Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Rendszerszerű változásokat tervezünk a szociálpolitikában, és igazságosabb juttatásokat szeretnénk a következő évre. A minisztérium 2006. évi költségvetésében 712 milliárd forint szerepel, és én nagyon örülök annak, hogy ez az összeg az előző évi költségvetési összegnél 150 milliárd forinttal több. Az előző felszólalót hallgatva nagyjából-egészében értem, amit a képviselő úr elmondott, csupán annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha egy rendszerbe egy év alatt 150 milliárd forintnál több pénzt rak a költségvetés, akkor arra nem lehet azt mondani, hogy az rosszabb lesz. Megkérdezhetnék, hogy mi az oka ennek a nagyarányú költségvetési részesedésnek. Az, hogy a mi tárcánk koordinálja a kormány szociálpolitikai programját, enyhíti, illetve megoldja a legégetőbb társadalompolitikai problémákat, érvényesíti az emberi méltóság és az egyenlő bánásmód elvét, csökkentve a hátrányokkal élők kirekesztését.

Ha megnézzük ezt a költségvetést, akkor az is látszik, hogy családtámogatásokra és jövedelempótló ellátásokra az összes költségvetési hányad több mint 87 százalékát fordítjuk a következő évben. Igen, a családtámogatási rendszert át akarjuk alakítani, mert az az elv, amelyet mi követünk, átfogó, rendszerszerű változásokat eredményez, éppen azért, hogy a költségvetési forrásokat a korábbinál célzottabban és hatékonyabban juttassa el a családokhoz. Szeretném hangsúlyozni azt az értéket és elvet, amely szerint minden gyermek egyformán fontos számunkra. Ezen túlmenően nagyon fontos szempont az, hogy az egyedülálló szülőket és a fogyatékos gyermekeket nevelőket kiemelten kívánjuk támogatni a következő évtől kezdve.

A családtámogatási rendszer átalakításában a családi pótlékba beépül a 13. havi családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve az egy- és kétgyermekes családoknál a családi adókedvezmény. Új ellátási formaként jelenik meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, amely jellemzően természetbeni ellátási forma, ami állhat egyszeri támogatásból, a gyermekétkeztetés normatív támogatásából, illetve tankönyvtámogatásból. Új elem, hogy a gyermek egyéves korától lehetőség van a teljes munkaidős foglalkoztatásra. Ismeretes, miről van szó: itt a gyes továbbfolyósításáról van szó akkor, hogyha - jellemzően - az édesanya elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

Ha összehasonlítjuk a jelenlegi rendszert és az új rendszert, akkor meg kell állapítanunk, hogy a családi pótlék ebben a rendszerben alacsonyabb volt, a következő évben meglehetősen magasabb, mintegy 84 százalékos növekményt eredményez. Alacsony az úgynevezett gyereksegély, az rgyt-arány, a következő költségvetési évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény bevezetése a rászorulók számára természetbeni juttatásokat és évi egyszeri pénzbeli kiegészítést is eredményezhet. Viszonylag magas volt eddig az adókedvezmény, szeretném megjegyezni azt, hogy a következő évben is megmarad az adókedvezmény intézménye a három és annál több gyermeket nevelő családoknál. És bizony a jelenlegi rendszerben van egyfajta szegénységi csapda, és azt gondoljuk, hogy a gyes melletti munkavállalás éppen azt eredményezheti, hogy a munkaerőpiacon az édesanyák sokkal nagyobb számban fognak dolgozni, és a gyes megtartása mellett lényegesen több jövedelemmel fognak rendelkezni.

Ha megvizsgáljuk a gyermekek pénzbeni támogatását ezen a rendszeren belül, akkor meg kell állapítani, hogy mintegy 33 milliárd forinttal több jut erre a következő évben, hiszen a 2005-ös költségvetési évben a gyermekek pénzbeni támogatása mintegy 305 milliárd forint volt, ami a következő évben 338 milliárd forintra fog emelkedni. A szülői támogatások esetében mintegy 7 milliárdos többletjuttatás jut a gyesre, és mintegy 5 milliárd forintos többletjuttatás fog jutni a gyedre. Ez azt is jelenti, hogy az összes szülői támogatás mintegy 13 milliárd forinttal lesz több, és hogyha a gyermekek pénzbeni támogatását és a szülői támogatásokat egybevesszük, akkor az a következő évben meghaladja a 46 milliárd forintot.

Át szeretnénk alakítani a segélyezés rendszerét, mégpedig úgy, hogy az alkalmi munkavállalás ideje alatt a segélyt változatlan formában kell folyósítani, marad folyósítva a következő évben, és azt is szeretnénk elérni, hogy ha valaki segélyezett volt, munkavállalás esetén az első három hónap alatt a segélyének az 50 százalékát, további három hónapban pedig a segélyének a 25 százalékát folyósítsák számára.

A következő évben bevezetésre kerülne a családi segélyezés intézménye, ami azt jelenti, hogy a támogatás összege az eltartott családtagok számától függ, nem fix összegű segély, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig egészítenénk ki a következő évtől a család tényleges jövedelmét. Ez előreláthatólag 80-100 ezer gyermekes családot érint, több mint 200 ezer gyermeket rendkívül kedvezően.

Engedjék meg, hogy néhány mondat erejéig szóljak az időspolitikáról, a nyugdíjügyekről, hiszen az a nyolc lépés, amelyet ezen a területen tervezünk a következő évben, január 1-jével elindul; mert évtizedes igazságtalanságokat kell orvosolnunk így az értékvesztett nyugdíjak felzárkóztatásában, évtizedes igazságtalanságot kell orvosolnunk az úgynevezett rossz években megállapított nyugdíjak korrekciójában, orvosolnunk kell azokat az intézkedéseket, amelyek éveken keresztül elmaradtak az özvegyi nyugdíjak emelésében. Ez mindösszesen azt is jelenti, hogy a lépéssorozat végén a rokkantsági nyugdíjak átértékelésével és korrekciójával mintegy 2,6 millió ember sorsán tudunk segíteni, és ez azt is jelenti, hogy mintegy 134 milliárd forintos többletjuttatást eredményez az időstársadalom irányába.

Azt gondolom, hogy ezek bátor lépések, ezeket a lépéseket meg kellett tenni, hiszen - ahogy említettem volt - évtizedes elmaradásunk volt ezen a területen.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP-frakció soraiban.)