Felszólalás adatai

DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Bár az előző téma bőven hagyna még felszólalási lehetőséget, de ha megengedik, én egy másik szabályról, egy új rendelkezésről szeretnék beszélni, amely a mi megítélésünk szerint hátrányos rendelkezés, mégpedig a köztisztviselői törvény módosításáról az úgynevezett kafetéria tekintetében.

Álláspontunk szerint a törvénymódosítás mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló részéről a jövőben hátrányokat fog okozni, tehát hátrányos a munkáltató és a munkavállaló részére is, azt kell mondjam, hogy mindenki rosszul jár ezekkel a most bevezetni kívánt rendelkezésekkel. Miről is van szó? A hatályos szabályozás szerint a törvény alapján alanyi jogon ruházati költségtérítés és étkezési hozzájárulás jár a munkavállalónak, ezen túlmenően a törvény lehetőséget ad a munkáltatónak további béren kívüli juttatás, például kafetéria nyújtására, adható jelleggel. A személyi jövedelemadóról szóló törvénytervezet módosítása 2010. január 1-jétől megszünteti az étkezési hozzájárulás és a ruházati költségtérítés adómentességét.

A törvényjavaslat megváltoztatja a béren kívüli juttatás rendszerét, az úgynevezett kafetériajuttatások bevezetése történik. Az, hogy a tervezet meghatározza a juttatás minimális mértékét, a munkáltató oldalán költségnövekedést okoz, hiszen minimálisan adni kell ilyen juttatásokat, együtt azzal, hogy adókötelessé teszi a költségeket, pontosabban a kafetériát, így költségnövekedést okoz a munkáltató oldalán. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét, a munkáltatóra bízva az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának a jogát minimum és maximum keretek között. A juttatások köre a személyijövedelemadó-törvény által meghatározott tételekből tevődik össze, a munkavállaló szabadon dönthet, hogy mely jogcímen vesz igénybe juttatást, étkezési vagy üdülési hozzájárulást, vagy közlekedési bérletet. Ruházati költségtérítés a jövőben nem adható, a törvényjavaslat teljes egészében hatályon kívül helyezi azt. A munkáltatói juttatások körét bővítheti, amennyiben viseli azok plusz adóterheit, ezzel azonban a jelen gazdasági helyzetben vélhetően nem fognak élni a munkáltatók.

(11.10)

Tehát ez a rendelkezés csak halott betű marad majd a törvényben.

A törvényjavaslat értelmében felhatalmazást kapna a kormány, hogy rendeletben szabályozza a kafetériajuttatás kifizetésének rendjét és módját, a visszafizetés rendjét, valamint a közigazgatási szerv részéről a közszolgálati hatóság felé teljesítendő adatszolgáltatás tartalmát és módját.

A kormány szándéka szerint ez a juttatási rendszer kerülne bevezetésre a bíráknál és az igazságügyi alkalmazottaknál. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a bírák jogállásáról szóló törvény módosításához kétharmados többségre lenne szüksége a kormánynak.

Összefoglalva ezeket a szabályokat, úgy értékeljük, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló rosszul jár azzal, hogy adókötelessé teszik ezeket a juttatásokat, megszüntetik az adómentességet. Ezzel gyakorlatilag annak a reális lehetősége fog megszűnni, hogy valóban adjanak a munkáltatók ilyen juttatásokat, mivel az többletköltséget fog nekik okozni. A gazdasági válság idején egy ilyen rendelkezés bevezetése tovább mélyítheti a gazdasági válságot, persze hozzáteszem: a mi álláspontunk szerint az egész költségvetés sem alkalmas a válság kezelésére, inkább tovább mélyíti a gazdasági válság hatásait, amennyiben a vállalkozások számára nem könnyíti az életet, nem könnyíti a gazdálkodásukat, hanem tovább nehezíti a gazdálkodásukat.

A magunk részéről tehát külön ezeknek a törvényi rendelkezéseknek a kivételére módosító indítványokat fogunk benyújtani, de azt előre jelzem, hogy a kormánynak nincs meg a kétharmados támogatása ahhoz, hogy a bírák tekintetében bevezesse ezeket a szabályokat. Meg fogjuk vizsgálni, hogy mely eleme vezethető be a mi támogatásunkkal a bírák tekintetében - van természetesen a javaslatnak olyan eleme, amely bevezethető, de van olyan, amely további költségnövekedést okozna az egyébként is túlterhelt igazságszolgáltatási költségvetés szempontjából.

Tisztelt Ház! Ennyit kívántam elmondani. Gondolom, hogy az általam elmondott kérdés más összefüggésben még megvilágításra kerül.

Az előző vitához pedig csak annyit, hogy azt kívánom önöknek, ne honosítsák meg azt a fajta szemléletet, hogy amit a kormányok az elmúlt években az egyházak részére nyújtottak, azt valamilyen kegyként nyújtották. Természetesen az egyházaknak az a tevékenysége, amelyet ezekből az összegekből finanszíroztak, közösségi célokat szolgált, és a magyar állampolgárok közösségét gazdagították ezek a tevékenységek. Tehát nem könyöradomány ez az egyházak számára, hanem bizony olyan állami feladatoknak az átvállalását finanszírozták ebből, amelyeket az állam nem tud megoldani a saját eszközeivel.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz soraiból.)