Felszólalás adatai

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadom a képviselő asszony javaslatát.

Szavazásra teszem fel a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló 1997. évi LXXIX. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatot. Kérem képviselőtársaimat, szavazógombbal szavazzunk! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 189 nem ellenében és 4 tartózkodó szavazat mellett a kiegészítést nem fogadta el.

Tisztelt Országgyűlés! Kiegészíti-e az Országgyűlés az iskolatej-fogyasztás “Igyál tejet!ö című programjával a mai napirendünket? Kérem, szavazógombbal szíveskedjenek szavazni! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 330 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodó szavazat mellett a napirendi kiegészítést elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz képviselőcsoportja indítványozta továbbá, hogy a befektetők és betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló T/6236. számú törvényjavaslat általános vitájára holnap, 2. napirendi pontként kerüljön sor. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a napirend módosítására tett javaslatot. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés többsége a napirend módosítását nem támogatja.

(14.10)

Most a hét végi futárpostában kiküldött, elnöki jogkörben előterjesztett napirendi ajánlásról döntünk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a napirendi ajánlást. Kérem, kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a napirendi ajánlást elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Most áttérünk az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések megtárgyalására.

Karakas János, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: “Mennyibe került, illetve kerülhet az Orbán-kormány által meghirdetett szövetkezeti üzletrész-felvásárlási kampányprogram?ö címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező László Csaba pénzügyminiszter úr válaszol (Jelzésre:) - helyette Veres államtitkár úr.

Karakas János képviselő urat illeti a szó.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Azért használom a kampány szót, mert az Orbán-kormány a választások előtti hónapokban hirdette meg a külső üzletrészek, illetve a csőd és felszámolás alatt álló szövetkezetek üzletrészeinek állami felvásárlását, jól tudva, hogy a számlát már a következő kormánynak kell állnia. Kampány volt azért is, mert a felvásárlásnak nem a kárpótlás jellegét, illetve az állam szempontjából veszteséges ügyletét hangsúlyozta.

Külön érdekessége volt az az eltökéltség, ami abban nyilvánult meg, hogy egy alkotmányellenes törvény helyett rendeletileg hozott - több mint 60 milliárd forint összegben - a felvásárlásra intézkedést. Mindenki tudta, hogy az üzletrészekre kifizetett pénz egy jelentős része nem kerül visszaforgatásra a mezőgazdasági termelésbe, lehetett tudni, hogy a névértéken felvásárolt üzletrészek valós értéke lényegesen kisebb, azt meg különösen lehetett tudni, hogy a csődeljárás alatt álló cég üzletrészének értéke gyakorlatilag nulla. A működő szövetkezetek üzletrészeinek felvásárlásával az Orbán-kormány, ha időlegesen is, de kvázi államosította a szövetkezeteket, ami komoly gazdasági kárt okozott ezeknek a cégeknek, hiszen például a 25 százaléknál magasabb állami tulajdon miatt nem pályázhattak, illetve nem pályázhatnak SAPARD-pénzekre, de elesnek más támogatásoktól is. Azt már csak találgatni merem, hogy mi lett volna, ha az Orbán-kormány és a szövetkezeti átalakulási kötelezettségek miatt ezek az üzletrészek részvénnyé alakulhattak volna át.

Leszögezem az államtitkár úr és a Ház felé is, hogy nem az üzletrészgondok végleges megoldása ellen szólok, sőt azért szólok, mert úgy érzem, hogy megalapozatlan politikai döntésekkel az előbb is szorgalmazott üzletrészprobléma feloldása nem oldható meg. Ezért is kérdezem az államtitkár urat, hogy ez utóbbi közvetett károktól eltekintve ez a politikai akció mennyibe került, illetve még mennyibe fog kerülni az adófizetőknek.

Várom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Veres János államtitkár úrnak.

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A konkrét kérdésére a számszerű válasz úgy szól, hogy közel 70 milliárd forintjába került a magyar költségvetésnek, 70 milliárd forintjába került a magyar államnak az az akció, amelyet a képviselő úr - nagyon helyesen - tulajdonképpen egy kampányakciónak minősített.

70 milliárd forintba került, hiszen az üzletrész-felvásárlás céljára létrehozott gazdasági társaság ennyi pénzt fizetett ki az elmúlt időszakban azoknak az embereknek, akiktől természetesen senki nem sajnálja ezt az összeget, tehát azt gondolom, senki nem bánja, hogy megkapták ezt a pénzt, azonban döntő része ennek a forrásnak egyrészt nem a mezőgazdaságban került felhasználásra, másrészt azt sem lehet mondani, hogy a mezőgazdaság vagy az ahhoz kötődő ágazatok fejlesztése érdekében került volna felhasználásra. Ebből a kifizetett pénzből alapvetően fogyasztás keletkezett Magyarországon, és nyilvánvalóan hozzájárult az elmúlt kétévi kedvezőtlen gazdasági folyamatok alakulásához is.

A 70 milliárd forintból nagyjából 22 milliárd forint az az összeg, amelyet kifejezetten a csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt lévő szövetkezetek üzletrészeire fizettek ki az elmúlt időszakban, amely esetben teljesen nyilvánvaló, hogy semmilyen esélye nem volt a megvásárolt üzletrészek valamilyen értéken történő értékesítésének a későbbiek során. Azt lehet mondani, hogy ez bizonyosan egy jótékonysági céllal kifizetett összeg volt azoknak, akik ezen összeget megkaphatták a későbbiek során.

Jelenleg a Szövetkezeti Üzletrész-hasznosító Kft. tulajdonában lévő üzletrészeknek a becsült értéke valamelyest a 20 milliárd forintot meghaladhatja, maximum a 30 milliárd forintot érheti el ez a becsült üzleti érték. Nyilvánvalóan erre pontos választ csak akkor kaphatunk, ha valamikor, valamilyen technikával ez az üzletrész meghirdetésre kerül, ez az üzletrész értékesítésre kerül piaci szereplők számára, és ennek az üzletrésznek az értékét a piac meg fogja mérni, és hajlandó érte valaki valamennyi összeget fizetni.

Sajnos, azt kell mondanom, hogy a képviselő úr másik megállapítása is, amit elmondott, teljesen valós, nevezetesen: jelenleg az állam tulajdonában lévő üzletrészek az adott szövetkezeti vagyonból több mint 50 százalékot képviselnek.

Ezért általánosságban is igaz az a kitétel, hogy ezen vállalkozások, ezen szövetkezetek magas állami tulajdoni részaránya lehetetlenné teszi a szövetkezetek esetében a SAPARD-pályázatokon történő sikeres részvételt, és ilyen módon a kormány gondolkodik azon, előterjesztés készül annak érdekében, hogy a szövetkezeti üzletrészek állam által megvásárolt része valamilyen feltételrendszerrel visszaadásra kerüljön e szféra számára.

Az igazi nehézséget az jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknál általában is, e szövetkezeti körben is, amely összességében 571 szövetkezetet érint, kifejezetten rossz pénzügyi kondíciók alakultak ki az elmúlt időszakban, azaz elég nehéz azt feltételezni vagy arra számítani, hogy komoly értéket fognak fizetni az állam számára a korábban felvásárolt üzletrészekért. Éppen ezért a jelenlegi előterjesztés, tekintettel erre a speciális körülményre is, próbálja a kérdést kezelve megoldani a későbbiek során azt, hogy az állam tulajdonában lévő üzletrészek értékesítésre kerüljenek, az ebből az értékesítésből befolyó bevétel fedezetet teremtsen a több mint 20 milliárd forintos hitelkötelezettség visszafizetésére, amelynek csak az éves kamatterhe több mint 2 milliárd forint, és ezt követően az így befolyó pénzből esetleg további hasonló kifizetésekre lehetőség nyíljon.

Kérem a válaszom elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Kérdezem Karakas János képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ.

KARAKAS JÁNOS (MSZP): Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Interpellációm figyelemfelhívás volt. Figyelemfelhívás arra, hogy ezt a problémát, amit most az üzletrészek felvásárlása okozott, sürgősen rendezni kell. Figyelemfelhívás arra is, hogy elmondjam, hogy ismételten képződtek és képződni fognak külső üzletrésztulajdonok, tehát mindenféleképpen azon kell gondolkodnia a patkó mindkét oldalának, de legfőképp a kormánynak, hogyan lehet véglegesen megoldani a kérdést. És figyelemfelhívás volt olyan szempontból is, hogy ha lehet, akkor kerüljük az ilyen kampány jellegű lépéseket, mert ez komoly pénzébe kerül az államnak, végső soron az adófizető polgároknak.

Ennek jegyében elfogadom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)