Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. (Az elnök csenget.) Elnök Úr! Tisztelt Ház!

ELNÖK: Egy kis türelmet kérek. Egy kis türelmet kérek, kedves Galambos képviselő úr! Elmondtam, nyilván figyeltek, hogy teljes joggal képviseli a Magyar Nemzeti Bankot Nagy Márton alelnök úr, akit külön is köszöntöttem. Öné a szó, Galambos képviselő úr. Amennyiben úgy gondolják, akkor forduljanak a Házbizottsághoz panaszukkal. (Dr. Bárándy Gergely: Így fogunk tenni, ebben biztos lehet. ‑ Dr. Legény Zsolt: Házvezetői minőségében önkényesen vezeti az ülést.) Galambos képviselő úr, öné a szó.

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Alelnök Úr! (Közbeszólások az MSZP soraiból. ‑ Az elnök csenget.)

ELNÖK: Képviselő Úr! Kérem tisztelettel az MSZP-s képviselőket, ne kelljen figyelmeztetni, ne legyen annak az a következménye, hogy kizárom a mai ülésnapról, amennyiben bekiabálásukkal képviselői munkánkat zavarják. Öné a szó, Galambos képviselő úr.

DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm. Ahogy jeleztem, tisztelt Ház, a Gazdasági bizottságálláspontját ismertető előző felszólalásomban, amely egyben a bizottság többségi, Fidesz-KDNP-frakciószövetségi álláspontja is volt, azzal a kérdéskörrel is szeretnék foglalkozni, amelyet a bizottsági ülésen érintettem, és amelyről Matolcsy György elnök úr a bizottság ülésén szólt. Nem szeretnék visszatérni és ismételni a gazdasági bizottsági álláspont ismertetése kapcsán tett kijelentéseimet, de van olyan téma, ami összefügg a két felszólalással.

Mindenekelőtt újra szeretném felhívni a figyelmet arra, mennyire fontos kérdés az, hogy a jegybank és a kormány gazdaságpolitikája egymást erősítse és támogassa. A jegybank nem tudna enélkül monetáris feladatainak eleget tenni, és a kormány gazdaságpolitikája sem lenne sikeres, ha nem támogatná azt a Magyar Nemzeti Bank.

Fontos téma a jegybank nyereségességének kérdése. Bizottsági ülésen és máskor is, interpellációktól kezdve azonnali kérdéseken keresztül az ellenzék részéről többször támadás érte az MNB-t, hogy azért, mert nyereségesen működik, érdemes feltenni azt a kérdést, hogy egy jegybanknak feladata-e az, hogy rendben tartsa saját gazdálkodását. A válaszunk az, hogy igen.

(9.40)

A Fidesz-frakció szerint ez nemcsak egy lehetséges cél, hanem egyben kötelesség is. Ez lett volna a korábbi jegybankelnökök feladata is. Ha a jegybank nullszaldósan működne, az is előrelépést jelentene a 2013-as időszakhoz képest, illetve az az előtti időszakhoz képest, hiszen ekkor két olyan év is volt, amikor a jegybank vesztesége megközelítette, sőt meg is haladta a 40 milliárd forintot. Ezt a pénzt akkor a költségvetésnek kellett előteremtenie, amiért akkor senki nem siránkozott a másik oldalról. Most, hogy a jegybank nyereségesen működik, mindenki szeretné ezt a pénzt elosztani.

A másik kérdés, amiről érdemes beszélni, a devizatartalék mértéke. A válság előtt, 2017 tavaszán Magyarország devizatartaléka 17 milliárd euró volt, amelyet azután a válság miatt kellett 40 milliárd közelébe emelni. Az MNB ebben a tekintetben az európai jegybank szabályait követi. Az egyéves külső kötelezettségeknek megfelelő devizamennyiségnek szükséges rendelkezésre állnia; ezzel kell rendelkezni. A válság kezelésére hozott hazai intézkedéseknek és annak a törekvésnek köszönhetően, hogy csökkenjen Magyarország devizaadósságának állománya, ez a mérték mára 24 milliárd euró körüli szintre süllyedt.

Tisztelt Ház! Ahogy elnök úr expozéjában jelezte, az MNB-nek 2016-ban több mint 54 milliárd forint nyeresége képződött, elsősorban annak köszönhetően, hogy kedvezően alakultak a kamateredmények és a pénzügyi műveletek. Ugyancsak elnök úr jelezte, hogy a tavalyi évben 50 milliárd forintnyi osztalékot fizetett be a költségvetésbe a jegybank. Az önök kormányzása alatt, 2003 és 2010 között nulla ‑ ismételten: nulla ‑ forint osztalékot adott a költségvetésbe a Nemzeti Bank úgy, hogy az osztalékfizetés előtti eredmény 2003-ban 78 milliárd forint, 2009-ben pedig 66 milliárd forint volt.

A Gazdasági bizottság ülésén is kifejtettem egy másik, a jegybanki jelentés egyik fontos elemét, amelyet ugyancsak ellenzéki oldalról vitatnak, enyhén szólva vitatnak, illetve támadnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank jó és társadalmilag hasznos célokra használja fel a sikeres gazdálkodásának eredményét. Az MNB által létrehozott alapítványok útján, azt gondolom, helyes az a cél, hogy vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági és pénzügyi szakemberek képzésének megújításában anélkül, hogy átvenné az államnak az e tekintetben a felsőoktatás terén folytatott tevékenységét.

Ebben a szemléletben alapított a jegybank a Corvinus Egyetemen tanszéket, és az együttműködés eredményeként a közgazdasági elemző mesterszakon belül elindult a jegybanki elemző specializáció, valamint több év szünet után újraindításra került több olyan szak, regionális és környezeti gazdaságtan, és új képzési profilok is megjelentek. Az MNB országszerte hét felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodást, köztük a Miskolci Egyetemmel és a kecskeméti Neumann János Egyetemmel. Ez utóbbit mint kecskeméti kampuszt használom föl jó példaként az MNB alapítványainak tevékenységére, hiszen Kecskeméten a műszaki felsőoktatás egy olyan high technikát is eredményez, mint az autógyártás és a világszínvonalú elektromobilitási tevékenység, illetve az ahhoz kapcsolódó járműipari tevékenységhez képest olyan szintű szakembereket és olyan pénzügyi szakembereket is, akikre, azt hiszem, a versenyképesség fenntartása érdekében természetesen szükség van, ez nem kérdéses. És ezt a tevékenységet ‑ lásd a kecskeméti kampusz példáján ‑ mindenképpen pozitívan értékeljük.

Ugyanakkor az ösztöndíjpályázati program is beindult, amelynek révén a hátrányos helyzetű régióban lévő fiatalokat is támogatják. A kiválósági ösztöndíjprogram keretében 25 felsőoktatási intézmény több mint 400 hallgatója részesült szintén ösztöndíjban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A másik támadási felület, amely szinte napi szintű, az a kiemelkedő magyar művészek által létrehozott nagyszerű művészeti alkotások kérdésköre. Azt gondolom, érdemes ehhez elolvasni a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának azt a jelentését, amely az Értéktár-program vizsgálata keretében elkészült, ajánlom figyelmükbe.

Azt a példát emeli ki a jelentés, amelyet, azt gondolom, helyes idézni. A cél az, hogy azok a művészeti alkotások, amelyeket sikerül itthon tartani, ahhoz minden erőfeszítésre szükség lehet, és azt gondolom, hogy a francia, német és az osztrák, valamint az olasz és a spanyol jegybankok esetében hasonló jogi szabályozás van hatályban, amelynek keretében a műkincsekkel kapcsolatos tevékenységet ezek a nem éppen fiatal és nem kevés tradícióval rendelkező országok jegybankjai is gyakorolnak. Az MNB 2014 januárjában hívta életre az Értéktár-programot, és ennek elsődleges célja visszaszerezni a külföldi tulajdonba került műkincseket, és itt jeleztem azokat a példákat, amelyek miatt azt gondolom, nem egyedülálló a Magyar Nemzeti Bank ezen tevékenysége.

A vezérszónoki felszólalásomat azzal szeretném zárni, tisztelt Ház, hogy álláspontunk szerint, a Fidesz-KNDP-frakció álláspontja szerint a Magyar Nemzeti Bank a tavalyi évben is eleget tett törvényi feladatainak, és sikeresen a magyar emberek érdekében végezte tevékenységét. Ezúton szeretném megköszönni alelnök úr útján is elnök úrnak, a jegybank teljes vezetésének és valamennyi dolgozójának ezt a tevékenységét. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)