kiváló szakembereitől, felkészített kollégáktól.

Ez önmagában már nagyon komoly cselekedet, hiszen a szervezett bűnözés, az alvilág, a gengsztervilág kifejezetten fél a Terrorelhárítási Központ munkatársaitól. Fontos, hogy visszatartsuk ilyen módon is a bűnelkövetői szándékot fontolgató bűnözőket. (Szilágyi György: A rendőrségtől féljen a bűnöző!) Ennek a központnak a működése egyértelműen pozitív eredménye a kormányzatnak, és azt hiszem, az a támogatás, ami a költségvetésben szerepel, mindenképpen megilleti őket. Úgyhogy én is ezúton szeretném megköszönni a munkájukat, és kívánok nekik további sikereket és eredményeket.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban mindenképpen egyetérthetünk, hogy korábban soha nem volt arra példa, hogy a magyar sport hosszú évekre előre tervezhetően, biztosan számíthasson anyagi forrásokra. Ez a mostani költségvetés valóban alátámasztja ezt, 124 milliárd forintot szánunk a jövő évben a sportra. Úgy érzem, azzal, hogy megbecsüljük a hazai sportolókat, megbecsüljük a sport világához kapcsolódó embereket, edzőket, szakembereket, sportszakembereket, valóban olyan mérföldkőhöz érkeztünk, amivel egy tervezhető, kiszámítható jövőképet tudunk fölvázolni, legalábbis biztos alapokat tudunk a magyar sportnak teremteni. Valóban, a "Sportcsillagok" ösztöndíj bevezetésével, a kiemelt edzők megbecsülésével a magyar sport megtartóerejét, versenyképességét tudjuk tovább növelni és erősíteni.

Ezzel a sport igazi jelentőségét adjuk vissza egy olyan országban, ahol elmondhatjuk magunkról, hogy sportnagyhatalom vagyunk, hiszen azzal az eredménnyel, amivel az élsportban rendelkezünk, azzal az eredménnyel, amit olimpiai bajnokaink elértek, a 168 aranyéremmel, a 148 ezüsttel, a 170 bronzéremmel a világ nemzeteinek sorában ott vagyunk az első 10-ben, 8. helyen állunk. Lélekszámarányosan egyébként a 2. helyen vagyunk, dobogósok vagyunk. Még egyszer nem szeretnénk olyan helyzetbe hozni a magyar sportot, a magyar sportban dolgozó edzőket és sportolókat, hogy bizonytalanság, kiszámíthatatlanság legyen, kevés forrás álljon rendelkezésre, hiszen nekünk, magyaroknak sokat jelent a sport. A nemzetközi megítélésünket is jelentős mértékben befolyásolja mindez. Úgy érzem, hogy ezen a területen is komoly előrelépések történtek.

Az a sok-sok sportágválasztó, az a sok-sok tömegsportrendezvény, minden idők legnagyobb lélekszámú versenyző részvételével, amatőr sportolókkal, legutóbb a Spar-maraton futóversenyen is láthattuk ezt, de Újbudán is rendeztünk már harmadik alkalommal sportágválasztót, ahová egyre több gyermek jön el, újbudai gyermekek jönnek oda családostul, és vesznek részt ezeken a bemutatókon, és többen választanak maguknak sportágat.

Köszönöm szépen.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Sajnálom, hogy Osztolykán Ágnes közben elment, kritikát fogalmazott meg, ami természetesen mindenkinek lehetősége, minden magyar állampolgárnak és különösen a képviselőknek. Nyilván a kritika megfogalmazása mindenkit megillet; főleg, aki jól dolgozott és bizonyított, azoktól még hiteles is tud lenni.

Szeretném elmondani, hogy amikor Osztolykán Ágnes arra hivatkozott, hogy mi lesz azokkal, akik nem sportolnak, és nincsen sportpályájuk, nincsen tornatermük, mi lesz Edelényben. Jártam Edelényben, ott kaptam ezt a kis jelvényt (Mutatja.) a görög katolikus általános iskolában és óvodában, van tornaterem. Tudjuk azt, hogy 457 tornaterem hiányzik magyarországi településeken, 3200 település van, 457 helyen hiányzik. Megépítjük ezeket, szeretnék mindenkit megnyugtatni, a kormány eldöntötte, és már konkrét döntéseket és lépéseket hozott annak érdekében, hogy egy országos sportlétesítmény-fejlesztési program keretében sportpályák, focipályák, grundfocipályák épülnek, és tornatermek épülnek és tanuszodák épülnek, hogy minden magyar gyermek megtanulhasson az általános iskolában úszni.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány kiemelt célja, hogy egészséges nemzedékek nőjenek fel, egészséges fizikummal, egészséges szellemiséggel. 2010-ben azt tapasztaltuk, hogy sereghajtók vagyunk a sportolási szokásokat illetően az Európai Unióban. Ezen kívántunk változtatni. Vannak eredmények. Elindultunk egy jó úton, amelynek köszönhetően komoly változások következtek be.

2010-ben a magyar gyermekek jelentős része küszködött súlyproblémával. Hozzáteszem, hogy a felnőttek jelentős része is küszködik ilyen problémával. A sport tehát a mozgáson keresztül népegészségügyi kérdés is. Azt szoktam mondani, hogy Magyarországon kevés felnőtt ember fejezi be földi életét infarktus vagy agyvérzés miatt azért, mert nem tud, mondjuk, logaritmust számolni, vagy nem ismeri a trigonometria szabályait.

(15.00)

Viszont azért, mert nem mozog eleget, azért, mert nem sportol, nem figyel oda az egészségére, azért bizony sokan elhaláloznak idő előtt.

A sport tehát népegészségügyi kérdés is, de nem csak az. A sport varázserővel bír, a sport nevelési kérdés is, hozzájárul a személyiségjegyek pozitív változásához, és ebben a nagy munkában számítottunk és számítunk továbbra is a testnevelő tanárokra, akiknek a munkáját ezen keresztül is szeretnénk megbecsülni. Első lépésként - ahogyan képviselő úr említette - 2012. szeptember 1-jétől valóban bevezettük a mindennapos testnevelést az 1., 5. és 9. osztályokban. És nemcsak ezt tettük, hanem megkezdtük a feltételek biztosítását is annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen a munkavégzés. A Kölyök atlétikai program bevezetésével első lépésben mintegy ezer pedagógus kapott felkészítést, kiképzést úgymond, pont azért, hogy a gyermekeket színvonalas oktatásban tudják részesíteni. 500 millió forintot szántunk erre, és ez elegendő volt arra is, hogy az első eszközbeszerzést is végrehajtsák ennek érdekében, hogy használják ezeket az eszközöket a testnevelő tanárok és pedagógusok.

2013-ban folytattuk ezt a munkát, és most már az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályokban is van mindennapos testnevelés. A gyermekek ezt örömmel fogadják, azt látjuk, hogy ennek hatására jelentős mértékben javul a tanulási képességük is. Egy második ütemben ismét elindítottuk szintén ezer pedagógus kiképzését, felkészítését. Szintén 500 millió forintot szánt erre a kormányzat.

Szeretnék néhány szót még arról szólni, hogy nem állhatunk meg itt ezen az úton. A kormány nem olyan régen döntött annak érdekében, hogy tornaterem- és tanuszoda-építési programot indít el. A 2014. évi költségvetésben első lépésként kétszer 3 milliárd forint szerepel erre a célra. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy valamennyi járásban legyen tanuszoda, legyen olyan uszoda, amely a köznevelés rendszerében képes arra, hogy lehetővé tegye a gyermekeink számára az úszásoktatást, és megtanulhassanak úszni. Szeretnénk azt elérni, hogy minden magyar gyermek tanuljon meg úszni.

A tornaterem-építések vonatkozásában is elindult a program. Ott szeretnénk bevezetni és megépíteni első lépésben a tornatermeket, ahol jelen pillanatban a mindennapos testnevelés bevezetésére, megszervezésére nincs alkalmas tornaterem vagy nincs olyan sportlétesítmény, ahol ezt meg lehet tenni.

Ez a program elindult. A kormány sportbarát kormány, ennek köszönhetően csak az öt látvány-csapatsportágban közel százezerrel több gyermek sportol, 234 ezren sportoltak a 2010-2011-es bajnoki évadban, ebben a bajnoki évadban pedig mintegy 331 ezer gyermek, azaz az utánpótlás-korosztályban sportoló sportol rendszeresen.

A mindennapos testneveléssel elértük azt az említett évfolyamokban, hogy 606 088 gyermek sportol, mozog mindennap legalább a testnevelésórák alkalmával. Ez a célunk, ezt szeretnénk bővíteni, ezt szeretnénk továbbépíteni.

Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)