Felszólalás adatai

Az új határozati házszabály megalkotását egyrészt az alaptörvény elfogadása óta Magyarország közjogi berendezkedésében bekövetkezett változások, másrészt az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai indokolják. A házszabályi rendelkezésről szóló határozati javaslat egyik fő változása a törvényhozás menetének átalakítása egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb törvényhozási munka kialakítása érdekében.

A kialakított eljárási rend szerint a törvényalkotás folyamata öt szakaszra tagolódik, és az egyes szakaszokon belül is számos új elem jelenik meg.

A törvényalkotás első szakaszában - a benyújtástól az általános vita megkezdéséig - a határozatiházszabály-javaslat legalább hatnapos felkészülési időt biztosít a törvényjavaslat megismerésére, illetve a javaslat szerint ezt követően két további nap állna rendelkezésre a módosító javaslatok benyújtására. Nem lesz szükség azonban bizottsági döntésre az államfő, a kormány és a bizottságok törvényjavaslatairól, azok automatikusan, bizottsági döntés nélkül kerülnének tárgysorozatba.

A törvényalkotás másik szakasza a törvényjavaslat általános vitája. A javaslat elfogadása esetén nem kerül sor az általános vitára való alkalmasság megállapításával kapcsolatos bizottsági eljárásra, tekintettel arra, hogy az új eljárásrend szerint a bizottságok a törvényalkotás későbbi szakaszaiban vesznek részt, az eddigi szabályozáshoz képest szélesebb körű feladat- és hatáskörrel. Egyebekben az általános vita szabályai annyiban változnak, hogy a rendes, vagyis legfeljebb 15 perces felszólalások között minden frakcióból egy képviselő jelentkezhet kétperces felszólalásra.

A harmadik szakasz a bizottsági részletesvita-szakasz. A határozati javaslat szerint a plenáris részletes vita helyett a módosító javaslatok megtárgyalása és az azokról történő határozathozatal is a bizottságok feladata, amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadja.

A törvényjavaslat tárgyalására a házelnök jelöl ki egy állandó bizottságot, ez azonban nem zárja ki, hogy párhuzamosan másik bizottság, állandó bizottság vagy nemzetiségek képviselői bizottsága is folytasson le részletes vitát a törvényjavaslat egészére vagy egy részére vonatkozóan, amennyiben feladatkörét érinti, úgy a vitához kapcsolódó bizottságként.

A tárgyaló bizottságok ebben a szakaszban kialakítják álláspontjukat a javaslat egészéről, illetve a benyújtott módosító javaslatokról is. A tárgyaló bizottság fogalmát a határozatiházszabály-javaslat vezeti be, és azon a házelnök által kijelölt állandó bizottságot, illetve a vitába bekapcsolódó bizottságot egyaránt érteni kell. Valamennyi tárgyaló bizottság az általa megtárgyalt módosító javaslatokat egy indítványba foglalva nyújtja be a házelnöknek.

A negyedik szakaszban a törvényalkotási bizottságé a főszerep. A törvényalkotási bizottság új jogintézményként, sajátos jogállású és feladatkörrel rendelkező bizottságként kerül bevezetésre. Feladata, hogy összegezze a bizottságok módosító javaslatait, és azt összegző módosító javaslatba foglalja össze. A plénum kizárólag erről határoz majd.

A törvényalkotás ötödik szakasza a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája, a törvényalkotási bizottság módosító javaslatáról való döntés, valamint a zárószavazás. Zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtására csak a zárószavazás elhalasztása esetén van lehetőség, legfeljebb egy alkalommal.

(11.10)

Az Országgyűlés a törvényjavaslatról két szavazással dönt. Először az Országgyűlés egyetlen szavazással dönt a törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslatáról, majd az egységes javaslatról zárószavazást tart.

Változik a zárószavazás előtti módosító indítványok benyújtásának szabályozása is. A házszabály eddig hatályos rendelkezései alapján ilyen indítványt csak azokhoz a már elfogadott módosító indítványokhoz lehet benyújtani, amelyek nincsenek összhangban az alaptörvénnyel vagy más törvénnyel, illetve az előterjesztés többi rendelkezésével. Az új rendelkezés szerint az első helyen kijelölt bizottság, valamint az alkotmányügyi bizottság tartalmi korlátozások nélkül is nyújthat be zárószavazás előtti módosító indítványt. A záróvitában minden frakciónak azonos, meghatározott idő áll rendelkezésére. Ha érkezett javaslat, zárószavazás előtti módosító indítvány, akkor az előterjesztésről csak a záróvita utáni ülésnapon lehet szavazni. Az elfogadott országgyűlési határozat a közzétételt követő napon lép hatályba.

A javaslat egyik legfontosabb újítása tehát, hogy a korábbitól eltérően nem a plenáris ülés, hanem a bizottságok folytatják le a törvényjavaslat részletes vitáját, mégpedig úgy, hogy a részletes vita kétszakaszossá válik. Az első szakaszban a tárgyaló bizottság a házelnöknek részletes vitát lezáró módosító javaslatot nyújt be, míg a második szakasz a törvényalkotási bizottság eljárása.

A javaslat a törvényjavaslat tárgyalásának általános rendjén túl speciális, különleges eljárásokat is szabályoz. A törvényalkotási eljárás gyorsítását célzó speciális eljárások: a sürgős tárgyalás, a kivételes eljárás, a határozati házszabály rendelkezéseitől való eltérés, valamint a tárgyalás és határozathozatal módosító javaslat hiányában. Sürgős tárgyalás elrendelésére félévente hat alkalommal kerülhet sor, a kezdeményezéshez legalább 25 képviselő támogatása szükséges. A kezdeményezés elfogadásához pedig a jelen lévő képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. Garanciális szabályként ugyanakkor rögzíti a javaslat, hogy a sürgős tárgyalás elrendelése, valamint a törvényjavaslat zárószavazása között legalább hat napnak kell eltelnie.

A kivételes eljárás egy különösen gyors döntéshozatalt lehetővé tevő eljárás. Az előterjesztő a házelnöknél írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának kivételes eljárásban történő tárgyalását. A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. Kivételes eljárást legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával lehet indítványozni, amely ülésre az előterjesztő vagy a képviselők legalább egyötöde a törvényjavaslat megtárgyalásának, elfogadásának napirendre vételét indítványozza. Korlátozza azonban a kivételes eljárás kezdeményezésének lehetőségét a javaslat, amikor kizárja azt például, hogy az alaptörvény elfogadására vagy módosítására, az alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezés elfogadására vagy módosítására, a házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására, a központi költségvetésről szóló törvény elfogadására irányuló indítványt ebben a formában tárgyalni lehessen.

A kivételes eljárás egyebekben abban tér el a törvényalkotás általános rendjétől, hogy az általános vitára, valamint az összegző módosító javaslat és a bizottsági jelentések vitájára összevontan kerül sor, és a részletes vitát a törvényalkotási bizottság folytatja le. Garanciális szabályként rögzíti a javaslat ugyanakkor azt is, hogy a kivételes eljárás elrendelésére félévente legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor.

Szintén a törvényalkotás gyorsítását lehetővé tevő intézmények közé tartozik a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérés. Kivételesen a Ház - a házbizottság javaslatára - az országgyűlési képviselők legalább kétharmadának és ezen belül legalább öt ellenzéki képviselőnek a szavazatával vita nélkül úgy határoz, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. A javaslat azonban néhány esetben kizárja e szabály alkalmazásának lehetőségét, így például az alaptörvény elfogadására vagy módosítására, a házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására vagy a központi költségvetésről szóló törvény elfogadására irányuló javaslat esetén.

A törvényalkotás általános rendjétől eltérő szabályokat állapít meg a javaslat a költségvetési törvénnyel kapcsolatban, illetve annak elfogadásával kapcsolatban. A javaslat szerint a költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslat tárgysorozatba-vételére kijelölt bizottságként a költségvetési bizottság jár el, azaz a törvényalkotási bizottság szerepét ez esetben a költségvetési bizottság veszi át. A javaslat kizárja a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltérést a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat, illetve a központi költségvetésről szóló törvény módosítását tartalmazó olyan törvényjavaslat esetén, amely a központi költségvetés főösszegeit megváltoztatná vagy hiánya mértékét növelné.

Továbbá lehetővé teszi a költségvetési bizottság részére, hogy határidőt szabjon a megismételt részletes vita lefolytatására, a központi költségvetésről szóló, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásáról szóló, illetve a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatokra vonatkozó eljárás során.

További újítása a javaslatnak, hogy a nemzetiségi képviselők és a nemzetiségi szószólók részvételével állandó, nemzetiségeket képviselő bizottság jön létre. A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pont esetén felszólalhatnak akár anyanyelvükön is, ugyanakkor szavazati joggal nem rendelkeznek, ezért a határozatképesség megállapításánál sem vehetők figyelembe. A nemzetiségi szószóló a nemzetiségek érdekeit és jogait érintő napirendi pont esetén határozati javaslat benyújtására is jogosult. Számukra a javaslat kérdésfeltevési jogot is biztosít, sőt a nemzetiségi képviselő és szószóló a független képviselőkhöz képest kedvezőbb feltételekkel tehet fel kérdést, mivel minden ülésen, amelyen kérdések tárgyalására lehetőség van, legalább egy nemzetiségi képviselő vagy szószóló élhet ezzel a jogával, az általuk feltett kérdés ideje pedig nem számít bele a 90 perces időkeretbe. Interpelláció esetében ilyen kedvező feltételek nem érvényesülnek, interpellációra csak a nemzetiségi képviselőknek van lehetőségük, a független képviselőkre vonatkozó szabályok szerint.

Összegzésként elmondható, hogy ha az új törvényhozási időszak elején hatályba lépő parlamenti házszabályi tervezet alapján módosulna a törvényhozás menete, a plenáris ülésről egy kétszintű bizottsági rendszerbe terelődne a részletes vita, és tervezhetőbbé válna az előterjesztések benyújtásának határideje, mindemellett a jelentősen, 386-ról 199-re csökkenő Országgyűlésben megerősödne a nemzetiségi képviselet is, mindez annak érdekében, hogy a következő Országgyűlés átláthatóbb törvényhozási mechanizmus keretében kezdhesse meg a törvényalkotási munkát.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)