Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amiért a szocialista frakció támogatta ennek a szokatlan formátumú törvényjavaslatnak a benyújtását, az abból fakadt, hogy közel egy napig hittünk abban, hogy Orbán Viktor képviselő úr a Fidesz elnökeként vasárnap Kecskeméten komolyan gondolta, amikor ismertette közjogi elképzeléseit. Azt mondta: támogatom a kisebb parlamentet, támogatom a települési és megyei önkormányzati testületek felére csökkentését. Azt gondoltuk, újra kinyílt az a lehetőség, az a kapu, amire Magyar Bálint is hivatkozott, hogy már a 2002 és 2006 közötti időszakban folytattunk tárgyalásokat arról, hogyan lehetne kisebb, 200-300 fős Országgyűlést létrehozni Magyarországon.

Sajnos a tűz, a láng nagyon gyorsan kialudt, mert a Fidesz-frakció hétfőn már a napirendrevételt sem támogatta ebben a Házban, nemmel szavaztak a napirendrevételről. Tehát világossá és egyértelművé tették mindenki számára, hogy nem kívánnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Sőt, szeretném idézni Répássy Róbert frakcióigazgató úr nyilatkozatát, amely szerint ha a Fidesz felhatalmazást kap a választóktól, akkor választás után majd csökkentik. Itt hadd kérdezzem meg, kissé pikírt a kérdésem: hogy is van ez? Ha kormányon vagyunk, akkor igen, ha nem vagyunk kormányon, akkor nem? Ha kormányon vagyunk, felelősségünk, hogy az ország érdekében dolgozzunk, ha ellenzékben vagyunk, akkor nem. Valahogy számunkra ez érthetetlen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez alkalommal engedjék meg, hogy ismételten elmondjam a szocialista frakció álláspontját, amit már a 2002 és 2006 közötti időszakban is képviseltünk. Mi akkor azt mondtuk, hogy legyen vegyes a rendszer, legyenek egyéni képviselők, benne elfogadva és támogatva azt, amit Magyar Bálint előterjesztőként elmondott, hogy le kellene folytatnunk itt, a Ház falai között azt a vitát, hogy a képviselő egyéni érdeket jelenít-e meg vagy országos érdeket, az-e az előbbre való. Ebben az összefüggésben mi akkor azt javasoltuk, hogy legyen 149 egyéni körzet, és legyen 149 listás hely, tehát összesen 298 fős legyen a Magyar Országgyűlés. Tettük ezt azért, mert ez a meggyőződésünk. A példa előttünk van. Jelenleg vannak olyan választókerületek, ahol több mint száz település tartozik egy egyéni országgyűlési képviselői körzethez. Mondom a másik végletet, ami miatt viszont az Alkotmánybíróság is kötelezte a Magyar Országgyűlést, tehát jelenleg is mulasztásos alkotmánysértésben vagyunk, merthogy a választókörzetek arányosítását el kellett volna végeznünk már, de mivel ez a munka zátonyra futott, ebben sem jutottunk előbbre.

Érdekes fordulatot vett a dolog, mert a tárgyalások 2006-ot megelőzően, a választások előtt zátonyra futottak. Érdekes módon akkor a Fidesz úgy akarta eltolni magáról a felelősséget, hogy nagyon gyorsan beadtak egy törvényjavaslatot az alkotmány módosítására, amelyben rögzítették volna a 200 fős Országgyűlést. Mi akkor az álláspontunkat készek voltunk megváltoztatni, és azt mondtuk, és 2007-ben a kormány benyújtotta a javaslatát, amely szerint legyen egyfordulós, és legyen tiszta listás választás, éppen azért, mert a 200 fős Országgyűlésben már elképzelhetetlen az, hogy egyéni körzetek legyenek, és mellette legyen egy kompenzációs lista. Ezt azért mondom, mert abban egyetértett minden frakció, kivéve a Fideszt, amit most az előterjesztő Magyar Bálint is hangsúlyozott, hogy arányos legyen.

Ez azért érdekes számomra, mert Orbán Viktor szavaiból is kiérezhető az, hogy az arányosságnak ő sem ellensége. Márpedig az a történeti áttekintés, amit Magyar Bálint tett, hogy az "alapító atyák", bocsánat a kifejezésért, egyfajta stabilitást akartak a rendszerben, a jelenlegi rendszer ezt meghozta. Most léphetnénk egy lépcsővel magasabb fokra, amikor azt mondjuk, hogy minden frakciónak, minden pártnak annyi képviselője legyen arányosan a Magyar Országgyűlésben, ahány százalékos a választói támogatottsága. Erre tudom említeni önöknek, hogy a Szocialista Párt '94-ben és '98-ban ugyanúgy 29-30 százalék körüli választói támogatással egyszer egyedül 54 százalékos többségben volt, a másik alkalommal pedig ellenzékben. Tehát azt gondoljuk, hogy kell az arányosság, amit sajnos nem tudtunk keresztülvinni, mert - az akkor még létező MDF-frakció miatt mondom - négy frakció ezt támogatta, az ötödik, a Fidesz nem.

Ugyanakkor egyetértünk abban, hogy az 5 százalékos küszöböt nem lehet eltörölni, és nagyon fontos lenne, hogy világos, érthető és áttekinthető legyen a választási rendszer. Ezt is nagyon fontosnak tartjuk. A példa mutatta, az azt követő sajtómegnyilatkozások, hogy a választóknak a rendszerváltást követő huszadik évben is bizony még nagyon komoly problémáik vannak, még mindig nem értik, hogyan működik a magyar választási rendszer, az egyéni képviselő, a megyei lista, az országos lista, a ki nem osztott mandátumok országos listára való felkerülése.

És ami rendkívül fontos, hogy mi egyfordulós választást szeretnénk. Ebben az előterjesztésben ez visszaköszön, ezért mi ezt támogatni tudjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy ez mit jelent, különösen akkor, amikor a takarékosságról beszélünk? Az egy forduló azt jelenti, hogy 4-4,1 milliárd forintos megtakarítást lehetett volna már 2010-ben is realizálni, és az, hogy kisebb a parlament, óvatos számításokkal is mintegy 4 milliárd forintos megtakarítást jelenthetett volna. Szóba jött és vitattuk, megvan az a lehetőség, hogy aki koalíciót köt, már a választást megelőzően világossá és nyilvánossá tegye a választók előtt, hogy ki kivel kötött koalíciót, ki kivel indult a választási rendszerben. Az egyfordulós megoldás ezt segítené.

Módosító javaslatokat nyújtok be Wiener György kollégámmal ehhez a törvényjavaslathoz, amelyben, ahogy most elmondtam, mi a 200 fős rendszert támogatjuk, viszont ebben azt javasolnánk, hogy legyen egy választókerület az egész ország, tehát egy egyszerű országos listás megoldást szeretnénk javasolni, és a hatályba léptetésre mi a 2014-es időpontot javasolnánk. Már a választás küszöbén vagyunk. Azokat a szervezeteket, amelyeknek a választást le kell bonyolítani, azt gondolom, már nem hozhatjuk olyan helyzetbe, hogy esetleg ne tudjanak felkészülni a 2010 tavaszán esedékes következő választásra.

Mi nagyon bízunk abban, hogy talán a Fidesz is megváltoztatja álláspontját, és előbb fogadjuk el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt, és majd ezt követően rögzítjük az alkotmányban a képviselők számát. Tesszük ezt azért, mert 2006-ban a Répássy, Rubovszky és Salamon képviselő urak által jegyzett alkotmánymódosításban, az indoklásban ők is azt hozták fel, hogy egy hatékonyabb, egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozása a cél, a jelenlegi drága, és aránytalan más országok lakosságához képest az aránya ennek a mostani létszámnak.

(18.00)

Tehát bízom abban, hogy amit a Fidesz elnöke mondott, azt komolyan gondolta, és van rá lehetőség, hogy a következő hetekben egy érdemi tárgyalás, érdemi vita alakuljon ki itt a parlamenti patkóban, és ennek eredményeként, ennek végén valóban tudjunk dönteni arról konszenzussal, kétharmados többséggel, mert ez közös felelősségünk, tehát ebben nemcsak a kormánypártoknak, hanem az ellenzéknek is van felelőssége. Én most nem akarom az időt azzal húzni, hogy hosszan felsoroljam, hány törvényjavaslat volt itt a Ház asztalán, amely mind-mind a hatékonyságot, a jobb működést szolgálta volna, és egyben a költséghatékony, takarékos gazdálkodást, a költségvetés kiadásainak csökkentését szolgálta volna; ezek rendre-sorra elbuktak itt a Ház falai között.

Ezért ijesztő számomra, amikor Répássy Róbert azt mondja, hogy ha felhatalmazást kapnak, ha többségben lesznek, majd csak akkor. Nem! Ez a kérdés - ahogy Magyar Bálint előterjesztőként elmondta - már hosszú évekkel ezelőtt az asztalon volt, a probléma előttünk volt, és kötelességünk lett volna ezt megoldani. Mi erre készek voltunk, most is készek vagyunk. Még egyszer azt mondom, hogy a frakciónk támogatja azt a változatot, amely a 200 fős, országos listás választásra vonatkozik.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és további jó vitát kívánok. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)