Készült: 2020.04.04.04:54:44 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

272. ülésnap (2005.11.28.), 376. felszólalás
Felszólaló Dr. Vitányi István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 4:20


Felszólalások:  Előző  376  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A késői időpontra tekintettel röviden szeretnék néhány szót szólni én is a beterjesztett szövetkezeti törvényjavaslatról. Képviselőtársaim teljes részletességgel már előadták azokat a tényeket, amelyek végső konklúzióként ahhoz vezettek, hogy a Fidesz-frakciónak az az álláspontja, hogy a kormány vonja vissza ezt a szövetkezeti törvényt.

Ha figyelmesen átolvassuk a szövetkezeti törvényt, akkor öt-hat olyan módosító javaslat, illetőleg öt-hat olyan új javaslat van benne, amelyek az elmúlt hatályos szövetkezeti törvényben nem szerepeltek. Ilyen nagy ívű javaslat, hogy 5 fő helyett 7 fő alakíthat szövetkezetet, behozza a szociális szövetkezet fogalmát, hogy a tag képviselő útján is gyakorolhatja a jogait, a jognyilatkozattal kapcsolatos rendelkezések, a befektetői részjegy és a - hogy úgy mondjam - legvitatottabb pontja az egész törvénynek az átmeneti rendelkezések. Nézzük akkor, hogy ezeknek a rendezése igényel-e új szövetkezeti törvényt!

Hogy 5 fő helyett 7 fő alakíthat szövetkezetet, gondolom, egyszerű, a hatályos szövetkezeti törvény módosításával megoldható. Az új fogalom, a szociális szövetkezet tulajdonképpen nevesíti a szövetkezet egyik formáját, amely funkció egyébként benne van a szövetkezeti alapfogalomban. Ugyanis a szövetkezetek egyik feladata a kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi s a többi feladatok ellátása, bár itt a szociális szövetkezetet másként fogalmazza, de nagyon kíváncsi vagyok rá, hogy ez egyáltalán megvalósítható-e. A tag képviselő útján való joggyakorlása egyszerű törvénymódosítással megoldható, a jognyilatkozattal kapcsolatos rendelkezés teljesen felesleges, ezt egyéb jogszabályok rendezik, a szövetkezeti törvényben teljesen idegen ez a rendelkezés.

Két dolog van, ami valóban fontos, a befektetői részjegy és az átmeneti rendelkezések üzletrészre vonatkozó problematikája. Úgy gondolom, hogy ha a kormány ugyanúgy komolyan vette volna önmagát, mint ahogy komolyan vette az Országgyűlés által hozott törvényt, miszerint az egyik bizottsági meghallgatáson Pulai államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy az Országgyűlés már állást foglalt, amikor törvényben döntött, hogy ez év december 31-éig meg kívánja alkotni az új szövetkezeti törvényt. Tehát tulajdonképpen a kormány így kényszerhelyzetben volt, mindenáron törvényt akart alkotni.

Ezzel kapcsolatosan csak azt szeretném mondani, és itt már ez elhangzott, hogy két kormányhatározat volt. Ahogy a Medgyessy-kormány hatalomra került 2002 nyarán, hozott egy határozatot, hogy a szövetkezeti üzletrészkérdést meg kell oldani, és vállalta, hogy 2004. december 31-éig megoldja. Nem oldotta meg. Amikor látta, hogy ezt nem oldja meg, akkor hozott egy másik határozatot, hogy majd 2005. december 31-éig rendezik az üzletrész problémáját. Ha és amennyiben ezeket a kormányhatározatokat végrehajtja a kormány, akkor nincs a szövetkezeti törvényben átmeneti rendelkezés, mert tulajdonképpen az átmeneti rendelkezés 90 százaléka az üzletrész problematikájáról szól. Úgy gondolom, hogy a kisebbik kormánypárt frakciójának is a hasonló a véleménye, elolvasva Kis Zoltán vezérszónoklatát. Ő a következőt mondta: nem muszáj ezt a törvényt december 31-éig elfogadni, ebben a vezérszónoklatban az is benne van, hogy akár vonja is vissza a kormány, mert mi úgy gondoljuk, hogy ez a törvény módosító javaslatokkal sem hozható helyre.

Végső konklúzióként azt mondanám: a Fidesz-frakció álláspontja az, hogy ez a szövetkezeti törvény kerüljön visszavonásra.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  376  Következő    Ülésnap adatai