Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és a lezárásra a következő ülésen kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az erről szóló előterjesztést T/3237. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3237/1. és 8. számokon kapták kézhez.

Most először az írásban jelentkezett képviselőknek, illetőleg képviselőnek kívánom megadni a szót, Horváth János képviselő úrnak, ötperces időkeretben, Fidesz-Magyar Polgári Párt.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő törvényjavaslat a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról alkalmat ad nekünk arra, hogy a témát általánosan tekintsük meg - nem mondanám, hogy tekintsük át, de tekintsünk rá -, valamint arra, hogy néhány kiválasztott termék fejlesztésének a dolgát mérlegeljük. A növényfajták nemesítésének témájához kívánok hozzászólni, és azt jelentem a Háznak, hogy módosítót terjesztettem be, alaposan megbeszélve a Fidesz-Magyar Polgári Párt néhány képviselőjével és szakértőjével, úgyhogy, ha szabad így mondanom, összegyűjtött bölcsességet osztok meg ezekben a módosítókban.

Itt arról van szó meglátásom szerint, hogy a nemesítéseknek feladata az anyagok, az alanyok fejlesztése, és ez lehetséges; felkészült kísérletezők és törekvő, szakavatott emberek léteznek, és jó eredményeket értek el. Ezért javasolom, hogy a kormány gondoskodjon róla, és a törvény ezt mondja ki, hogy gondosan mérlegelve az ország természeti adottságait - nevezetesen talaj, éghajlat, évszakok, csapadékeloszlás -, jelöltessenek meg azok a növényfajták, amelyek az egyes tájegységek gazdasági gyarapodását, ezáltal népességeltartó képességét és életszínvonalának emelését tudják szolgálni. Legyen feladata a kormánynak, elsődleges hatáskörrel a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy az itt megjelölt feladatok megvalósulásának érdekében intézkedéseket foganatosítson. Javasolom, hogy legyen a jelen törvénymódosításnak egyik kiemelt szándéka a szőlő- és gyümölcs-szaporítóanyagok előállítását ösztönözni, e célból a vonatkozó eszköztárat erősíteni. Mindez úgy végeztessék, hogy a formálódó tapasztalatok mielőbb tanulságot nyújthassanak a nemesített növényfajták forgalomba hozatalára.

A szőlőkultúra gazdasági potenciáljában kiemelkedő e gyümölcsnek aszalt formában, mazsolaként történő értékesítése. Erre Magyarországon kitűnő lehetőségek vannak, mégis majdnem semmi sem történik. Engedtessék meg, hogy megemlítsem, bár a feladat megoldható, mégis az akadálya annak, hogy haladás nincsen, nyilván a megöröklött szkeptikus szemlélet. Ezen túljutni lehetséges, ha rádöbbenünk néhány tényezőre. Például: jelenleg Magyarországon egy élelmiszerboltban a gyümölcspolcon található mazsola, ízlésesen csomagolva Mátészalkán pakolják bele a Kaliforniából importált mazsolát. Egy másik csomag tartalmát Iránból hozták be. A jelenség is mutatja - egyébként más gyümölcsformákban is található ilyen, így vagyunk -, hogy a mezőgazdaság, a világfejlesztés, a fogyasztóvédelem területein csakúgy, mint ezek gazdaságpolitikákkal való egymásra utalásának tekintetében a halasztgatás kára jelentős, de csökkenthető.

A kormányzati feladatok között jelölném meg, hogy azok térjenek ki a tudományos, intézményes és társadalmi szempontok mellett a mazsola és egyéb fejlesztett gyümölcstermékek piaci értékesítésének lehetőségeire az Európai Unión belül, de ugyancsak a világpiacon.

(19.10)

A világpiac e témákra, ezekre a termékekre talán még fogékonyabb is, mint szorosan véve az Unió.

A hazai termelés mielőbbi elkezdése érdekében - időnyerés szándékával - jó, ha ehhez hamarosan hozzákezdünk, hiszen hosszú éveket vesztettünk el.

Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percben megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnézést kérek Horváth professzor úrtól, de tárgyi tévedése volt a mazsola kapcsán, amikor szóba hozta. Tény és való, hogy a magyar csemegeszőlő-termesztésben és -nemesítésben nagy nevű embereink vannak, akiket elismertek a világ minden táján. Egy viszont tény, hogy mazsolaszőlőt csak késői érésű, mag nélküli szőlőből lehet előállítani, ez pedig a magyar klímának nem megfelelő, és nincs magyar nemesítésű mazsolaszőlő sem, mert nem is lehet.

Az összes többit, amit mondott professzor úr, azt viszont el tudom fogadni, és mélységesen támogatom. Ez viszont egy olyan tárgyi, szakmai tévedés, amelyre - úgy érzem - fel kellett hívnom a figyelmét.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Horváth János képviselő úr válaszolni kíván két percben.

DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Hálás vagyok… Amit most hallottam, hallottam körülbelül ötvenszer az elmúlt hónapok során, ugyanis elvégeztem a házi feladatot tudósokkal, tudományos intézetekkel. Itt van éppen a kezemben (Felmutatja.) a legújabb, Hungarikumok sorozatban megjelent könyv, a kecskeméti katonatelepi világhíres kutatóintézetből Hajdu Edit és Ésik Andrásné legutóbbi publikációja - tehát velük és másokkal együtt mondom azt tisztelettel, és mondom azt tudományos alapokra is hivatkozva, hogy azért, mert eddig nem volt és azért, mert nem ment, nehéz a feladat… Vannak olyan szőlőfajták, amelyek két hónappal korábban érnek, mint mások, a korai szőlőfajták beérése és azoknak azután a szárítása, hogy ahhoz van-e napsugár - emlékszem, ismerem a tudósoknak a szempontjait -, hogy van-e akkor, abban a szezonban, abban a hónapban annyi meleg nap Magyarországon, és mennyi a páratartalom, ezek olyan témák, amelyekkel szembe kell nézni. Tehát nem fogadom el, és nemcsak magam, hanem a tudóstársak véleménye alapján, hogy ehhez hozzá se nyúljunk.

Voltak olyan témák, amelyekhez, a tudósok azt mondták, nem lehet hozzányúlni. Ezelőtt száz évvel a világ akkor legnagyobb fizikusa, a világ legnagyobb tudósa azt mondta, hogy repülni pedig nem lehet, az ember nem repülhet, a világ legnagyobb fizikusa mondta, mert - és érvelt, hogy miért nem. Az emberi fejlődésben ilyen érvek gyakran voltak. Tanácsolom, hogy hagyjuk az ajtót nyitva.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Kékkői Zoltán képviselő úrnak, ötperces időkeretben.

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy ilyen kevesen vagyunk, ennek a törvénynek a tárgyalása több képviselőt is megérdemelt volna.

Nagyon fontos törvény általános vitája van most napirenden, a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvényjavaslatot tárgyaljuk. Hogy miért is mondom ezt, annak az az oka, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk után meghatározó szerepet kap az Unión belül a szaporítóanyagok magyarországi előállítása és forgalmazása. Az általános indoklásban olvasható, hogy Magyarország a világ vetőmagexportőrei között a 11., az Európai Unió bővítés utáni tagállamait tekintve a 3. helyen van.

Mint az egyik napirend utáni felszólalásomban említettem, már a XIX. század kitermelte hazánkban a biológia magyar úttörőit, amikor még nem volt kötelező sem nyugatra, sem keletre tekintenünk mezőgazdasági vonalon minták után. Ők a speciális magyar viszonyokra meg tudták adni azokat a módszereket, amelyek mintát szolgáltathattak a Nyugat részére is, hiszen nálunk található az a termőtalaj, olyan időjárás, amely a napfényes órák számával kiemelkedő produktumokat tud létrehozni. A magyar tudás által kinemesített gabonafajták sikértartalmát, gyümölcseink, zöldségeink ízét és keresettségét a legfejlettebb technikával rendelkező Nyugaton is csak irigyelni tudják.

Az általános indoklásban olvasható még, hogy a második világháború okozta károk miatt a növénytermelés színvonala mélypontra süllyedt, és csak a hatvanas évek második felében indult újra fejlődésnek. A húsz év kiesését nemcsak a második világháború okozta, hanem az is, hogy magasabb kultúrfokon álló népünket erőszakuralomnak vetették azáltal, hogy arra kényszerítettek bennünket, hogy mindenben keletre tekintsünk, és elveszítve ítélőképességünket azt vegyük követendő példának, ami világviszonylatban a leggyatrább körülményeket teremtette az ott élő emberek számára.

A hatvanas évek második felében mezőgazdaságunk valóban fejlődésnek indult, belátván, hogy nekünk nem kelet felé kell tekintenünk, hanem a nyugati technológiát kell átvennünk. Ekkor alakult meg az első termelési rendszer, a CPS, majd azt továbbiak követték. Lehetővé vált, hogy a világ legnagyobb nemesítői, vetőmag-termeltető cégei megjelenhettek hazánkban. Ez valóban serkentőleg hatott a hazai nemesítésre és a vetőmagtermelésre. Így váltunk az 1980-as évek elejére Európa egyik legjelentősebb vetőmagtermelő és -exportáló országává. Kutatóintézeteink, nemesítőink olyan fajtákat nemesítettek, amelyek révén a világ felfigyelt ránk, és vetőmagtermesztésben újból az élvonalba kerültünk. Ez sok esetben annak is köszönhető volt, hogy a minőségi követelmények nálunk szigorúbbak voltak, mint más országokban. Ebből most sem szabad engednünk.

A jelenlegi törvényből az idő rövidsége miatt csak egy példát szeretnék kiemelni, a céltermeltetést. A 2. § felsorolásában, a 32. pontban a céltermeltetés meghatározása így szól: “Tagállamokon kívüli ország természetes vagy jogi személyével, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságával kötött szerződés alapján a Magyar Köztársaság területén szaporítóanyag termesztése azzal a céllal, hogy az előállított szaporítóanyag teljes mennyiségét az Európai Unió területéről kiszállítsák.ö Az előző, 1996. évi CXXXI. törvény 15. §-ának (2) bekezdésében ez áll: “Vetőmagexport céltermeltetés céljából; az (1) bekezdésben foglaltaknak meg nem felelő vetőmagot, szaporítóanyagot csak abban az esetben lehet előállítani, ha annak szaporításából származó teljes termést vetőmagként, illetve szaporítóanyagként kiszállítják az országból. Belföldön tilos vetőmagként, szaporítóanyagként felhasználni a bármely okból visszamaradt vetőmagot, szaporítóanyagot.ö

A jelenlegi törvény 15. §-ának (4) bekezdése szintén korlátozza a céltermeltetésből visszamaradt vetőmag felhasználását, de már csak az Európai Unión kívüli országokra vonatkozóan. Milyen veszéllyel járhat az, hogy az EU-tagországok gyengébb minőségű, a jelenlegi magyar szabványoknak nem megfelelő vetőmagot korlátozás nélkül termeltethetik és értékesíthetik hazánkban? Ez tönkreteheti a kutatóintézeteink és nemesítőink által eddig elért eredményeket. Lehet, hogy megint húsz évet kell majd várnunk ahhoz, hogy újból élvonalba kerülhessünk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Karakas János képviselő úrnak, MSZP.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvénytervezet, úgy érzem, túl nagy vitát nem válthat ki, hiszen a szakma átbeszélte az egészet, és úgy érzem, hogy a módosító indítványaik jelentős része meg is jelent ebben a törvénytervezetben.

Tény és való: adottságaink, nemesítőink eddigi jó tevékenysége mind alapot ad arra, hogy ez az ágazat továbbfejlődjön. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy mivel intenzív kultúráról van szó, egyhektárnyi területen vagy egységnyi területen komoly értéket lehet előállítani, tehát foglalkoztatás szempontjából sem utolsó tevékenység. Tehát mindenféleképpen szorgalmazni kell az eddig itthon felhalmozott tapasztalatokat, meg kell menteni, illetve hasznosítani kell az eddigi genetikai állományt.

(19.20)

Vannak olyan területek, ahol úgy érzem, ezt tudjuk is folytatni, ilyenre gondolok például a búza tekintetében. Azt kell mondanom, hogy kukoricában sajnos a nagy nemzetközi verseny miatt már kissé hátrányba szorultunk, de itt is vannak komoly pozícióink. S nagyon fontosnak tartom a zöldségvetőmagvainknak, zöldségnemesítésünknek is azt a potenciálját, ami még megvan.

Viszont ahhoz, hogy a nemzetközi szintéren, így az EU színterén is talpon tudjon maradni ez az ágazat, úgy érzem, bizonyos korrekcióra szorul ez a törvénytervezet. Ugyanis olyan, a szakma szerint pluszfeladatokat, illetve költségeket ró ez a törvénytervezet a nemesítőkre, a szaporítóanyag-előállítókra, ami rontja a versenyképességüket. Elsősorban itt arról van szó, hogy ha már egy fajtát elismertek és megkapta az állami elismerést, akkor ennek a fenntartása és ennek az anyagnak a kezelése a nemesítőnek elsődleges érdeke, mert csak így tud jogdíjat beszedni, így tud pénzhez jutni. Az OMI szerepét elsősorban a regisztrációra és az ellenőrzésre kellene szorítani, nem további pluszköltségeket róni a vetőmag-előállító, illetve -nemesítő nyakába. De ezt a későbbiek során, remélem, módosító indítványokkal, bizottsági módosító indítványokkal, illetve kicsit szemléletváltással sikerül majd megváltoztatnunk és pozitív irányba elvinni.

Tehát összességében, általánosságban ennyit tudnék mondani.

S még egyszer egy félmondat ahhoz, hogy amit eddig nem termeltünk, azt is próbáljuk meg. Szóval, hiába jók az adottságok, hiába vannak jó nemesítőink, vannak bizonyos dolgok, amit nem szabad és nem is kell bevennünk a termelési folyamatba. Ez vonatkozik - nem akarom ismételten előhozni - például a mazsolakérdésre, mert ugyanezen az alapon gyapotnemesítéssel sem foglalkozunk, és nem is akarom, hogy foglalkozzunk. Foglalkozzunk azzal, aminek megvan az évszázados, évtizedes tapasztalata, gyakorlata. S ha ezt ügyesen csináljuk, akkor azt tudom mondani, hogy ennél sokkal nagyobb árbevételre leszünk képesek, hisz nem véletlen, hogy a holland nemesítők vagy nagyon sok nyugati cég ide tette át a székhelyét, és itt akar előállítani vetőmagot. Használjuk ezt ki, és ezen belül próbáljuk meg ösztönözni a hazai nemesítést! Szolgálja ezt ez a törvénytervezet, és akkor mindannyiunk hasznára fog válni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván.

Megkérdezem Szanyi Tibor földművelésügyi és vidékfejlesztési államtitkár urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. Megadom a szót.

DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az illendőség is úgy kívánja, hogy majd egybefoglaltan, a vita teljes végén reflektáljunk az elhangzottakra.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk, viszont több képviselőtársunk is jelentkezett napirend utáni felszólalásra.

Elsőként megadom a szót ötperces időkeretben Básthy Tamás képviselő úrnak, a Fidesz-Magyar Polgári Párttól.