Felszólalás adatai

PAPP JÓZSEF (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor erről a törvényjavaslatról beszélünk, és ha egy szóval szeretnénk az általános célját megfogalmazni, akkor azt mondhatnánk, hogy gyorsítás. Nézzük már meg, mit jelent ez a szó, hogy gyorsítás, e törvényjavaslat tartalmában! Azt gondolom, főleg itt a már elhangzott néhány hozzászólás tükrében azért arról is kell beszélni, hogy mit nem jelent az a kifejezés, hogy gyorsítás, ennek a törvénynek az értelmében.

Azt gondolom, semmiképpen nem jelentheti a gyorsítás azt, hogy a folyamat ellenőrizhetetlen, és semmiképpen nem jelentheti - és egyébként nem is jelenti - azt, hogy ez a folyamat esetleg felületes lenne. Ha megnézzük a paragrafusokat, ha megnézzük azokat a javaslatokat, amelyek ebben a törvényjavaslatban szerepelnek, akkor nem elsősorban úgy próbál gyorsítani ezekben a kiemelt fontosságú ügyekben, amelyekről azt gondolom egyébként, hogy ellenzéki képviselőtársaim sem mondanák, hogy ezeket a beruházásokat nem kell megvalósítani, és azt sem mondanák, hogy ezek a beruházások ráérnek; tehát nem elsősorban úgy kíván módosítani, hogy az egy ügyre fordított szakhatósági idő rövidül le, hanem hogy az egy ügyintézőnél lévő ügyek sorában ez kerüljön előre, mihamarabb döntsön a szakhatóság.

Innentől kezdve értelmezhető nehezen az az igény, hogy akkor gyorsítsunk mindent. Ez az igény eredményezné azt, hogy ezek az eljárások, amit tényleg gyorsan kell csinálni, felületessé és ellenőrizhetetlenné is válnának. Ebben az esetben, amikor a gyorsítás elsősorban inkább soronkívüliséget jelent, jelenti azt, hogy egyébként kellő mélységben foglalkozik a szakhatóság az elé kerülő anyagokkal, azzal lehet elérni az időnyereséget, hogy soron kívül foglalkozik vele.

Ahogy már a bizottsági vélemény kapcsán is elmondtam, elsősorban az a törvényjavaslat célja, szándéka, azzal a módszerrel próbálja elérni az eredeti célját, hogy minden elemében - egy projekt-előkészítéstől a megvalósításig -, végignézve az összes határidőt, megpróbálja mindenhol azokat a napokat és heteket megtalálni, amivel egyes részelemei ennek a folyamatnak egyrészt csökkenthetők, másrészt pedig előbb lehet elkezdeni bizonyosfajta tevékenységeket, előbb lehet elkezdeni, mondjuk, egy elvi engedélyezési eljárást.

Azt gondolom, személyes vagy helyi példából kiindulva, nemcsak hogy régi vágya, mondjuk, Csornának, hogy a 85-ös, 86-os főutak ma már elviselhetetlen forgalma kerülje el a várost, hanem azt gondolom, hogy ennek a megvalósítása ma már kötelességünk. Hiszen olyan mértékű balesetveszélyt és olyan mértékű környezetszennyezést okoznak ezek a főutak a város központjában, amely túl van az elviselhetőség határán.

Magam személyesen - polgármesterként vagy országgyűlési képviselőként is - az előkészítési folyamatot ismerve, bizony megismertem azt, hogy maga az igény megfogalmazása, maga a helyzet, ami azt az elvárást szüli, hogy igen, itt valamit tenni kell, az bizony nagyon gyorsan bekövetkezhet. Hiszen mi magunk tapasztaltuk, hogy korábban, amíg az volt az elsődleges cél, hogy a 85-ös főút forgalma kerüljön ki a városközpontból, 2004. május 1-jével hihetetlen módon változott meg, hiszen a 86-os főút forgalma - és különösen kamionforgalma - nagyon jelentősen megnőtt, és sokkal nagyobb terhet jelent, mint a 85-ös út forgalma.

Ezt csak azért mondom, merthogy ilyen helyzetek is előállhatnak egy beruházás előkészítése során, és ezekre az új helyzetekre meg kell adni a megfelelő választ a tervezés és az előkészítés szintjén. Azt gondolom, hogy ilyen típusú projektek esetében valóban szükség van arra, hogy a bizony időigényes, bizony fontos eljárásoknak minimalizáljuk az időigényét.

A képviselőtársaim - különösen Molnár László képviselőtársam - már kiemeltek néhány elemet a törvényjavaslatból. Azt gondolom, hogy nagyon fontos eleme a törvényjavaslatnak az építési telek meghatározása. Hiszen itt a korábbi hatályos meghatározás túlságosan leszűkítette a telek lehetséges megközelítési módjait azzal, hogy a telek csak közútról közelíthető meg. Itt ezzel a változással azt sikerülhet elérni, hogy olyan helyeken és olyan telkeken is építeni lehet, amit a korábbi szűk meghatározás nem tett volna lehetővé.

Az építési beruházások előkészítése és engedélyeztetése során gondot okoz, ha az építési engedély megszerzése a területrendezési eszközök módosítását igényli, anélkül nem adható ki engedély. De - és ezt nagyon sokszor tapasztaltuk, illetve már előttem lévő képviselői hozzászólásban is elhangzott - bizony ezek a módosítások rendkívül nagy időigényűek, és nemcsak a tervezés, hanem ennek az engedélyeztetési és tervtanácsi igénye is.

(20.40)

Ennek a rövidítéséről, ennek a problémának a rendezéséről is szól az előttünk fekvő törvényjavaslat.

Nagyon érdekes a törvényjavaslatnak az az új eleme, hogy a beruházások megvalósításának elősegítése érdekében lehetővé teszi - természetesen megfelelő garanciákkal - a kötőerővel rendelkező előzetes elvi engedélyezési eljárásnak a lefolytatását. Az elvi engedély meghatározza azokat a feltételeket, meghatározza azokat a szempontokat, amelyeken belül majd az építési engedélyezési eljárás lefolytatható. Azt gondolom, hogy ez beruházónak, tervezőnek, mindenkinek sokkal nagyobb biztonságot ad, hiszen tudja, hogy a jövőben az eljárás során milyen feltételeknek kell megfelelnie.

Még egyszer, azt gondolom, egy ilyen törvényjavaslatnak mindig az a legnagyobb dilemmája, hogy ha mi gyorsítani akarunk, akkor a sebesség nem válik-e a minőség rovására; én most nem a törvényjavaslatról, hanem a törvényjavaslattal szabályozott beruházásokról beszélek. Azt gondolom, hogy szükség van erre a törvényjavaslatra, az ország, a lehetséges projektekkel érintett térségek lakói számára nagyon fontos, hogy ezek a projektek mielőbb elinduljanak; hogy ezeknek a projekteknek az egyébként szükséges előzetes, előkészítő, engedélyezési, közbeszerzési eljárásai a lehető legrövidebb időn belül megtörténjenek; hogy ezeknek az eljárásoknak az eredményeképpen megindulhasson a kivitelezés, és természetesen a kivitelezés eredményeképpen megvalósuljanak azok a közlekedési, környezetvédelmi és egyéb nagyberuházások, amelyeket ez a törvényjavaslat érint.

Vitatkoznék azzal a javaslattal, hogy akkor ne csak ezt, hanem mindent vonjunk be ennek a törvénynek a hatálya alá, hiszen álláspontom szerint ez minőségromlást eredményezne, ugyanis, ahogy mondtam, nem az egy ügyre fordított idő csökkentése az elsődleges cél, hanem prioritások kimondása, esetleges soronkívüliségek kimondása. Ha pedig minden soron kívüli, akkor helyreáll az eredeti sorrend, adott esetben a beadás időpontja.

Úgyhogy a szocialista frakció ezt a javaslatot támogatja, mint ahogy támogatja azt az összes projektet, ami meggyőződésünk szerint az ország életének jobbítását szolgálja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)