A felszólalás szövege:

Miniszterelnök úr országvédelmi költségvetésnek nevezte az előttünk fekvő javaslatot. Ez a megnevezés helytálló, hiszen 404 milliárd forintnyi tartalék áll majd rendelkezésre, amely az ország védelmét hivatott szolgálni a világgazdaság kihívásaival szemben.

Az előttünk fekvő javaslat takarékos, egyben folytatja a kormány által már korábban megkezdett államadósság-csökkentést. Ezzel azon kevés országok közé tartozunk, amelyek nemcsak felismerték az államadósságban rejlő veszélyeket, hanem a globális és Európát különösen erősen sújtó válság közepette még tenni is tudnak ez ellen.

Az európai ügyek bizottságának tagjaként is mindenképpen szólni szeretnék a költségvetésben megjelenő európai uniós támogatásokról, forrásokról. Véleményem szerint a támogatások szerepe még inkább felértékelődik a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor arra oly nagy szükség van a gazdaságélénkítésben, a gazdaságfejlesztésben. A részben uniós támogatásból finanszírozott fejlesztések tervezett összege jövőre 1400 milliárd forint, amelynek 15 százaléka hazai forrás. Ennek keretében gazdaságfejlesztésre 180 milliárd forint áll rendelkezésre.

(15.40)

Ez az összeg a kis- és közepes vállalkozások támogatására lesz elköltve, kedvezményes hitelprogramokra, valamint olyan termelőberuházások támogatására, mint például új telephelyek kialakítása vagy ipari parkok létrehozása. Ez gazdaságélénkítő célzatú, és a hazai vállalkozásokat segítő céllal történik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat elnökeként engedjék meg, hogy végül röviden szóljak az európai területi együttműködési programokról. Ezeknek a programoknak a keretében Magyarország és a szomszédos államok számára közösen pályázhatóak az európai regionális fejlesztési alap forrásai. Az előttünk fekvő javaslat értelmében csak a magyar-szlovák együttműködési program keretében 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez is jelzi, hogy a kormány elkötelezett az európai területi együttműködési programok iránt.

Hadd hívjam fel képviselőtársaim figyelmét arra, hogy jelenleg valamennyi, hazánkat is érintő ETE-program titkársága Magyarországon található, azonban azért, hogy ez a jövőben is így maradhasson, szükség van a kormány és valamennyi párt összefogására. Kérem tehát önöket, hogy fogjunk össze ezen cél érdekében is, és hogy támogassák a benyújtott költségvetést.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat közgyűlése ez év szeptember 23-án elfogadta a megye középtávú közrendvédelmi programját. A program kidolgozása nagy próbatétel volt, és különösen nehéz feladatnak bizonyult, mivel megyei szinten ilyen program még nem készült hazánkban, így a programra méltán büszkék is vagyunk, és nagyon bízunk benne, hogy példaértékű lehet hasonló helyzetben a gondokkal küzdő megyei önkormányzatok számára.

Megyénkben az elmúlt évtizedekben fokozatosan romlott az állampolgárok szubjektív biztonságérzete, annak ellenére, hogy a bűnügyi statisztikák kevés helyen jeleznek negatív tendenciák, általában stagnálást, helyenként javulást mutattak. A program megalkotásának célja így a megye közrendjének és közbiztonságának javításán felül a megye lakosai ezen biztonságérzetének javítása. A programmal kapcsolatban támasztott legfőbb elvárásunk az volt, hogy a program által elérni kívánt célok és megfogalmazott feladatok olyanok legyenek, amelyek reálisan megvalósíthatóak és elérhetőek. Nem azoknak a tanulmányoknak a számát szerettük volna szaporítani, amelyek a problémákat részletekbe menően megfogalmazzák ugyan, de megoldást nem, vagy csak a valóságtól elrugaszkodott megoldásokat kínálnak.

(14.40)

Természetesen a program nem vállalkozhat azoknak a társadalmi és szociális problémáknak a megoldására, amelyek hatással vannak a jelenlegi közrend és közbiztonság helyzetére, utal azonban e problémák kezelésének fontosságára is. A programot kidolgozó eseti bizottság munkája során szorosan együttműködött a megyei rendőr-főkapitánysággal, a megyei Polgárőr Szövetséggel és a megyei cigány kisebbségi önkormányzattal, akiknek a javaslatai bekerültek a programba, és akik segítségére számítunk a program megvalósításában is.

Kiemelném a megyei rendőr-főkapitányság segítőkész munkáját és azt a messzemenőkig részletes, kimagasló szakmaisággal elkészült munkaanyagot, amit a bizottság rendelkezésére bocsátottak. A program megvalósítása négy fő pillérre épül: így a megyei rendőr-főkapitányság helyzetértékelésére településenkénti megjelenítésben, jogszabály-módosítási, -szigorítási javaslatokra, társadalmi szervezetek létrehozására, valamint a széles körű társadalmi együttműködés kiépítésére. A társadalmi együttműködés keretében prioritásként megfogalmazza a program a rendőrség, a polgárőrség szerveivel, a cigány kisebbségi önkormányzattal, a települési önkormányzatokkal, valamint a társadalmi szervezetekkel történő kölcsönös együttműködést. Tisztán látjuk ugyanakkor, hogy ezen összefogás kizárólag a minisztérium hathatós támogatásán keresztül valósulhat meg, és érheti el a célját.

Kérem szíves tájékoztatását államtitkár úrnak, hogy (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a minisztérium tervezi-e pályázatok kiírását, esetleg alap létrehozását, amelyeken keresztül a megyei önkormányzat közvetve vagy közvetlenül a megye közrendjének, közbiztonságának, a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítását érhetik el, illetve...

ELNÖK: Képviselő úr, lejárt az időkeret.

MENGYI ROLAND (Fidesz): ...milyen intézkedések megtételét tervezik a megyénkben.

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Hallva válaszát, biztos vagyok abban, hogy a kormányzat, illetve a Belügyminisztérium elkötelezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei célzok megvalósítása mellett. Örülök, hogy a szabálysértések kapcsán a tervezeteink, javaslataink bekerülnek a szabálysértési törvény módosításába, és talán ami a legfontosabb, rendkívül örülünk annak, hogy további jelentős rendőrségi létszámbővítés történik.

Ugyanakkor tekintve, hogy van még bőven feladat, talán az összes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselő nevében mondhatom, hogy a jövőben is kiemelt figyelemmel fogjuk kísérni a belügyi kormányzat megyénket érintő lépéseit.

Köszönöm szépen. A válaszát elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Parlament és Tanács, valamint a Bizottság irányelveihez kapcsolódó jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében volt szükség e törvényjavaslat benyújtására. Az irányelvek és a módosítások több jogszabályt és több területet is érintenek, így az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról, a szervezeti követelmények, az összeférhetetlenség, az üzletvitel, a kockázatkezelés, valamint a letétkezelő és alapkezelő társaság közötti megállapodás tartalma tekintetében történő végrehajtásról, az alapok egyesülésére, a master-feeder struktúrára és a bejelentési eljárásokra vonatkozó különös rendelkezései tekintetében történő végrehajtásról, valamint az európai felügyeleti hatóságok, az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatói-nyugdíj Hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság hatásköre tekintetében történő módosításokról.

(18.20)

Ezen túlmenően a törvényjavaslat tartalmazza a tőkepiaci törvény módosítását a Befektetővédelmi Alap új, a tagi kockázatokat figyelembe vevő díjrendszerével való összhang megteremtése érdekében, a fizetési, illetve az értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítását, amely az Európai Parlament és Tanács által meghozott, a fizetések és az értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelv egyértelmű alkalmazásának elősegítése érdekében vált szükségessé, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek tagsági jogviszonyt szerezzenek a 2137/85. EGK-tanácsi rendelet szerinti Európai Gazdasági Egyesülésben. Az Európai Gazdasági Egyesülés célja az irányadó közösségi jog rendelkezései szerint kizárólag tagjai gazdasági tevékenységének megkönnyítése, illetve előmozdítása, valamint e tevékenységek eredményeinek javítása vagy fokozása lehet, továbbá saját nyereség megszerzésére nem törekedhet.

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló közösségi szabályozást az 1985. december 20-ai, 85/611-es tanácsi irányelv teremtette meg. Ez az irányelv nagymértékben hozzájárult Európában a befektetési alapok ágazatának fejlődéséhez és sikeréhez, ugyanakkor egy erős befektetővédelmi szabályozásra is mintát adott. Ma a XXI. század és napjaink kihívásai és körülményei között a pénzügyi piacokhoz való alkalmazkodás érdekében azonban szükségessé váltak olyan hatékonyságnövelő és a versenyképesség megőrzését biztosító változások, amelyek érdekében jelentősen módosítani kellett az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelvet.

Nos, a befektetési vállalkozások közösségi szintű versenyfeltételeinek közelítése, a befektetők hatékonyabb és egységesebb védelme érdekében az Európai Parlament és Tanács 2009. július 13-án elfogadta az új kollektív befektetési vállalkozásokról szóló irányelvét. A Tanács és a Parlament az új irányelvben az eddigieken túl többek között szabályozza az alapok egyesülésére vonatkozó eljárásokat, a befektetésialap-kezelők útlevelét, a cél-gyűjtő struktúrák engedélyezését az eddigiektől eltérő befektetési szabályok és befektetési politika hatékonyságának növelése érdekében.

Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások olyan befektetési alapokat szabályoznak, amelyek befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg, és a korábban említett két alfaját különböztethetjük meg. Az úgynevezett gyűjtőalap, amely olyan alap, amely a tőkének legalább 85 százalékát egy másik alap értékpapírjaiba fektetheti, illetve a célalap, amely olyan alap, amelybe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.

Az alapkezelő is kétféle lehet: olyan, amely más EGT-tagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtethet, illetve amely Magyarországon bejegyzett. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni más EGT-tagállamokban.

A kollektív befektetési formáknak tekintett befektetési alap jogi személy, törvényes képviselője pedig a befektetésialap-kezelő. A befektetési alap a forgalomba hozatal módja szerint lehet zártkörű és nyilvános, a befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából pedig az alap nyílt végű vagy zárt végű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet, fektethet értékpapírba, illetve ingatlanba is.

A nyilvános alap, csak hogy egy számot is kiemeljünk a jogszabályból, induló saját tőkéje értékpapír-befektetés esetén 200 millió, ingatlanalapnál 1 milliárd forint. A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül pedig több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését a felügyelet előzetes engedélyével másik alapkezelőnek át lehet adni.

A törvény szabályozza az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások által forgalomba hozott értékpapírok EGT-tagállamokban való értékesítését is. A befektetési alap által fizetendő felügyeleti díj két részből áll, az alapdíj évente 200 ezer forint, míg a változó díj, ami hangsúlyosabb, a portfóliója átlagos eszközértékének a 25 ezreléke. Más EGT-tagállamban működő alap magyarországi fióktelepe csak fele ekkora változó díjat fizet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat egyeztetésre került a hazai szakmai szervezetekkel is, és mivel a törvényjavaslat az uniós irányelvek átültetését hivatott elvégezni, ezért tisztelettel javaslom és kérem, hogy támogassák a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság 2011. december 6-ai ülésén megvitatta az államháztartásról szóló T/5069. számú törvényjavaslatot.

A bizottság többsége az előterjesztéssel kapcsolatban azt a határozott álláspontot képviselte, hogy mivel a jelenlegi hatályos államháztartási törvény az elmúlt esztendőkben - még a szocialista kormányzatok idején is - sokszor és több ponton változott, ezért indokolt ezt egy szerkezetbe rendezni végre annak érdekében, hogy egy, a hatályosnál lényegesen áttekinthetőbb törvény szülessen. Miként a bizottsági ülésen is elhangzott, mi ezt a célt támogatjuk, és helyes lépésnek tartjuk. Világossá tesszük: az államháztartás alrendszereinek a széttagoltsága helyett egy centralizáltabb struktúrát kell kialakítani, amely az áttekinthetőséget segíti és erősíti.

Emellett meggyőződésünk szerint a kormánynak mozgástérre, a mozgásterének a növelésére is szükség van. Példátlan az, hogy ha egy kormányzat annyira kicsi mozgástérrel rendelkezik, hogy egy gyorsan változó világgazdasági környezetben az esetleges költségvetési folyamatok befolyásolására állandó parlamenti döntéseket kell kikényszerítenie. A kormánynak olyan helyzetben, mint amilyenben ma a világgazdaság van - és értelemszerűen így a magyar gazdaság is -, eszközre van szüksége a pénzügyi stabilitás állandó tartásához. Erre az új államháztartási törvény az eszközöket megadja.

Nos, az elmondottak alapján a bizottság 18 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett az államháztartásról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(13.40)

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság 2011. december 6-ai ülésén megvitatta a Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló T/5130. számú törvényjavaslatot. A bizottság többsége támogatólag nyilatkozott az előterjesztő azon törekvéséről, hogy az alaptörvény által előírt sarkalatos törvényekre vonatkozó igényt egy törvényjavaslatba foglalja.

A többségi vélemény szerint a javaslatban szereplő hat terület, úgymint az államadósságra vonatkozó korlátozások és költségvetési szabályok, az önkormányzatok eladósodottságának kérdése, az Államadósság Kezelő Központ jogállása és feladatai, a Költségvetési Tanács működésére vonatkozó garanciális szabályok, valamint a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapelveinek meghatározása, mindennek szabályozásával nagymértékben javítható a pénzügyi és makrogazdasági stabilitás.

A Költségvetési Tanács részletszabályai biztosítják a magas színvonalú gazdasági kormányzást azáltal is, hogy a tanács negyedévente vizsgálja az adósságszabály teljesülését, és minden költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban vétójoggal rendelkezik. Az adórendszer alapvető szabályait is rögzíti a javaslat, hogy a jövedelemadó egykulcsos, valamint hogy a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben kell érvényesíteni.

(16.40)

Végezetül a törvényjavaslat lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit is, amelyek biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíj-biztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát.

A bizottság 18 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt időszak nemzetközi gazdasági folyamatai azt bizonyították, hogy az Európai Unió még éveken keresztül egy elhúzódó pénzügyi-gazdasági válsággal küzdő övezet marad. Ezt alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011-ben elkezdte csökkenteni államadósságát, valamint megteremtette a nagy ellátórendszerek átszervezését biztosító törvényi alapokat.

Európa ma a második világháború utáni időszak legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságával küzd. Ennek oka az európai országok vészes mértékű eladósodottsága, amely jelenleg a legtöbb országban tovább növekszik. Magyarország az elmúlt évben végrehajtott gazdasági fordulat révén sikeresen megkezdte az adósságcsökkentést, immár a piacról tudja finanszírozni működését, de nekünk is szembe kell nézni a tartósnak ígérkező euróválság hatásaival. Az Európai Unió is abba az irányba tesz erőfeszítéseket, hogy stabilizálja a tagállamok helyzetét, és garanciákat nyújtson az ellen, hogy még egyszer olyan válságba sodródjon ez a régió, mint a jelenlegi. Ez a javaslat többek között ebbe a trendbe is illeszkedik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hiánypótló javaslat fekszik előttünk. Ha valaki figyelemmel követte az elmúlt időszakot, tisztában van azzal, hogy a legnagyobb problémánk nekünk is az eladósodottság. Így van létjogosultsága egy olyan törvény meghozatalának, amely ésszerű gátat szab a költekezésnek és a megállíthatatlan adósságcsapdának. Az előterjesztésben szereplő, Magyarország pénzügyi stabilitásáról szóló törvény több, az alaptörvény által előírt sarkalatos törvényre vonatkozó igényt foglal egy törvénybe.

A stabilitási törvény részletesen szabályozza az alaptörvényben szereplő, államadósságra vonatkozó korlátozásokat és költségvetési szabályokat, olyan garanciális szabályokat rögzít, amelyek megakadályozzák az önkormányzatok eladósodottságát, megállapítja az Államadósság Kezelő Központ jogállását és feladatait, meghatározza a Költségvetési Tanács működésére vonatkozó garanciális szabályokat, illetve a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapelveit. A stabilitási törvény részben más törvényekből rendezi logikai egységgé az ország pénzügyi, költségvetési stabilitását és kiszámíthatóságát szolgáló szabályokat.

(16.50)

Ezek alapján a stabilitási törvény kapcsolódik az államháztartásról szóló törvényhez, a költségvetési törvényhez és az adótörvényekhez is.

Magyarország pénzügyi sérülékenységének legfőbb forrása a magas államadósság. Az új alaptörvény előírja, hogy az államadósságot 50 százalék alá kell csökkenteni. E törvény definiálja az államadósság fogalmát, és szigorúan szabályozza az ennek részét képező önkormányzati adósság képződésének feltételeit. Az 50 százalékos adósságszint eléréséig olyan adósságcsökkentési szabályt definiál, ami egyszerű, kizárja a prociklikusságot, automatikusan kezeli az alaptörvény azon kitételét, mely szerint tartós és jelentős gazdasági visszaesés esetén el lehet tekinteni az adósságcsökkentéstől, és biztosítja az 50 százalékos adósságmutató elérését.

A törvény átmeneti rendelkezést tartalmaz, amely szerint 2015. január 1-jéig a már elfogadott 2011-es konvergenciaprogram hiányszámait kell alkalmazni. A konvergenciaprogram hiányszámaival az átmeneti időszakban is teljesül az alaptörvényben lefektetett adósságcsökkentési elvárás. Az adósságcsökkentési szabály teljesülését a kormány legalább negyedévente megvizsgálja. Ha eltérést talál, akkor kezdeményezi a költségvetés módosítását annak érdekében, hogy a megváltozott államháztartási és makrogazdasági adatok alapján is teljesüljön az adósságcsökkentési szabály.

Mivel az államadósságnak az önkormányzatok adóssága is a része, ezért az alaptörvényben szabályozott adósságplafon teljesítése, illetve annak elérése is indokolttá teszi, hogy a kormányzatnak legyen ráhatása az önkormányzati adósság alakulására. Az önkormányzatok működési célra a jövőben csak likvid hitelt vehetnek fel.

A Költségvetési Tanácsra vonatkozó részletszabályok biztosítják a magas színvonalú gazdasági kormányzást. A tanács negyedévente vizsgálja az adósságszabály teljesülését, és minden, a költségvetési törvényt érintő törvényjavaslattal kapcsolatban vétójoggal rendelkezik.

Az alaptörvény rendelkezései szerint a közteherviselés alapvető szabályait sarkalatos törvényben kell meghatározni. Ez alapján az adózás legfőbb elvei a következők: kiszámíthatóság, stabilitás, versenyképesség, semlegesség, egyszerűség, átláthatóság, tervezhetőség, megtérülés. A javaslat részletezi az adórendszer alapvető szabályait. Előírja, hogy a személyi jövedelemadó egykulcsos, és a gyermekvállalás költségeit ebben az adónemben kell érvényesíteni. A törvény az adóterhet növelő jogszabályok hatályba léptetésére vonatkozó szigorú szabályaival garantálja az adórendszer stabilitását és kiszámíthatóságát.

A törvény lefekteti a nyugdíjrendszer főbb alapelveit is, amelyek biztosítják a megfelelő nyugellátást és a Nyugdíj-biztosítási Alap hosszú távú finanszírozhatóságát.

A fenti területeket egységesen szabályozó sarkalatos törvény nagymértékben javítja a pénzügyi és makrogazdasági stabilitást, így rendkívül jelentős szerepet tölt be. Mindezek tekintetében tisztelettel kérem, hogy támogassák a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Asszony! A döbbenet lett úrrá rajtunk, amikor arról értesültünk, hogy 2011. november 16-án délelőtt bejelentést tett a tiszaújvárosi rendőrkapitányság ügyeletére a tiszaújvárosi gimnázium igazgatóhelyettese, amely szerint az iskola épületében egy diákot megkéseltek.

Szerencse a tragédiában, hogy a sértett tanuló, bár rendkívül komoly sérüléseket szenvedett, úgy halljuk, felépül sérüléséből, és innen is kívánunk neki jobbulást. Ugyanakkor azt hiszem, hogy nem mehetünk el a történtek mellett szó nélkül, hiszen ez a rendkívüli esemény is felhívja a figyelmünket a közoktatási, köznevelési rendszerünk problémáira, a felnövekvő fiatalok nevelésének, a családi neveltetés körvonalazódó problémáira.

Tény, hogy Magyarország, illetve a legtöbb ország közoktatási rendszerében az iskolai erőszak valamilyen formában az intézményesített nevelés, oktatás velejárója, kísérője. Az okokat elemezve állíthatjuk, hogy napjainkban az iskolán belül, illetve az iskola és környezete között megjelenő erőszak sokféle formát ölthet, és ennek az okai bonyolult kölcsönhatások révén alakulhatnak ki. Azt tapasztaljuk, hogy az iskola pedagógiai eszközrendszerének hatásfoka csökken, amely a tantestületben a védtelenség érzetét hozhatja létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy az említett tragédiában mi idézhette elő, hogy egy fiatal diák teljesen váratlanul egy másik védtelen társára támadt, további alapos vizsgálatokat igényel. Biztos vagyok azonban abban, hogy az iskolának mindent meg kell tennie a rendelkezésre álló eszközökkel annak érdekében, hogy megelőzze az iskolai erőszak, agresszió minden formáját. Meg kell előzni az agresszió súlyosabb formájának megjelenését, a deviáns magatartást mutató tanulókra pedig kiemelt figyelmet kell fordítani. Ugyanakkor azt is látjuk, halljuk, hogy nagyon sok olyan helyzet alakul ki, amikor olyan avatott szakembereket igénylő, megelőző és utólagos valamiféle ellátást kell biztosítani egy nevelési, oktatási intézményben, amelyhez szükséges szakértelem túlmutat a pedagógusok lehetőségein.

Arra szeretném felhívni a figyelmet, és azt szeretném megtudni, megkérdezni az oktatásért felelős államtitkártól, hogy milyen lehetőségeket, milyen garanciákat lát az új köznevelési törvényben arra vonatkozóan, ami megvédheti az iskoláinkat hasonló erőszakos cselekményekkel szemben. Illetve arra szeretném őt kérni, hogy ezeket a garanciákat kiemelten vegye figyelembe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én LMP-s képviselőtársam riogatása és világvége-víziói helyett inkább a Nemzeti Bankról szóló törvény általános vitájához szeretnék hozzászólni. Ahogy azt önök is jól tudják, az új alaptörvény elfogadása szükségessé tette, hogy a Nemzeti Bankról szóló, már többször módosított 2001. évi LVIII. törvény helyett egy új jegybanktörvényt alkossunk, amelyben a törvényjavaslat egyes szakaszai az alaptörvény alapján sarkalatosnak kell hogy minősüljenek. Hogy ez sarkalatosnak minősül - ahogy az ma már elhangzott -, nagyban segíti a Nemzeti Bank és rendszere hosszú távú stabilitását, kiszámítható működését.

A törvénytervezethez kötődően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium két alkalommal kérte ki a Nemzeti Bank véleményét a kormány-előterjesztés aktuális változatáról. Tudniuk kell, hogy a minisztérium első ízben október 25-én küldte meg a Nemzeti Bank részére a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos kormány-előterjesztést. A Nemzeti Bank ez alapján tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztériumot a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeiről. Az észrevételek legnagyobb részét a Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadta, és azok beépítésre kerültek az előterjesztésbe. Majd az így módosult előterjesztést november 22-én ismételten megküldte a Nemzeti Banknak. Tehát a folyamatos konzultáció jogszabályi kötelezettsége zajlik.

Mindeközben az Európai Központi Bankkal is konzultáció történik. Az uniós jogszabályok értelmében a törvény módosítása esetén szükséges az Európai Központi Bank véleményének megkérése. Ez november 2-án történt meg, ekkor kértük fel az Európai Központi Bankot, hogy alkosson véleményt a megküldött tervezetről. Tehát láthatják, hogy párhuzamosan történik a vélemények kérése, és a vélemények elfogadásának beépítésével történhet meg az, amire önök oly sokszor hivatkoznak, hogy nem mindig ugyanaz a verzió kerül megtárgyalásra.

A felkérésben a Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen előre jelezte, hogy a megküldött szövegben még valószínűleg lesznek változások, amelyekről ismételten ki fogja kérni az Európai Központi Bank véleményét. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a kormány oly módon nyújtotta be az Országgyűlésnek a törvénytervezetet, hogy a Központi Bank véleményét a zárószavazás előtt még figyelembe lehessen venni. Azt önök is tudják, hogy az Európai Központi Bank véleménye megérkezett, annak a feldolgozása zajlik, s ha az Európai Unió alapokmányát bármely rendelkezése sérti, akkor a tervezetet természetesen módosítani, illetve pontosítani szükséges. Úgy tudjuk, hogy nem sérti, ilyen irányú vélemény legalábbis nem érkezett.

Milyen tartalmi változások történnek a Nemzeti Bank-törvényben? A kötelező tartalék meghatározásában a monetáris tanács lehetőséget kap arra, hogy egyes eszközöket, illetve mérlegen kívüli tételeket is bevonjon a kötelező tartalék alapjába. Lehetővé válik a jegybank számára, hogy egyes tartalékelemekre azok eltérő jellemzői alapján több eltérő tartalékrátát írjon elő, amelyek összeadódhatnak akár egy tartalékelem vonatkozásában is.

A pénzkibocsátással kapcsolatos tartalmi változások. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyek és érmék magyar törvényes fizetőeszközre való váltása ne csak a Magyar Nemzeti Banknál, hanem meghatározott határidőn belül akár hitelintézeti vagy postafiókban is kezdeményezhető legyen. A javaslat ennek a módját és szabályait is rögzíti.

Az államháztartással való kapcsolat tekintetében is új szabályokat fogalmaz meg. Nagyon fontos, hogy a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékának és a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának egyenlegei egymással szemben elszámolhatóvá válnak, költségvetés-térítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív, és arra a mérleg szerinti eredmény és eredménytartalék nem nyújt fedezetet.

Erősödik a Nemzeti Bank Országgyűléssel való kapcsolata. A Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és - ez is fontos - szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik majd a javaslat alapján. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást írásban és szóban is bármikor kérhet. A Nemzeti Bank elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága részére. A gazdasági ügyekért felelős bizottság kérésére a beszámolóval összefüggésben a Nemzeti Bank elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles. Az Országgyűlés elnöke vagy a gazdasági ügyekért felelős állandó bizottság elnöke indítványára a Nemzeti Bank elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. A Nemzeti Bank a pénzügyi év kezdete előtt a működési költségeire, valamint a beruházásaira vonatkozó részletes éves tervet készít, majd a pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít, és ezt a beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére. Véleményem szerint az ilyen beszámolás messze tiszteletben tartja a központi bank függetlenségét.

Milyen kapcsolatot határoz meg az új jogszabálytervezet a kormánnyal, a minisztériumokkal? A Nemzeti Bank írásban közölheti a költségvetési tervezettel kapcsolatos véleményét az államháztartásért felelős miniszterrel. A véleményt a Költségvetési Tanács ülésén a Nemzeti Bank elnöke jeleníti meg. Álláspontunk szerint így még erősödik is véleményének a kifejtési lehetősége, hiszen a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok egyértelműen erős jogosítványt tesznek lehetővé a költségvetéssel kapcsolatos vélemény kifejtésére, akár a stabilitási törvény alapján is.

A Nemzeti Bank szervei is változnak, a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az igazgatóság ismét a Nemzeti Bank szervei közé tartozna, és felelős lenne a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért. Az igazgatóság - továbbá amit a monetáris tanács hatáskörébe delegál - szintén a végrehajtásért felelős lenne. A monetáris tanács rendkívül fontos hatáskörökkel ruházódik föl, kizárólagos hatáskörébe tartozik majd a tartalékráta mértékének, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékének a meghatározása, az elnök javaslatára az alelnökök hatáskörének meghatározása, a monetáris tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntés. Ez rendkívül fontos. Egy grémium dönt arról, milyen kommunikáció szükséges ahhoz, hogy a feladatukat megfelelő módon tudják végezni. A monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület lehetne a jelenlegi öt, illetve hét helyett. Elhangzott az expozéban, hogy miért van erre szükség. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez egy módszer, hogy a stockokban lejáró megbízások kapcsán fent lehessen tartani a monetáris tanács munkájának, döntéseinek, a döntések tartalmának a folytatólagosságát.

A Magyar Nemzeti Bank elnökével kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy az elnök nem egymaga vezeti a Nemzeti Bankot, hanem tőle a feladatot a monetáris tanács és az ismét létrehozásra kerülő igazgatóság veszi át. Az egyszemélyi irányítás modelljéről átmegyünk a testületi döntéshozatal felé. Ebből, tisztelt képviselőtársaim, az is következik, hogy pusztán az elnök hatáskörének a testületi döntés felé történő elmozdítása vagy átrendezése nem jelenti azt, hogy ez veszélyeztetné a Nemzeti Bank függetlenségét. A testületi döntéshozatal felé történő elmozdulás igényével, ahogy mondtam, újra működni fog az igazgatóság, amely 2007-ben szűnt meg. Az igazgatóság tagjai a Nemzeti Bank elnöke mint az igazgatóság elnöke, valamint alelnökei, de az igazgatóság nevében az elnök jár el.

Ezek a szabályok kellő garanciát tartalmaznak arra, hogy kiválóan működő Nemzeti Bankunk lehessen, és éppen ezekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák majd a Nemzeti Bankkal kapcsolatban benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom leszögezni, hogy az alap módosító javaslat, amelyet képviselőtársammal benyújtottunk, nem módosít a nemdohányzók védelméről szóló törvény alapkoncepcióján. Tehát továbbra is szigorú keretek között szeretné tartani a munkahelyi dohányzás feltételeit. Ugyanakkor vitatkoznék az itt elhangzottakkal. Itt szó sincs kapkodásról vagy hibáról. Mi nem szélesítjük vagy bővítjük ezt a kört, hanem inkább a biztonság érdekében pontosítani, illetve erősebben szabályozni kívánjuk.

Mivel magam is tiszaújvárosi országgyűlési képviselő vagyok, én is el tudom mondani, Balla képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy pár négyzetkilométeren két hatalmas vegyipari, illetve olajipari termelőegység, gyár is létezik, ahol több ezer ember dolgozik. Hogy ebből hányan dohányoznak és hányan nem, azt nem lehet megmondani, országszerte pedig biztosan nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy a dohányzás veszélye miatt a teljes tiltás is, akár egy emberről legyen szó, sokkal nagyobb biztonsági kockázatot jelent ezeken a területeken, mint a pontosan ellenőrzött, zárt helyen történő dohányzás lehetőségének megtartása.

Az egészségügyi bizottság, ahogy tudjuk, módosító indítványával egyhangúlag támogatta, ugyanakkor kiegészítette az alapkoncepciót, amit a magam részéről szintén támogatni tudok. Néhányat ebből ott, az első bizottsági vitában, az általános vitában is elmondtam. Ezek közül az, hogy a nemzetgazdaságilag kiemelt fontosságú területen legyenek ezek olaj-, vegyipari vagy gyógyszeripari társaságok, vagy ilyen megítélés alá essenek, hatósági ellenőrzés és engedélyeztetés körébe vonjuk, hogy ne kizárólag ők, a jogalkalmazók dönthessék el, hogy beletartoznak-e a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes minősítésbe; illetve, ami nagyon fontos, hogy a hatálybalépést követően legyen egy türelmi idő, amíg az egészségügyi bírság kiszabása ezeken a területeken megtörténhet. Ez egy nagyon fontos része az egészségügyi bizottság módosító indítványának.

Ennyit a benyújtott módosító indítványunkról. Ami pedig új elem ebben, az a szocialista képviselők kiegészítése, amely kibővítené ezt a kört a szállodai szolgáltatást nyújtó területre. A magam részéről tényleg azt tudom mondani, hogy én sem tudom megítélni, hogy a szállodaiparban valóban az az érték, ha lehet dohányozni, vagy éppen pont az ellenkezője. Hiszen ma már tudjuk, hogy az egészséges környezet forintosítható, tehát értékkel bír. Lehet, hogy éppen növeli a magyar szállodai szolgáltatók lehetőségeit az, ha tiszta, egészséges levegőjű, dohányzóhelyiséggel nem rendelkező szállodák vannak. Ezt meg kell tudnunk hagyni, ezért én előterjesztőként várom a sport- és turizmusbizottság kapcsolódó módosító indítványát.

Köszönöm szépen.

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az utóbbi hetekben, sőt ma is számos alkalommal foglalkozott már az Országgyűlés a termőföld védelmével, a kormány földbirtok-politikájával. Az ellenzék folyamatosan azt hangoztatja, és azt a látszatot próbálja kelteni, miszerint a kormány az állami földeket elherdálja, felelőtlenül elosztogatja. Az ezeket a kritikákat hallgatók megfeledkeznek arról, hogy az állam milyen erőfeszítéseket tesz az évtizedekkel korábban a jogi szabályozást semmibe véve kötött bérleti szerződések felszámolása érdekében.

Borsod megyei képviselőként szeretném önök elé tárni és valamennyi tisztelt képviselőtársam figyelmébe ajánlani azt az ügyet, amely iskolapéldája a joggal való visszaélésnek, valamint a föld és a természet kizsákmányolásának. Az ügy egészen 1995-ig nyúlik vissza, amikor is egy olasz érdekeltségű cég úgy döntött, hogy Dél-Borsodban fog gazdálkodni. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósággal sikerült is haszonbérleti szerződést kötnie 4-5 ezer hektár termőföld használatára, amely földterületeket korábban a Dél-Borsodi Állami Gazdaság hasznosított. Valami különös véletlen folytán az olasz cég tulajdonosának magyar felesége és annak testvére a nemzeti park igazgatóságával hasonló megállapodásokat kötött, olyan területekre is, amelyekre az előbb említett haszonbérleti szerződés is vonatkozott. Vélhetően erre azért volt szükség, mert a termőföldről szóló törvény legfeljebb 2500 hektárban maximalizálta a haszonbérelhető földrészletek nagyságát, így a szabályoknak való látszólagos megfelelés érdekében szükség volt ezen személyek ügyletbe való bevonására.

Megjegyzem, hogy a haszonbérleti szerződés a társaság számára rendkívül kedvező volt, hiszen a bérelt termőföldekért hektáronként 0-100 forint/év bérleti díjat kellett fizetnie, valamint a szerződés jogellenesen 20 évre szólt, miközben az akkori jogszabályok szerint legfeljebb 10 évre lett volna megköthető.

Az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy ezek a földek természetvédelmi területen fekszenek, és erre tekintettel a haszonbérlő vállalta a természetvédelemmel összefüggő feltételek teljesítését. A társaság éveken keresztül részesült a természetvédelmi szempontból érzékeny területek megóvása érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap agrár-környezetgazdálkodási célprogramjából. Ez a támogatási összeg elérte a 100 millió forintos nagyságrendet.

Közel 10 év telt el, mire a hatóságok megállapították, hogy a cég semmit sem teljesített a vállalt kötelezettségeiből. Végre az állam is felismerte azt, hogy ez a helyzet számára kedvezőtlen, és bíróság elé vitte az ügyet. Azután eljött 2011. június 2-a, és a bíróság végre meghozta az ítéletét, amelyre már a környékbeli gazdák is nagyon vártak. A bíróság kimondta, hogy a haszonbérleti szerződés érvénytelen. Ez az ítélet lehetőséget biztosít több ezer hektár állami föld pályázat útján történő hasznosítására.

Kérdezem tehát az államtitkár urat: mi lett a dél-borsodi állami területek sorsa? Milyen feltételek mellett döntöttek a termőföldek hasznosításáról? Valóban sikerült-e (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) megvalósítani a kormányprogram által kitűzött célt, hogy a helyben lakó gazdák jussanak termőföldhöz?

Köszönöm szépen.

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm válaszát. Örömmel értesültem arról, hogy a dél-borsodi földek tekintetében sikeres pályáztatáson vagyunk túl, amely mérföldkő a vidék életében, hogy sikeres és gyökeres fordulat következzék be. A földszerzési moratórium lejártának időpontja vészesen közeleg, ahogy azt ma már hallottuk. Biztatom, hogy az ön által már említett operatív bizottság mihamarabb tegyen javaslatokat a termőföld védelme érdekében a kormánynak, hogy a hatékony és eredményes fellépés mihamarabb megtörténhessen. Biztatom továbbá, hogy ne engedjen a célból, hogy a föld védelme érdekében születendő jogszabályok, a földtörvény véglegesen és megnyugtatóan rendezzék a magyar föld kérdését.

Köszönöm, a válaszát elfogadom. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőként tudom, hogy a megyében élők életében a közbiztonság és a közrend kérdései kiemelt jelentősséggel bírnak. A rendőrség adatai szerint a megyében elkövetett, ismertté vált bűncselekmények többsége tekintetében csökkenő tendencia mutatkozik, ami hozzájárul az emberek biztonságérzetének javulásához.

Az előremutató változások mögött egyrészt a rendőrség emberfeletti munkája, másrészt az elmúlt két évben elfogadott büntetőjogi szigorítások állnak. A szigorításoknak köszönhetően került be a hatályos büntető törvénykönyvbe az erőszakos elkövetőket sújtó, úgynevezett három csapás jogintézménye, illetve az uzsorások elleni szigorú szabályozás. A jogszabály-módosítások eredményét jól mutatja, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2011-ben 118 ügy lett regisztrálva, amelyben uzsorásokkal szemben lépett fel a rendőrség. Az ilyen nagy számú rendőrségi intézkedéseknek köszönhetően az állampolgárok bizalma is megnőtt, és nagyobb számban mernek segítséget kérni a rendőrségtől, valamint nagyobb együttműködést tanúsítanak az elkövetők elfogásában.

De a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végbemenő pozitív tendenciák ugyanakkor nem jelentik azt, hogy ne lenne szükség a közbiztonság és a közrend további javítására, hozzájárulva ezzel az emberek rendkívül fontos szubjektív biztonságérzetének javításához.

A rablások és a betöréses lopások száma az elmúlt évben is meghatározó. A személy elleni bűncselekmények, illetve a vagyon elleni bűncselekmények száma még így is aggodalomra ad okot, sőt azonnali lépésekre és beavatkozások szükségességére indít mindenkit. Gondoljanak csak a tiszaújvárosi gimnáziumi késelésre, Hejőszalontára, a berzéki lincselésre vagy a Kesznyétenben történtekre.

(16.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Minderre tekintettel természetesen a szigorítások mellett szeretnék érvelni. Üdvözlendő, hogy az új büntető törvénykönyv az elmúlt időszakban bevezetett, a mindennapi élet által bizonyítottan hasznos módosításokat megtartja. Az új büntető törvénykönyvbe vetett bizalmat szolgálják és visszatartó erővel bírnak szigorító rendelkezései, így a szándékos emberölés és az erős felindulásban elkövetett emberölés, életveszélyt vagy halált okozó testi sértés esetében a büntethetőségi korhatár 12 évre történő leszállítása; a lakásba éjjel jogtalanul behatolókkal szemben alkalmazott jogos önvédelem kiszélesítése; a feltételes szabadságra bocsátás feltételeinek szigorítása; a hivatalos eljárásban történő bántalmazás büntetési tételeinek felemelése.

Véleményem ugyanakkor, hogy bizonyos területeken további szigorításokkal kell élni, annak érdekében, hogy az új büntető törvénykönyv teljes mértékben elérje a hozzá fűzött társadalmi elvárásokat. Tudom azt is, hogy a büntetési tételek szigorítása önmagában nem elegendő, mert a súlyos büntetés csak akkor tartja vissza az elkövetőt, ha az elkövető tart is attól, hogy nagy eséllyel elfogják és felelősségre vonják. Sőt, bizonyos esetekben már az is eredmény lenne, ha némely elkövetők belátási képességei alkalmassá tennék őket a szabályok megértésére.

Tisztelt Képviselőtársaim! A gyermek 12. életévére nemcsak azt tanulja meg, hogy nem szabad ölni, de azt is megtanulja vagy legalábbis meg kellene hogy tanulja, hogy nem szabad mást bántani, hogy nem szabad mástól elvenni azt, ami az övé. Javaslom így, ennek jegyében megfontolni annak lehetőségét, hogy az új büntető törvénykönyvben a büntethetőségi korhatár leszállítása a bűncselekmények szélesebb körében kerüljön alkalmazásra. A büntethetőségi korhatár leszállítását európai példák is igazolják.

Természetesen a korhatár leszállításának a bűncselekmények szélesebb körében történő alkalmazását garanciális szabályok segítik. Egyrészt minden esetben kötelezően vizsgálandó, hogy az elkövető gyermekkorú az elkövetéskor rendelkezett-e a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással, másrészt vele szemben kizárólag intézkedés alkalmazásának lenne helye.

A hatályos büntető törvénykönyvben minősített esetnek minősül, ha az emberölést 14. életévét be nem töltött személy ellen követik el; a személyes szabadság megsértése esetén pedig 18. életévet be nem töltött személy sérelmére elkövetés minősül minősített esetnek.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében sajnálatos módon egyre nagyobb számban jelentkeznek azon személy elleni bűncselekmények, amelyet egyedülálló, védtelen idős emberek ellen követnek el, sokszor brutalitással, tudva, hogy korukra vagy állapotukra tekintettel az áldozatok a legtöbb esetben nem tudnak ellenállni a támadásnak, és nem tudják megvédeni sem magukat, sem családtagjaikat, sem értékeiket. Álláspontom szerint a gyermekekéhez hasonlóan az időskorúaknak is - akik ugyanolyan kiszolgáltatottak, mint a gyermekek - a büntetőjog eszközeivel nagyobb védelmet kell biztosítani. Ezért javaslom, hogy az időskorú személyek ellen elkövetett bűncselekmények is kerüljenek kiemelésre, különösen a sérelmükre gyakran elkövetett számos bűncselekmény esetében.

A vagyon elleni bűncselekmények azok, amelyekkel az emberek a legnagyobb számban találkoznak, és amelyek a legnagyobb mértékben rontják az emberek biztonságérzetét. Amint már hangsúlyoztam, visszatartó erővel bír az új büntető törvénykönyv büntetési tételekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek szigorítása. Megfontolandónak tartom ugyanakkor, hogy a vagyon elleni bűncselekmények esetében - amelyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összbűncselekmények több mint ötven százalékát teszik ki - indokolt lenne a további szigorítás. A betöréses lopások száma nagymértékben csökkenne, ha a szabálysértési értékhatárra elkövetés is bűntettnek minősülne. Ugyanígy visszatartó erővel bírna - az erdők védelme érdekében - az erdei falopások privilegizálása. Minősített körülményként lehetne indokolt szabályozni a villany-, a gáz- vagy a vízóra manipulációjával megvalósított lopásokat, amelyek szintén nagy számban fordulnak elő.

Az új büntető törvénykönyv a kábítószer-kereskedők és a kábítószer-fogyasztók tekintetében is szigorúbb rendelkezéseket ír elő a hatályosnál. Az új törvény értelmében a kábítószer-fogyasztóval szemben nem alkalmazható a büntethetőséget megszüntető ok, ha a terhelt az eltérítés időtartama alatt újabb kábítószerrel visszaélést követ el, vagy ha két éven belül már elterelésben vett részt, és vele szemben emiatt az eljárást megszüntették. Általános tételként igaznak vélem a kábítószerre is, hogy arra van kínálat, amire van kereslet. Így míg a kábítószer-fogyasztók száma nem csökken, a kábítószer-kereskedést sem lehet hatékonyan visszaszorítani. Véleményem szerint a fogyasztás csökkentésének eszközeként szolgálna, ha a kábítószer-fogyasztókra kilátásba helyezett büntetés mértéke is szigorodna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Régóta társadalmi elvárás, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr tekintélyét vissza kell állítani, amit nagyban szolgál, hogy a hivatalos eljárásban történő bántalmazás büntetési tételét három évről egytől öt évre emeli fel az új büntető törvénykönyv, fokozott büntetőjogi védelmet biztosítva a rendőrök számára. Ugyanakkor az intézkedő rendőr tekintélyét nagymértékben növelné, ha az új büntető törvénykönyv a hatóságot vagy a hivatalos személyt sértegető cselekményeket is bűncselekménnyé nyilvánítaná, amint azt tette korábban a hatályos szabályozás. Persze tekintettel ennek alkotmányossági lehetőségeire és feltételeire, de mindenképpen megoldást kell találnunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem büntető anyagi jogi kérdés, de rendkívül fontosnak ítélem itt elmondani: az emberek biztonságérzetével és a jogba vetett hitével szorosan összefügg, hogy mihamarabb meg kell teremteni a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a bíróságok a büntetéseket ne a kiszabható büntetési tételek alsó határához közelítve állapítsák meg, természetesen a bírói függetlenség maradéktalan megőrzése mellett. Szintén a közrendbe vetett hitet erősítené, ha a jogszabályi környezet olyan módon változna, hogy azonnali elzárást írna elő a tetten ért elkövetővel szemben, aminek indokaként a kiszabható magas büntetési tétel miatti szökés vagy elrejtőzés veszélye szolgálhatna.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy felszólalásomban tett javaslataimmal én is hozzájárulhatok egy olyan új büntető törvénykönyv megalkotásához, amely megfelel a társadalmi elvárásoknak, és az emberek közbiztonságba vetett hitét is erősíti.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és informatikai bizottság a mai ülésén megvitatta a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosításáról szóló javaslatot.

A bizottság többsége azt a határozott álláspontot képviselte, hogy a törvényjavaslat az európai uniós jogi aktusokkal való összhang megteremtését célozza, és ennek a célnak megfelel, figyelembe veszi az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank véleményét a monetáris tanács hatáskörének tekintetében, valamint a monetáris tanács tagjaira és a Magyar Nemzeti Bank elnökére vonatkozó felmentési szabályokat is megfelelően rendezi.

A törvénymódosítás fontos eleme, hogy lehetőséget biztosít központi pénzügyi és devizapolitikai érdekből a deviza- és az aranytartalékra vonatkozó adatok hozzáférhetőségének korlátozására.

A törvénymódosítás tisztázza a monetáris tanács és a Magyar Nemzeti Bank vezetése közötti feladatmegosztást, valamint rögzíti a monetáris tanács külsős és belsős tagjainak az arányát is.

A bizottsági ülésen a Magyar Nemzeti Bank elnöke a benyújtott javaslatokkal egyetértett.

Mindezekre tekintettel a bizottság 19 igen és 5 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A gazdasági és informatikai bizottság június 26-ai ülésén megtárgyalta a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításáról szóló T/7669. számú törvényjavaslatot.

Amikor az Országgyűlés megalkotta a gazdasági stabilitásról szóló törvényt, az ország pénzügyi stabilitása és költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának független vizsgálata, valamint az államadósság csökkentésének elősegítése céljából járt el, azóta bizonyítottan helyesen. Az Európai Tanács a túlzottdeficit-eljárás felülvizsgálata során ajánlásokat fogalmazott meg a költségvetési hiány tartósan 3 százalék alatti tartására, és itt szerepelt a Költségvetési Tanács feladat- és hatáskörét érintő szabályok módosítása is. Amint tudják, országunk 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért az ajánlástevők szükségesnek tartották, hogy a Költségvetési Tanács feladatköre bővüljön, függetlenül attól, hogy Európában egyedülálló módon a Költségvetési Tanácsnak vétójoga van a költségvetés tekintetében. Ez a bővítés azt jelenti, hogy a tanácsnak lehetősége nyílik a költségvetés mellett a megalapozó törvények és nevesítetten az adótörvények véleményezésére is.

A Költségvetési Tanács hatáskörét tekintve kizárólag bővítést tartalmaz a javaslat. A tanács munkájában a jövőben támaszkodhat az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank stábjára. A javaslat módosításával alapvetően kiszűri az árfolyamváltozások hatását az államadósság számításakor. Ezt a módosítást a Költségvetési Tanács egységesen javasolta. A javaslat szerint a központi költségvetésről szóló törvényben szereplő árfolyammal kell számolni két év adósságszintjét.

Mindezekre tekintettel a gazdasági bizottság többsége 18 igen szavazattal, 5 nem ellenében a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság 2012. október 15-i, tehát a mai ülésén megtárgyalta, és 20 igen szavazattal, 4 nem ellenében általános vitára ajánlotta az Országgyűlésnek a Volánbusz Zrt. 2003-ban megalkotott reorganizációs programja végrehajtásának körülményeit vizsgáló bizottsága vizsgálatának eredményéről szóló J/8574. számú jelentést, és ezek után benyújtotta a jelentés elfogadásáról szóló határozati javaslatát, melyben az Országgyűlésnek a jelentés elfogadását javasolja.

Köszönöm szépen.

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, valamint a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a gazdasági és informatikai bizottság a mai napon megvitatta.

A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a törvényjavaslat alapvetően négy tekintetben kíván a korábbi törvényhez módosítást tenni. Egyrészt a termékkört tervezi vagy javasolja kibővíteni, pontosítja az engedélyezési és bejelentési szabályokat, valamint az átmeneti rendelkezéseket két pontban módosítja azért, hogy az ellátás biztonsága, illetve az áttérés hézagmentessége mindenképpen biztosítva legyen, tehát hogy az átmeneti helyzet, az átállás az új rendszerre ne okozzon problémát.

A bizottság többsége egyetértett abban, hogy - ahogy a törvényen módosítani kívánt alapvető 2012. évi CXXXIV. törvénynek is - nem szabad szem elől téveszteni azt a célt, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról van szó, hogy már-már nemzetstratégiai kérdés, hogy a dohányzást, a fiatalkorúak dohányzását miképp és hogyan kezeljük, a termékkör módosításának céljával, hogy a kiskereskedelmi dohányforgalmazó trafikok a feladatuk ellátásához megfelelő fedezettel, biztosan bírjanak, illetve hogy olyan termékkörrel egészítjük ki a kiskereskedelmi dohányforgalmazó helyek lehetőségét, amely alapvetően a felnőtt fogyasztókat célozza, úgymint szeszes ital, energiaital vagy kávétermékek.

Tekintettel arra, hogy az engedélyezési és bejelentési szabályokat a módosított termékkörre tekintettel kell szükségszerűen módosítani, a gazdasági és informatikai bizottság 18 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta és azt támogatta.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az erős, független, munkát adó kis- és középvállalkozások jelentik a gazdasági növekedés kulcsát. A pénzügyi és a gazdasági válságból nem lehet kilábalni a kis- és középvállalkozások megerősítése nélkül, hiszen jelenleg is ők állítják elő a magyar GDP több mint 40 százalékát, miközben a hazai foglalkoztatottak közel kétharmada, több mint kétmillió fő a kkv-szektorban tevékenykedik. Ezért is tartom fontosnak, hogy a polgári kormány megalakulása óta a kis- és középvállalkozások támogatásán dolgozik. A társasági adó 19 százalékról 10 százalékra történő mérséklése, célzott járulékcsökkentések és a vállalkozásfejlesztésre fordított uniós források mind azt segítik elő, hogy a hazai kkv-k versenyképesek legyenek.

Külön szeretném kiemelni a kormány intézkedései közül az idei év elejétől elérhető két új adónemet, amelyek új lendületet adhatnak a hazai kkv-szektornak. Míg a kisadózók tételes adója elsősorban a lakosság részére szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások számára kínál komolyabb könnyebbséget, addig a kisvállalati adó kiváló lehetőséget biztosít a fejlődni kívánó vállalkozásoknak, ösztönözve a beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését. Ugyanakkor fontos, hogy mind a kisvállalati adó, mind pedig a kisadózók tételes adója minél több vállalkozás számára legyen elérhető. Ezért is tartom üdvözlendőnek a kormány javaslatát, amely kiterjesztené a kisadózók tételes adójának adóalanyiságát a biztosítási ügynöki tevékenységre, ezek vállalkozásaira, illetve lehetővé teszi, hogy a kisvállalati adó év közben is választható legyen.

Tisztelt Államtitkár Úr! Míg a szocialista kormányok az emberekre és a hazai vállalkozásokra hárították a válság és a saját felelőtlen politikájuk terheit, addig a polgári kormány intézkedéseinek köszönhetően az elmúlt években csökkentek a hazai vállalkozásokra rótt terhek.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az ország sikere szempontjából elengedhetetlen a hazai kkv megerősítése, ezért is tartom fontosnak a kormány kiemelt figyelmét a szektorra. Ezért kérdezem államtitkár urat, hogyan segíti a kata és a kiva bővítése a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességét.

Várom megtisztelő válaszát. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztában vagyunk azzal, hogy a polgári kormány társaságiadó-csökkentéseinek köszönhetően a magyar cégeknél több tízmilliárd forint maradhatott. Válaszaiból kiderül, hogy a kormány kiemelt feladata a kkv-szektor segítése, amely tetten érhető nemcsak az adminisztratív terhek, de az adóterhek csökkentésében is.

Köszönöm szépen, így a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Zemplén Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Magyarország egy kiemelt jelentőségű térsége, amely Miskolc felől kizárólag a 37-es főúton közelíthető meg. Tapasztalataim alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy a rengeteg kátyútól és úthibától a főúton való közlekedés mára életveszélyessé vált, amely állapot megoldása nem tűr halasztást. Figyelembe kell venni, hogy egy olyan főútról beszélünk, amelyet minden áldott nap több tízezer ember használ, kockáztatva ezzel a saját, illetve családtagjai életét, kizárólag annak érdekében, hogy munkába, iskolába vagy kórházba eljusson. A helyzet súlyosságát mi sem bizonyítja jobban, mint a kátyúk okozta defektek, futóműsérülések vagy éppen a kátyúk kerülgetése miatt bekövetkezett balesetek száma, amelyek már tragédiával is végződtek. Az úthibák a testi épség veszélyeztetése mellett hatalmas meg nem térülő anyagi károkat is okoznak az itt élőknek, az erre közlekedőknek.

Fel kell hívnom a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a főút rendkívül rossz állapotának komoly gazdasági következményei vannak, rendkívül hátrányosan érinti a zempléni, tokaj-hegyaljai térséget. A befektetőktől nehezen várható el, hogy ilyen közúthálózat mellett számításba vegyék a térséget mint potenciális befektetési területet. Ugyanitt kell szólnom az idegenforgalomra gyakorolt negatív hatásokról is. Mint köztudott, az idegenforgalom számtalan embernek biztosít megélhetést ezen a vidéken. Aki mostanában járt ezen az úton, az tudja, hogy egyetlen idelátogató sem fogja még egyszer kitenni magát az út viszontagságainak, még ha páratlan természeti látványban és szívélyes vendéglátásban is volt része. Véleményem szerint a világörökség részét képező Tokaj-Hegyaljához méltatlan, hogy ilyen úton lehet a világ egyik legjobb boraihoz, a tokaji borokhoz eljutni.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérem szíves tájékoztatását, hogy a minisztérium tervei között szerepel-e a 37-es főút, illetve Tokaj-Hegyalja útjainak a felújítása. Köszönöm válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. MENGYI ROLAND, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági és informatikai bizottság 2013. június 26-án tartott ülésén megtárgyalta a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági vonatkozású jogszabályok módosításáról szóló T/11651. számú, a kormány által benyújtott törvényjavaslatot.

E törvényjavaslat témája először 2010 októberében került szóba a nyilvánosság előtt, amely célul tűzte ki, hogy a takarékszövetkezeti rendszer piaci részesedése az elkövetkezendő évtizedben a többszörösére emelkedjen.

(16.10)

Indoka és célja, hogy a vidéki emberek és a helyi kisvállalkozók helyzete javuljon a pénzügyi szolgáltatások tekintetében, és ezzel azt is elősegítse, hogy az uniós források minél nagyobb része kerüljön a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz. Stratégiai cél, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor tehát megerősödjön, hogy az újjászervezett szektor képessé váljon a 2014-től kötelezően alkalmazandó szigorúbb Bázel III. nemzetközi követelményeknek is megfelelni, hogy az integráció által kínált lehetőségeket a szektor a saját versenyképességének növelése érdekében tudja majd használni. Az intézkedések nem változtatják meg a szövetkezeti működés jogi kereteit, a tagok továbbra is helyi szinten hozzák majd döntéseiket.

A bizottsági ülésen mindenki egyetértett azzal, hogy a javaslat jelentősége és szükségessége nem vonható kétségbe. Mindennek értelmében a bizottság 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett a javaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm szépen.