A felszólalás szövege:
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én reményemet fejezem ki abban, hogy az előbb elhangzottakkal ellentétben ezzel a szabályozással sikerül eredményt elérni a hajléktalanság megoldásában. Ennek sikeréhez azonban mind a rendőrség hatékony közreműködésére, mind a hajléktalanokat segítő intézményrendszer, beleértve a civil és karitatív szervezeteket, valamint a bevett egyházakat is, mindannyiuk szakértelmére, mind a hajléktalanok együttműködési készségére is szükség van.Az Alaptörvény módosításával a kormánypártok jelentős és határozott lépést tettek egy komoly probléma megoldása érdekében. Mindannyian tudjuk, miről van szó: a városok parkjait, közterületeit, Budapest metróaluljáróit, utcáit hajléktalan emberek életvitelszerűen használják. Mindannyian tudjuk azt is, hogy amit látunk, az nem jó sem az érintett hajléktalanoknak, sem pedig a szintén érintett közterületet használóknak. Nem mehetünk el e társadalmi probléma mellett, hiszen a hajléktalanoknak emberhez méltó életkörülményeket szükséges biztosítani, az érintett közterületet használóknak pedig a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelmét. A hajléktalan emberek méltóságát nem azzal segítjük, ha hagyjuk, hogy az utcán éljenek, hanem azzal, ha megfelelő körülményeket és hozzáférhető ellátórendszert biztosítunk a számunkra. Aligha tudnánk kimerítően felsorolni, mely okok vezetnek a hajléktalansághoz. Okozhatja egy megromlott egészségi állapot, alkoholizmus, kábítószer-használat, válás vagy akár erőn felül vállalt hitel bedőlése.
(13.20)
Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP-frakció egyetért azzal, hogy a jelenlegi helyzet elfogadhatatlan, és közös gondolkodás és számos intézkedés szükséges a megoldás érdekében. Az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése szabálysértés tényállásának jelen módosítása szükséges ahhoz, hogy az Alaptörvény jelzett módosításával összhangban legyen a szabálysértési szabályozás.
Az új törvényi rendelkezéseket az előttem szólók már ismertették, amelyekből csak az alábbiakra hívnám fel a figyelmet ismételten. Ha a helyszíni intézkedés során az életvitelszerűen közterületen tartózkodó személy a jelen lévő hatóság vagy más szerv felajánlott segítségét elfogadva együttműködik a hajléktalan személyek részére fenntartott ellátások igénybevétele érdekében, akkor a szabálysértés nem valósul meg. Tehát az intézkedés célja nem a hajléktalan büntetése, hanem a hajléktalan számára megfelelő intézményi segítség felajánlása, segítségnyújtás.
Felhívom a figyelmet, hogy a kormány és a karitatív szervezetek jelenleg is több ezer hajléktalan számára tudnak ellátási lehetőséget biztosítani, aminek igénybevétele sok esetben a hajléktalanok elutasítása miatt hiúsul meg. A szociológiai kutatások lényegében kivétel nélkül megállapítják, hogy a hajléktalanok nagy része nem azért nem megy szálláshelyre, mert nincs hova, hanem azért, mert nem akar. Ez azonban nem választás kérdése, az utcán élést senki nem választhatja. A mi felelősségünk, hogy ettől megóvjuk a rossz helyzetbe kerülőket, vagy éppen kiemeljük őket ebből az állapotból.
Magyarországon 9800 éjjeli menedékhely és átmeneti szállás áll a hajléktalanok rendelkezésre, ezeken kívül télen még további 1500 többletférőhelyet biztosítanak. Emellett országosan több mint 7600 nappalimelegedő-kapacitás áll rendelkezésre, a tartósabb ellátást igénylő személyek részére 218 férőhellyel hajléktalanok rehabilitációs intézménye és 446 férőhellyel hajléktalanok otthona. A kormány a jövő évi költségvetésben is biztosítja az ellátórendszer működéséhez szükséges feltételeket, ahogyan eddig, úgy továbbra is biztosítja a kellő számú szálláshelyet és a megfelelő férőhelyet.
A KDNP-frakció támogatja az előterjesztett törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország egy aktív év után adta át a V4-es csoport elnökségét, ami nagy kihívásokkal teli időszakban zajlott, és amelynek idejére több fontos témakört határoztak meg a négy közép-európai ország vezetői. A legfontosabb témakörök az alábbiak voltak: az EU-s koordináció, vagyis a V4-ek hatékonyan képviseljék a régió érdekeit a brüsszeli fórumokon, az EU-s döntéshozatalban. A regionális kapcsolatok erősítése ebben a tekintetben a V4-ek fővárosait összekötő közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A „Digitális Visegrád” program, mely egyes térségek versenyképességének javítását tűzi ki célul fiatal, kreatív vállalkozók bevonásával. Fontos volt a magyar V4-es elnökség időszakában Visegrád értékközösségének globális megjelenítése. A visegrádi négyek magyar elnökségének egy éve alatt 200 politikai konzultációt, illetve a nagykövetségek bevonásával világszerte 250 rendezvényt tartottak.
Összegzésképpen elmondható, hogy a legfontosabb kérdésben a V4-eknek igaza lett: a kontrollálatlan migránsbeáramlással szemben biztosítani kell az Unió jövőjét. A migrációhoz kapcsolódva a cél továbbra is az, hogy egész Európa egységesen gondolkozzon az országok védelméről és a belső határok átjárhatóságáról. A határvédelemmel összefüggésben a visegrádi országokon kívül eddig is segítséget nyújtottunk más országoknak. Most lehetőség nyílik arra, hogy Albániának és Bosznia-Hercegovinának tehessük meg ezt.
Tisztelt Államtitkár Úr! A KDNP frakciójának nevében elmondhatom: külön öröm számunkra, hogy Magyarország egy erős, dinamikus együttműködést tudott átadni július 1-jétől a soron következő szlovák elnökség részére. Ezzel kapcsolatban kérdezem tisztelettel államtitkár urat: milyen eredményt sikerült elérni a V4 magyar elnökség idején a migrációt érintő kérdésekben? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a választ. Tisztelt Államtitkár Úr! Közép-Európa jelenleg a kontinens egyik legsikeresebb régiója, amely fejlődő jövő előtt áll. A V4-ek utat nyitottak Európában, ma már több ország követi azt a politikát, amit úttörőként alakított ki a visegrádi csoport, amelyben az országok között minden területen összhang van. Ezért is lehetett sikeres a magyar elnökség az elmúlt évben. Ezzel a V4-ek jó példát adnak az egész Európai Uniónak a tagállami kapcsolatok fontosságáról, az együttműködés és nem a konfrontáció eredményeiről. A válaszát tisztelettel elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az őszi parlamenti időszak elején érdemes értékelni, hogyan zajlottak, milyen eredménnyel zárultak a nyári szokásos, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, vagyis a Nébih által elrendelt ellenőrzések. Egy júniusban közzétett felmérés szerint az európai hatóságok rangsorában a Nébih az első helyen végzett, a magyarok szavaznak leginkább bizalmat a nemzeti hatóságuknak. A 2013-ban elfogadott élelmiszer-biztonsági stratégia eredményeként a lakosság tájékoztatása sokat fejlődött, amely alapján hiteles információkat kaphatnak a Nébih hatáskörébe tartozó tevékenységekről. Azt gondolom, mindannyian belátjuk, miért kiemelkedően fontos a nyári időszak az ellenőrzések szempontjából: rengeteg, nyaralását töltő ember fordul meg a strandokon, különféle fesztiválokon és egyéb, nagyobb tömegeket megmozgató rendezvényeken. A több tízezer gyermek által látogatott nyári táborokról sem lehet elfeledkezni, az ő szempontjukból különösen fontos, hogy milyen minőségű ételeket fogyasztanak. Fontos az alapanyagok nyomonkövethetősége, tárolása, elkészítése, elengedhetetlen továbbá az ott dolgozók egészségügyi alkalmasságának vizsgálata is.
Tisztelt Államtitkár Úr! Az évek óta hagyományosnak számító élelmiszer-ellenőrzések mellett idén először további, a Nébih által felügyelt szakterületek és tevékenységek ellenőrzésére is sor került. A hagyományos élelmiszer-ellenőrzések fókuszában a szezonálisan üzemelő, illetve idegenforgalmi szempontból frekventált helyeken, strandokon működő kereskedelmi és vendéglátó-létesítmények, a nagy tömegeket megmozgató rendezvényeken értékesített élelmiszerek, az ifjúsági és gyermektáborokban lévők étkeztetése, a fagylalt-előállítás és forgalmazás, valamint az utcai vendéglátás, büfékocsik és mozgó vendéglátók álltak. Kiemelt figyelem irányult a fűszerezett, pácolt, előkészített húsokra, a grilltermékekre, a fagylaltokra, a szezonális zöldségekre és gyümölcsökre.
Éppen ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogyan értékeli a Nébih által elvégzett ellenőrzéseket. Milyen hiányosságokat tapasztaltak az ellenőrzések során? Milyen szakterületekkel és tevékenységekkel bővült a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés? Köszönöm szépen.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a válaszát, államtitkár úr. Azt gondolom, mindenképpen kiemelendő, hogy az ellenőrzések során nem a büntetések kiszabása volt az elsődleges cél, hanem a vállalkozóknak nyújtott segítség a jogszabályok betartásában. Köszönöm szépen. (Derültség az ellenzék soraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az imént államtitkár úr, illetve Simon Miklós képviselőtársam már részletesen ismertették álláspontjukat a törvénytervezettel kapcsolatban, ezért én csak néhány főbb dolgot szeretnék kiemelni a tervezetből.
(9.40)
Elsőként a kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolásáról kell említést tennünk, amelynek célja, hogy a rögzített kép- és hangfelvételek központi tárhelyen történő tárolását és az ágazati törvényekben adatmegismerésre feljogosítottak részére az adatkezelést egyedi informatikai alkalmazás útján biztosítsa. Emellett lehetővé teszi a gyors és hatékony feladatellátást.
Elsőként a főváros közigazgatási területén kívánja a kormányzat bevezetni a rendszert, a megvalósítás további fázisaiban pedig országos szinten. A felvételek központi tárhelyen kerülnek rögzítésre, az adatigénylés pedig a tárhelyszolgáltató által biztosított egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történik. Fontos kiemelni, hogy a tárhelyszolgáltató kizárólag a felvételek elhelyezését biztosítja, más adatkezelési műveleteket nem végez, a feltöltött felvételeket és azok tartalmát nem ismerheti meg. Az adatok megismerése kizárólag az adott ágazati törvényben meghatározott körben és mértékben lehetséges, ezt az egyedi azonosítók teszik lehetővé.
A tárhelyszolgáltató továbbá adatmegismerési nyilvántartást vezet, amely ellenőrizhetővé teszi az adatkezelések és az adatigénylések törvényességét. Az adatfeldolgozást hivatalból a nemzeti adatvédelmi és információs hatóság is ellenőrizheti.
A következő érintett terület, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása, valamint a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény módosítása a mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer megvalósítása során jelentkező változtatási igényeket képezi le. Pontosításra kerülnek a vízügyi közalkalmazotti jogviszony szabályai, a víziközmű-társulatok tartozásainak behajtására vonatkozó szabályok, valamint a települések ár- és belvíz-veszélyeztetettségi besorolására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kerül beépítésre.
A mezőgazdasági vízhasználat információs és ellenőrzési keretrendszer a projektmegvalósítása során felmerült módosítások miatt 2019. január 1-je napja helyett 2020. január 1. napján lép hatályba, azonban a hatálybalépését követően nemcsak az öntözési célú vízhasználatokra fog kiterjedni, hanem a vízügyi hatóság által folytatott valamennyi eljárásra. Valamennyi vízügyi hatósági eljárás, a vízkészletjárulék-bevallás és a vízikönyvi nyilvántartás is teljesen elektronikus lesz. Ennek érdekében a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXXIV. törvény 7. §-ában már elfogadott és kihirdetett rendelkezéseket jelen módosításban kívánjuk felülírni. Ezzel párhuzamosan a vízkészletjárulék elektronikus bevallásának kezdetét is 2020. január 1. napjára kívánjuk módosítani.
A harmadik átfogó módosítás az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása. Felmérve az uniós normákból eredő feladatokat, valamint az eddig megtett intézkedéseket, a feladatok teljesítése és a biztonság növelése érdekében a már meglévő kiberbiztonsági intézményi struktúra racionalizálása, átalakítása szükséges. Ennek céljából az információbiztonsággal kapcsolatos egyes feladatok és az ezzel kapcsolatos képességek centralizálása szükséges a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében.
A törvényjavaslat szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretében működő eseménykezelő központ látná el a jövőben a létfontosságú kijelölt szervek, valamint a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító, alapvető szolgáltatást nyújtóként azonosított szervek és a bejelentésköteles szolgáltatók eseménykezelési feladatait is.
Az információbiztonsági szervezetrendszer átalakítása érdekében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény és a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása is indokolt.
A fentieken túlmenően a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról szeretnék megemlíteni néhány fontosabb dolgot. A módosítás tartalmazza, hogy a kiemelt közérdeklődésre számot tartó és ezáltal a média által is kiemelt figyelemmel kísért, jelentős tömegeket vonzó nemzetközi sportrendezvények, például a nyári és téli olimpia, a paralimpiai játékok, a labdarúgó Európa-bajnokság és világbajnokság, valamint az egyes, külföldön tartott labdarúgóválogatott-mérkőzések és egyéb sportrendezvények a jelentős terrorfenyegetettség miatt kiemelt biztonsági kockázatúnak minősíthetők.
A terrorszervezetek, a terrorista csoportok, illetve az úgynevezett magányos elkövetők számára e nagy nyilvánosság előtt zajló nemzetközi sportrendezvények a terrortámadások végrehajtásához potenciális helyszínnek tekinthetők, figyelemmel arra, hogy a terrortámadással elérni kívánt célok és azok hatásai is a jelentős számú tömegekre és a média közvetítő tevékenységére tekintettel határozottabban érvényesülhetnek.
Indokolt megteremteni annak a jogi lehetőségét, hogy a terrorizmust elhárító szerv a jövőben végezhesse a külföldön megrendezésre kerülő, egyes kiemelt terrorfenyegetettségűnek minősíthető nemzetközi sportrendezvényeken részt vevő magyar sportolókkal és sportszakemberekkel kapcsolatos személy- és létesítményvédelmi feladatokat.
A terrorizmust elhárító szerv külföldi szerepvállalása kizárólag a rendészetért felelős miniszter döntése alapján és a nemzetközi jog hatályos normáival összhangban, az érintett külföldi állam hatóságaival és a nemzetközi szervezetekkel együttműködésben valósulhat meg.
A törvény 18. § (1) bekezdésének hatályos rendelkezése a fogva tartott személy esetében azt írja elő, hogy a fogvatartott részére biztosítani kell a lehetőséget az általa megjelölt személy értesítésére, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. A rendelkezés csak akkor teszi az értesítést a rendőrség kötelezettségévé, ha a fogvatartott nincs abban a helyzetben, hogy maga értesítse az érintett személyt.
Ezzel ellentétben a gyakorlat szerint a fogvatartott sok esetben nincs abban a helyzetben, hogy értesítési jogával maga élhessen, túlnyomórészt a rendőri szerv értesíti a fogvatartott által megnevezett személyt. A módosítás ennek megfelelően részben arra irányul, hogy a jövőben egyértelműen a rendőrség kötelezettségévé tegye az értesítést.
A szabályozás újdonsága az is, hogy előírja: az értesítést a rendőrség indokolatlan késedelem nélkül teljesíti. Ha a fogvatartott olyan személyt jelölt meg, akinek az esetében fennáll az intézkedés veszélyeztetése, de más személy esetében ilyen kockázat nem valósul meg, a szabályozás lehetővé teszi, hogy a fogvatartott új személyt jelöljön meg értesítendőként.
A hatályos jogszabályban is szereplő speciális rendelkezés, amely a törvényes képviselő, köztük a gondnok is, haladéktalan értesítésére irányul, a jelenlegi szabályok szerint a fiatalkorúra vagy gondnokság alá helyezettre vonatkozik. Bizonyos esetekben azonban nem csupán a büntetőeljárási szabályok szerinti fiatalkorú, hanem a polgári jogi szabályok szerinti kiskorú esetében is felmerülhet az értesítési kötelezettség, ezért indokolt a jövőben a fiatalkorú helyett a kiskorút szerepeltetni a rendelkezésben.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása pontosítja az ismételt elkövetésre vonatkozó jogkövetkezményeket. A törvény 23. § (1) bekezdése az ismételt elkövetésre vonatkozó jogkövetkezményeket illetően kétfajta előélethez fűz súlyosbító rendelkezést. Egyrészt ahhoz, ha az eljárás alá vont személy szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés miatt, másrészt pedig, ha pénzbírsággal sújtható szabálysértés miatt vonták legalább két ízben jogerősen felelősségre.
Nincs viszont előírás az ismételt elkövetésnek arra az esetére, amikor az eljárás alá vont személy a cselekmény elkövetését megelőző hat hónapon belül egy olyan cselekményt követett el, amely legalább elzárással büntethető, és egy további olyan cselekményt követett el, amely legalább pénzbírsággal sújtható. A javaslat szerint ekkor az ismételt elkövetés a pénzbírsággal sújtható szabálysértések általános kategóriájába tartozik. Ilyen előéleti adatok esetében a pénzbírsággal is sújtható szabálysértésekre vonatkozó szabályok alkalmazása az irányadó, azaz a törvény 23. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján kell azokat a visszaesés szempontjából értékelni.
(9.50)
Mivel a jelenleg hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést az ismételt elkövetés minden esetét felölelő büntetéskiszabásra, ezért indokolt az erre vonatkozó rendelkezés meghatározása. A jelenleg hatályos törvény 23. § (4) bekezdése a kötelező mértékű pénzbírsággal sújtandó szabálysértések ismételt elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb, kétszeres-háromszoros összegű szankcionálásáról rendelkezik azzal, hogy a bírság összege nem haladhatja meg a törvény 11. § (1) bekezdésében generálisan megfogalmazott maximumot, azaz a 150 ezer forintot.
A jogalkalmazás során problémaként jelentkezett, hogy a normaszövegből az az értelmezés is kiolvasható, hogy az ismételt elkövetés miatt kiszabott többszörös pénzbírság mértéke csak a harmadik elkövetés esetén nem haladhatja meg a bírságmaximumot.
Figyelemmel arra, hogy van olyan szabálysértés, amelynek elkövetését a jogalkotó 100 ezer forintos kötelező mértékű pénzbírsággal sújtja, így a második elkövetés miatt kiszabott kétszeres összeg az erre vonatkozó konkrét tiltás hiányában meghaladná a generális bírságmaximumot.
Az egységes, szabályozási célnak megfelelő jogalkalmazás biztosítása érdekében szükséges a speciális anyagi jogi rendelkezés pontosítása, amely alapján egyértelműsítésre kerül, hogy az ismételt elkövetés esetén kiszabott pénzbírság mértéke sem haladhatja meg a 11. § (1) bekezdésében meghatározott 150 ezer forintos bírságmaximumot, ezért a törvénymódosítás ezt is tartalmazza.
Bízom abban, hogy ezt a javaslatot ellenzéki képviselőtársaim is támogatni fogják. A KDNP ezt teszi. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több ágazati szabályozás módosítását tartalmazza. Az intézkedéseket jellemzően a jogrendszer egységességét képező módosítások és a jogalkalmazással felmerülő gyakorlati kérdések kezelése indokolja. Az európai uniós tagságból fakadó jogharmonizációs szükségletek kezelése is lényeges eleme a törvénytervezetnek. Ha a 2016/2370. számú EU-irányelv módosította az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvet a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának a megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása okán, így ezt át kell ültetni a hazai jogrendbe. A jogharmonizáció mellett a kapcsolódó jogszabályok, így az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény módosítása is szükséges.
A módosítások továbbá a közlekedési infrastrukturális beruházások hatékonyabb megvalósítását, a meglévő szabályozási környezet korszerűsítését szolgálják, elfogadásuk hiányában sérülhet a beruházások hatékony megvalósításához fűződő nemzetgazdasági érdek, a jogrendszer egységességének követelménye.
(11.10)
A jogalkotási pontosítás hiányában a kerékpárutak tekintetében a fejlesztéssel, felújítással, illetve a beruházással létrehozott vagyontárgyak a Magyar Közút Zrt. tulajdonában maradnak, vagy a gyakorlatban nagyon hosszadalmas, akár évekig tartó vagyonátadás keretében lehet csak azok helyzetét kezelni. Jelen törvényjavaslat szerint viszont a műszaki átadás-átvétel eljárással e törvény erejénél fogva térítésmentesen az illetékes helyi önkormányzat tulajdonába kerül.
A törvényjavaslat elfogadása hiányában a jogharmonizációs kötelezettségek elmulasztása az azzal járó kötelezettségszegési eljárások bekövetkeztével közvetlenül kimutatható gazdasági érdeksérelmet okozhat az országnak. A költségvetési hatások mellett így például az autóbuszos piacfelügyeleti rend bevezetésének hiányában a hazai autóbuszos vállalkozások nehezebben tudnának felkészülni az európai uniós piacnyitás következményeire. Az intézkedéssel viszont a hazai vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon való működés mellett időben fel tudnak készülni a 2019-ben megnyíló autóbuszos közúti személyszállítási piacon való működés követelményeire.
Tisztelt Képviselőtársaim! A benyújtott törvényjavaslat több más törvény módosítását is érinti, ezek közül néhányat szeretnék kiemelni. Az egyik a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása. A tervezetben foglaltakkal egyszerűbbé válik a repülőterek zajgátló védőövezeteinek kijelölése. A légi közlekedésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az egyébként költséges és hosszadalmas zajgátló védőövezetek kijelölése csak azon repülőterek esetében történjen meg, amelyek zajgátló védőövezetei nem terjednek túl a repülőterek fizikai területén.
A módosítás csökkenti az egyébként minimális forgalommal rendelkező repülőterek anyagi terhét, és maga a repülőtér nem jelent különösebb zajterhelést a környező települések lakosságára nézve. Szélesedik továbbá a honvédelmi tárca alárendeltségébe tartozó polgári légi közlekedési hatóságnál eljárást kezdeményező hatósági eljárási díj alól mentességet élvező szervezetek köre. A mentesség a továbbiakban sem vonatkozik azonban a versenyjogi szempontokra figyelemmel a gazdasági társasági formában működő háttérintézményekre. A módosítással pontosításra kerül a légijármű-vezetés vizsgáztatása során a légi jármű parancsnokának a személye, akihez a felelősség kötődik.
A másik kiemelkedően fontos, jogharmonizációs célt szolgáló módosítás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása. A módosítás az úgynevezett vasúti csomag részét képező, a 2012/34/EU, európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló irányelv átültetését szolgálja. Az irányelvnek megfelelően a vasúti közlekedésről szóló törvényben szabályozásra kerül a vertikálisan integrált vállalkozásokban az úgynevezett holdingstruktúra, mint például a MÁV-csoporton belül a vasúti pályahálózat-működtetők pártatlan és részrehajlásmentes működését biztosító garanciák.
Az alapvető feladatok közé tartozik a menetrendszerkesztési és hálózat-hozzáférési díj megállapítása, beszedése. Ezen alapvető feladatok függetlenségének követelménye a pénzügyi átláthatóság és a vasúti társaságokkal történő kooperáció annak érdekében, hogy a vasúti pályahálózatokon a közlekedés az árufuvarozó és személyszállító vasúti társaságok számára egyenlő feltételek mellett, diszkriminációmentesen legyen biztosítva. Az irányelv átültetésével a módosítás erősíti az átláthatóság pénzügyi szervezeti garanciáit, csökkentve a pályahálózat-működtetők és a vállalkozó vasúti társaságok esetleges keresztfinanszírozásából fakadó kockázatokat.
Végül pedig a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosításáról szeretnék néhány szót szólni. A módosítás magában foglalja a hazai buszgyártás erősítése érdekében szükséges intézkedéseket. Idesorolható a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság részére történő adatszolgáltatás, amely egyrészt a helyi autóbuszos személyszállítási közszolgáltatást ellátó önkormányzatok, illetve a tulajdonosijog-gyakorlásuk alá tartozó vagy megbízott gazdálkodó szervezetek meglévő autóbusz-állományáról, valamint a tervezett autóbusz-beszerzéseikről történik. A tervezett autóbusz-beszerzésekkel kapcsolatos adatszolgáltatással kapcsolatban gyakorlati alkalmazási problémák merültek fel. A közbeszerzések, illetve a pályáztatások során az autóbusz-beszerzésekről és a szolgáltatásvásárlásokról szóló döntés meghozatala előtt az információk nem nyilvánosak, így azokról adatszolgáltatást előírni nem lehet. Ezért utólagos adatszolgáltatási előírást tartalmaz a tervezet.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása szükséges a korábban említett vasúti csomag egyes rendelkezései átültetéséhez is. A módosítás célja a fentiek szerint a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacának észszerű keretek között történő hazai megnyitása és a vasúti infrastruktúra irányítása okán szükséges módosítások átvezetése.
A vállalkozó vasúti társaságoknak biztosítani kell a jogot arra, hogy bármely állomáson utasokat vegyenek fel, és azok számára egy másik állomáson biztosítsák a leszállást. A tagállamok korlátozhatják a hozzáférési jogot olyan adott kiindulási és adott célállomás közötti személyszállítási szolgáltatások esetében, amelyeknél egy vagy több közszolgáltatási szerződés is ugyanazt az útvonalat vagy annak alternatíváját fedi le, amennyiben e jog gyakorlása veszélyeztetné az érintett közszolgáltatási szerződés vagy szerződések gazdasági egyensúlyát.
Azt, hogy a közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlya veszélybe kerülne-e, a tagállami igazgatási szervnek vagy szerveknek kell megállapítaniuk objektív gazdasági elemzés alapján, a döntésüket előre meghatározott kritériumokra alapozva.
A nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások piacának fejlesztése, a rendelkezésre álló infrastruktúra optimális kihasználásának elősegítése, valamint a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások versenyképességének az utasok számára kedvező hatásokkal járó javítása során a vasúti igazgatási szerv az irányelv keretei között a nagy sebességű személyszállítási szolgáltatások szervezett működtetését megvizsgálja. Amennyiben a vasúti igazgatási szerv elemzést követően azt állapítja meg, hogy az egy adott kiindulási és célállomás között működtetni tervezett nagy sebességű személyszállítási szolgáltatás veszélyezteti az ugyanazon útvonalat vagy annak alternatíváját lefedő közszolgáltatási szerződés gazdasági egyensúlyát, az igazgatási szervnek jeleznie kell a szolgáltatás azon lehetséges módosításait, amelyekkel biztosítható lenne, hogy a hozzáférési jog megadásának feltételei teljesüljenek. E módosítások magukba foglalhatják a tervezett szolgáltatás módosítását is.
A törvény módosítása továbbá a vasúti piacfelügyeleti szabályokhoz hasonlóan megteremti a közúti személyszállítás szolgáltatása piacfelügyeletének jogi kereteit is. A javasolt szabályozással áttételesen az autóbusszal utazók jogainak védelme is jelentősen erősödik, hiszen az autóbuszos személyszállításra vonatkozó rendelkezések megtartását elmulasztó szolgáltatókkal szemben a szankció kiszabásának lehetőségét is megteremti.
A személyszállítási szolgáltatókról szóló törvény módosítása lehetőséget biztosít a piacfelügyeleti tevékenység szabályozására, továbbá e tevékenység finanszírozásának fedezetét biztosító piacfelügyeleti díjjal kapcsolatos szabályozási keretek meghatározására is.
A jogszabály megalkotásának szükségessége, időszerűsége nem halasztható, figyelemmel arra is, hogy 2019-ben megnyílik az autóbuszos közúti személyszállítási piac az Európai Unión belül, így a hazai autóbuszos vállalkozások egy rendezett, szabályozott piacon való működés mellett időben tudnak felkészülni a piacnyitás követelményeire.
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény 15/A. §-a alapján az autóbuszos személyszállító szolgáltatók az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság részére piacfelügyeleti díjat kötelesek fizetni.
Tisztelt Ház! Felszólalásomban csupán néhány változásra hívtam fel a figyelmet, hiszen tudjuk, hogy a törvénycsomag még számos egyéb módosítást is tartalmaz. A KDNP-frakció a törvényjavaslat elfogadását támogatja, és bízom abban, hogy képviselőtársaim is ezt teszik. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/3366. számú törvényjavaslatot az egyes migrációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról a KDNP-frakció támogatja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat célja a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak és kormánytisztviselők tekintetében új jogállási törvény megalkotása.Ez a törvény hosszú távon képes biztosítani, hogy az érintett személyi állomány stabil, kiszámítható életpályával, a foglalkoztató szervezetek pedig a sajátosságokhoz és az ellátott feladatokhoz egyaránt igazodó, kellően rugalmas foglalkoztatási keretekkel rendelkezzenek. A szabályozás kialakításának célja az illetményrendezésen túl a stabil, kiszámítható előmenetelt biztosító egységes életpálya bevezetése, az egységesség biztosítása.
Az új jogviszony, azaz a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony szabályozási bázisa a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyairól szóló 2015. évi XLII. törvény. A szabályozás egyik alapvetése, hogy az érintett személyi körbe tartozót, akinek a pontos megnevezése a törvény alapján rendvédelmi alkalmazott, kizárólag az új jogviszonyban lehet foglalkoztatni a rendvédelmi szerveknél. A törvény pontosan tartalmazza, hogy az adott rendvédelmi szervnél mely munkaköröket lehet ellátni a rendvédelmi igazgatási szolgálati viszony keretén belül.
A törvényjavaslat részletesen tartalmazza az új jogviszony tartalmát, ezekből csak néhány dolgot szeretnék kiemelni. A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony különleges jogviszony, amely az állam nevében eljáró rendvédelmi szerv, valamint a rendvédelmi alkalmazott között jön létre. Mindkét felet sajátos kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg. A többletkötelezettségeket jelzi, hogy a rendvédelmi alkalmazott a jogviszonyból fakadó kötelmeit egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti. A rendvédelmi szerv e vállalásáért cserébe köteles biztosítani a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételeket, a törvényben megállapított díjazást, juttatásokat és kedvezményeket.
Az igazgatási jogviszony esetében a jogviszony alanyainak joggyakorlását tekintve e kötelezettség teljesítését garanciális jelleggel keretbe foglaló elvek a következők. Együttműködési kötelezettségi joggal való visszaélés tilalma és az egyenlő bánásmód követelménye. Az együttműködési kötelezettség értelmében a jogviszony alanyai a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kötelesek eljárni és kölcsönösen együttműködni. Kötelesek a felek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy változásról tájékoztatni, amely a jogviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
A jogviszonnyal kapcsolatban tilos a joggal való visszaélés, emellett a jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A törvényjavaslat szerint joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az alapelvek között rögzíti az egyenlő bánásmód követelményét, amelyet a jogviszonnyal kapcsolatban meg kell tartani. Ugyancsak ennek az alapelvnek az érvényesülését szolgálja a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, mely szerint a munkáltató rendvédelmi szervnek megkülönböztetés nélkül kell biztosítania a rendvédelmi alkalmazottnak az előmeneteli lehetőséget, amely kizárólag a szakmai képességei, képzettségei, a gyakorlata és a teljesítménye, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján illeti meg az érintettet.
A törvényjavaslat a jogviszony létesítéséhez kötődő általános és különös alkalmazási feltételeket határoz meg. A közszféra más területeihez képest az alkalmazási feltételek e foglalkoztatási csoport esetében szélesebb körűek. Ugyanakkor hangsúlyozni szükséges, hogy a kifogástalan életvitelhez, a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez hozzájárulás csak különös alkalmazási feltétel. A jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre, főszabályként határozatlan időre.
A kinevezés érvényességi feltétele az eskü, amelynek letételéig a rendvédelmi alkalmazott munkába nem állítható. A törvényjavaslat a próbaidő kikötését kötelezővé teszi. A próbaidő időtartama minimum 3 hónap, maximum 6 hónap. A próbaidő alatt a jogviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
A kiválasztás tekintetében rendezőelv, hogy jogszabály vagy a rendvédelmi szerv döntése alapján a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet; pályázati eljárás esetén kinevezést adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt.
A rendvédelmi alkalmazott rendvédelmi érdekből, a rendvédelmi szerv vezetőinek döntése alapján vagy más szerv és a rendvédelmi szerv megállapodása alapján beleegyezésével, munkakör vagy meghatározott feladat ellátására más szervhez kirendelhető. A kirendelés határozatlan vagy határozott időre szól, de legfeljebb két évre történik. A rendvédelmi alkalmazottnak meg kell felelnie a miniszter által meghatározott egészségi alkalmassági követelményeknek, amelyek nem azonosak a hivatásos állományúakra előírt alkalmassági követelményekkel.
A képesítési követelmények tekintetében a törvényjavaslat alapvetésként rögzíti, hogy a vezetői és a felsőfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez felsőfokú végzettség, a középfokú iskolai végzettségű rendvédelmi alkalmazott kinevezéséhez pedig érettségi szükséges.
Kedves Képviselőtársaim! A KDNP-frakció a törvényjavaslatot támogatja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A Fidesz-KDNP-kormány gazdaságpolitikájának eredményeképpen támogatásban részesülhetnek az elavult, nagy energiaigényű eszközeik lecserélésére a családok, és ennek köszönhetően modern, energiatakarékos gépek kerülnek a magyar háztartásokba. A 2014-ben útjára indított „Otthon melege” program háztartási nagygépek cseréjének alprogramja eddig több mint 200 ezer család életkörülményeit tudta javítani, és a modernebb, jobb energiafelhasználású háztartási gépek támogatásával az energiafelhasználást csökkenteni. Az „Otthon melege” programban a kormány az elmúlt években mintegy 30 milliárd forintot fordított erre a támogatásra. A program része Magyarország nemzeti éghajlatváltozási stratégiájának is, így környezetvédelmi célokat is szolgál, és a teljes program által éves szinten 100 ezer tonnával csökken a szén-dioxid-kibocsátás. Tisztelt Államtitkár Úr! Idén háztartási nagygépek cseréjére régiónként november 5. és 21. között lehetett beadni pályázatot, ahol hűtő-, fagyasztó- és mosógép cseréjéhez kérhetett támogatást a lakosság. A nemrég zárult 2018. évi alprogramban a kérelmezők száma meghaladta a 119 ezret, az igényelt összeg pedig elérte az 5 milliárd forintot. A híradások szerint idén a pályázatban részt vevők igényeit látva a kormány az ország gazdasági teljesítményének köszönhetően megemelte a támogatás összegét. Azt gondolom, mindannyiunk közös célja, hogy a lehető legszélesebb körben tudjunk segítséget nyújtani a családoknak az energiafogyasztástól függő 20, 40, illetve 45 ezer forintnyi összeggel amellett, hogy családok ezreinek csökkenti a támogatás a rezsiköltségét, éves szinten mintegy 15-20 ezer forinttal.
Tisztelt Államtitkár Úr! A fentiek kapcsán az „Otthon melege” programmal kapcsolatban kérdezem tisztelt államtitkár urat, hogyan értékeli az „Otthon melege” program eddigi eredményit, milyen lakossági energiamegtakarítást ösztönző program várható a jövőben. Várom államtitkár úr megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a választ, államtitkár úr. Megnyugtató hallani, hogy ez nem egy lezárt program, hanem a kormány tervezi a jövőben is ezeket a támogatásokat folytatni. Köszönöm szépen, és a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A mezőgazdasági és halászati tanács legutóbbi brüsszeli ülésén Magyarország nyilatkozatban kérte, hogy a termeléshez kötött agrártámogatások a 2020 utáni időszakban legalább a jelenlegi szinten maradjanak, vagy ha van rá lehetőség, akár növekedjenek is. Ezzel szemben az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a jelenlegi 13+2 százalékról a Magyarországnak járó közvetlen támogatási keret 10+2 százalékra csökkenjen.A termeléshez kötött támogatások rendszere jellemzően valamilyen nehézséggel küzdő ágazat kiegészítő támogatására biztosít lehetőséget, ezért fontos kérdés, hogy a jövőben mekkora lesz a mértéke, és mely ágazatokra lesz adható a támogatás. Ezzel a közvetlen kifizetési formával akkor élnek a tagországok, amikor fontos az ágazat versenyképességének vagy életképességének megőrzése. Magyarország érdeke a támogatás hatályának szélesítése, hiszen adódhatnak olyan helyzetek, amelyek újabb ágazatok bevonását tehetik indokolttá.
(18.00)
Emellett Magyarország egy olyan új, közös agrárpolitika elfogadásában érdekelt, amelyen keresztül a magyar gazdák a lehető legegyszerűbben igényelhetik és kaphatják meg az őket megillető támogatásokat.
Tisztelt Miniszter Úr! A Kereszténydemokrata Néppárt támogatja a kormány azon törekvését, hogy a magyar gazdák az Unió következő költségvetési időszakában ne kapjanak kevesebb támogatást. Ez se agrárpolitikai okból ne következzen be, se pedig azért, mert például a források átcsoportosításával Brüsszelben inkább a migrációt támogatnák.
Nekünk az a közös érdekünk, hogy támogassuk a magyar agrárgazdaságot, megvédjük a benne dolgozók megélhetését és a magyar termőföldet, ezzel meggátoljuk az élelmiszerárak indokolatlan növekedését. Az uniós tervek viszont ezt eredményezhetnék. Mindezt ráadásul egy olyan időszakban, amikor a nemzetgazdaság tavalyi, 5,6 milliárd eurós külkereskedelmi többletéhez az agrárgazdaság 2,9 milliárd euróval járult hozzá. A mezőgazdaság beruházásai 2018-ban ismét tovább tudtak növekedni, részesedésük a nemzetgazdasági beruházásokból 4,1 százalék volt. A stabil pénzügyi háttér, a termelés növekvő jövedelmezősége segítették és folyamatosan segítik a nemzetgazdaságilag oly fontos mezőgazdaság beruházásainak bővülését.
Ezek alapján kérdezem tisztelt miniszter urat, hogyan, milyen eszközökkel védhetők meg a magyar gazdáknak szánt uniós támogatások. Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen a választ, miniszter úr, és bízom abban, hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusban sikerül elérni, hogy az agrártámogatások ne csökkenjenek, különösen azért, mert a közös agrárpolitika jövőbeni szabályaira tett javaslatban az Európai Bizottság az eddigieknél is magasabb követelményeket ír elő a gazdák számára, amit a javasolt forráscsökkenéssel együtt véleményünk szerint nem lehet elfogadni, az nem kivitelezhető. Válaszát tisztelettel elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kormány kezdetektől elkötelezett a kistelepüléseken élők életminőségének javítása mellett, mellyel a Kereszténydemokrata Néppárt is egyetért, és támogatja az ezt szolgáló intézkedéseket.A kormány tervei szerint a kistelepülések kiemelt támogatása tovább folytatódik. A következő években több száz településen indulhat új falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgálat, az önkormányzatok ehhez az eddiginél nagyobb állami támogatást vehetnek majd igénybe. A „Magyar falu” program keretében a gondnoki szolgálatok számára gépjárműbeszerzési pályázat áll rendelkezésre, erre 5 milliárd forint, bérezésre pedig 3 milliárd forint keretet biztosít a kormány. Falugondnoki, illetve tanyagondnoki munkakörbe a megfelelő alapképzést követően vehet fel alkalmazottat az önkormányzat. A gondnok feladata, hogy közvetlenül személyesen vegyen részt a település szociális ellátórendszerében, az étkeztetésben, a házi segítségnyújtásban, a közösségi és szociális információk szolgáltatásában. Háziorvosi rendelésre vagy egészségügyi intézménybe szállíthatja a rászorulókat, vagy gyógyszereket válthat ki nekik. Az oktatást segítve az óvodáskorú, illetve iskoláskorú gyerekeket szállíthatja az adott intézményekbe. A közösségi művelődési, sport- és szabadidős tevékenységek szervezésében vesznek részt, és segítenek az állampolgárok hivatalos ügyeinek intézésében is.
Magyarországon több mint ezer településen működnek ilyen szolgálatok. Munkájukkal pótolhatatlan segítséget nyújtanak azokon a kistelepüléseken, ahol nem épültek ki vagy nincsenek jelen a szükséges intézmények, ezért máshova kell szállítani az ott élőket.
Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy gondolom, mindannyiunk nevében mondhatom, hogy a jól működő szociális és önkormányzati ellátórendszer folyamatos fejlesztése, a körülmények javítása, a tisztességes bérezés biztosítása szintén elengedhetetlen feladat. Kérdezem tehát tisztelettel, hogy hogyan bővül, hogy változik a falugondnoki, tanyagondnoki szolgálat munkája a jövőben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
MÓRING JÓZSEF ATTILA (KDNP): Köszönöm szépen. Teljes mértékben egyetértek azzal, amit államtitkár úr elmondott. A falu- és tanyagondnoki szolgálat munkatársai rendkívül széles körű munkát végeznek. Ezt mint korábban polgármesterként tevékenykedő is meg tudom erősíteni. Örömmel fogadjuk azt a bővítést, hogy egyre magasabb lélekszámú településeken lehet majd igénybe venni ezt a szolgáltatást.Mindenképpen indokolt a szolgálatot végző falugondnokok, tanyagondnokok béremelése is. Mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy ezeknek a széles körű és rendkívül sok munkát végző embereknek a helyettesítéséről is gondoskodni tudjunk a kistelepüléseken, hiszen nem egy esetben fordul elő, hogy amikor betegszabadság vagy egyéb más ok miatt kiesnek a falugondnokok, akkor a polgármesterek kénytelenek ráülni ezekre az autókra azért, hogy a szolgáltatás zavartalan legyen. De nagyon figyelemre méltó, hogy ezt a munkát akkor is elvégzik, és mindenképpen köszönet illeti őket.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)