Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Közösség tagállamai és az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és a Szerb Köztársaság között európai közös légtér létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás jött létre, amelyet 2006. június 9-én írtak alá, majd a megállapodás valamennyi szerződő fél megerősítését követően 2017. december 1-jén lépett hatályba. Most ennek a mellékletének a módosításáról beszélünk. Ez a melléklet mit is szabályoz? Nagyon fontos a légi közlekedés terén, hiszen szabályozza a piac működését, a biztosítási követelményeket, az alkalmazandó résidőket, a repülőtéri díjakat, a földi kiszolgálást, a számítógépes helyfoglalási rendszert, en bloc a biztonságot - az EU-s bizottsági rendeletek ezzel foglalkoznak a legtöbbet -, a nem biztonságos légi fuvarozókra vonatkozó működési tilalmat, a pénzbírságokat és egyéb szankciókat, illetve a műszaki követelményeket is tartalmazza.

Tehát, amint láthatjuk, nagyon fontos szerepe van ennek a bizonyos mellékletnek, és bizony átfogóan szabályozza az európai légi közlekedési forgalmat. De az egyik legfontosabb, amiről beszélnünk kell, az a biztonság, hiszen főleg az amerikai terrortámadások óta beszélhetünk erről különösen kiemelten. Az Európai Parlament a polgári légi közlekedés védelmét mindig is az EU egyik prioritásának tekintette. Elsősorban itt gondolok a terrortámadások megelőzésére, elkerülésére, és erre szigorú és hatékony rendszer felállítását támogatta az EU, és mindeközben hangsúlyozta az állampolgárok alapvető jogainak fontosságát, annak szükségességét, hogy a légi közlekedés védelmére irányuló intézkedéseket a magánélet, az emberi méltóság és az állampolgárok egészségének védelmére irányuló - és ez most nagyon fontos, a repülésnél az egészségvédelem is - erős és megfelelő biztosítékokkal kell ellensúlyozni.

(18.00)

De mint említettem, a legnagyobb prioritása a biztonságnak van. Az Európai Parlament és a Tanács is fogadott el ezzel kapcsolatban rendeleteket folyamatosan, melyeket tartalmaz a melléklet is. A légi közlekedés védelmét szolgáló közös szabályokat hoztak, illetve közös alapkövetelményeket határoztak meg, valamint ezek betartásának a nyomon követését szolgáló mechanizmusokat dolgoztak ki. Ezek alapján minden tagállam felelős a területéről induló járatok biztonságáért, tehát mindig az indító tagállam a felelős. A fedélzetre való feljutás előtt valamennyi utast, személyzetet, poggyászt át kell vizsgálni, a rakományt a bepakolás előtt át kell vizsgálni, megfelelő biztonsági vizsgálatokon kell átesnie mindennek. Ez tehát a minimumkövetelményeket szabályozza. A tagállamok ennél szigorúbb biztonsági intézkedéseket hozhatnak, azonban ennél kevésbé szigorú intézkedéseket nem. Ez a minimum, amit be kell tartani.

Az egységes európai égbolttal kapcsolatban még azt szeretném elmondani, hogy a kezdeményezés célja a légi forgalmi és a légi navigációs szolgáltatások hatékonyságának fokozása, az európai légtér felaprózottságának csökkentése volt. Jellegéből eredően a kezdeményezés páneurópai, és nyitva áll az Európai Unión kívüli országok előtt is. Így kerül sor a jelenlegi kezdeményezésre is, amikor is be lettek vonva egyéb Európai Unión kívüli, de Európához tartozó államok is.

Az európai légtér fokozottabb integrációja révén a repülés több szempontból történő javítása a cél, és ez hatalmas előnyökkel járhat. Készültek ezzel kapcsolatban statisztikák is. A 2004-es szinthez képest például megháromszorozódott a légtérkapacitás, elsősorban ezen egyezmény következtében. Viszont tízszeresére nőtt a légi biztonság, ami szerintem a legfontosabb a repülés terén. Az egy nagyon szép mutató, hogy tízszeresére nőtt a légi biztonság a 2004-es adatokhoz képest. Ezenkívül 10 százalékkal mérséklődött a repülés környezeti hatása, ami ma szintén egy nagyon-nagyon fontos kérdés.

Aztán egy fontos kérdés az európai légtér polgári és katonai felhasználása, illetve az ezek közötti érdek-összeütközések kiküszöbölése, elsimítása - ez is egy fontos feladat -, valamint a felaprózottság csökkentése, s ezáltal a légtérkapacitás növelése, valamint a légi forgalmi és légi navigációs szolgáltatások hatékonyságának a fokozása.

Ennek az egyezménynek a bevezetése még számos pozitív előnnyel járt. Például a szabályozói feladatokat leválasztották a szolgáltatásnyújtásról, így jóval rugalmasabbá vált a polgári és a katonai légtérhasználat. Egységesítették a magas légtér osztályozását, közös díjazási rendszert vezettek be a légi navigációs szolgáltatások terén, egységes lett a légiforgalom-irányítói engedélyekre vonatkozó követelményrendszer, ami megint csak fontos dolog. Hálózatkezelő feladata az uniós légi közlekedési hálózat teljesítményének a fokozása, és ez folyamatosan meg is történik az Európai Unióban.

A funkcionális légtérblokk célja az európai légtér felaprózottságának megszüntetése azáltal, hogy a légteret nem a nemzeti határok mentén, hanem a forgalomáramlásnak megfelelően osztották fel újra. Ez is jelentősen felgyorsította a légi közlekedést, és ezzel egyidejűleg csökkentette a légi navigációs szolgáltatások költségét is. Tehát megállapíthatjuk, hogy ezek az egyezmények növelték a légi forgalmi szolgáltatások hatékonyságát egész Európában. Ezenkívül, amit még nem említettem, az átlagos késések is jelentősen csökkentek, körülbelül a felére csökkentek tíz év alatt. Nyilván ez is az utazóközönség jelentős érdeke, a másik pedig, a biztonság mellett, a költséghatékonyság, hogy egy bizonyos kilométert milyen költséggel tudunk megtenni. 2009 és 2014 között itt is jelentős javulásról lehet beszámolni. Tehát ez a szabályozás azt is jelenti, hogy egyúttal csökkentek az árak egy-egy repült kilométer vonatkozásában.

Ennek a szabályozásnak egyébként voltak negatív hatásai is, hiszen ez egy nyitott piacot jelent. Nyilván amikor egy ország teljes egészében megnyitja a piacát és egy ilyen egységbe belép, akkor ez járhat bizonyos negatívumokkal is. Magyarországot a repülési szabályok liberalizációja negatívan is érintette, hiszen részben a Malév is emiatt szűnt meg, hiszen az új szabályozások alapján kinyílt a piac. Míg korábban állami tulajdonban volt egy-egy légitársaság és állami tulajdonban voltak a repülőterek, akkor állami dotációval a nemzeti légitársaságot meg tudta egy-egy állam támogatni. Azonban a légtér liberalizációjával a nemzeti légitársaságok folyamatosan háttérbe szorultak. 1978-ban indult meg leginkább ez a folyamat, amikor az Egyesült Államokban egy légitársasági deregulációs törvényt fogadta el, amely Európába is begyűrűzött, és nyolc év múlva, 1986-ban alá is írták a hasonló európai uniós szerződést is. Viszont ezzel a légi közlekedés lett az első olyan közlekedési mód, amely kihasználja a teljes mértékben integrált, egységes európai uniós piac előnyeit. Ezt még semmilyen más közlekedési ág nem tudta kihasználni. Azonban egyes légitársaságok nem tudtak lépést tartani azokkal a változásokkal, amelyek így a légi forgalomban bekövetkeztek, és sajnos ezek közé tartozott a magyar légitársaság is, amely az aktuális piaci környezetet nem tudta megfelelően követni. Ezáltal a Malév, mint ismerjük a történetet, megszűnt.

Mindemellett azonban láthatjuk, hogy ez a rendszer, amely korábban elfogadásra került, és most egy új melléklete került a tisztelt Országgyűlés elé, alapvetően pozitívan befolyásolja a repülésbiztonságot, jó hatással van a környezetvédelemre és az árakra. S tekintettel arra, hogy ez egy jogharmonizációs javaslat, így a Jobbik támogatja a T/8660. számú törvényjavaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)