Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk lévő jelentésekben több probléma is van, azt hiszem, nem véletlen, hogy négy-öt évet csúszott. Az viszont egészen érdekes adalék és desszert volt, amit mondott Józsa képviselőtársam; nem kívánok az ő beszédével foglalkozni, de nem tudom, hogy némelyik kijelentését melyik jelentésből emelte ki. Mert hogy a felszín alatti vízbázis vagy vízmennyiség növekedett, ez egészen érdekes és új megjegyzés, és a globális felmelegedés időszakában ez nagy kincs lenne, ha így lenne, de hát ez egyik jelentésben sincs így.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolhatnánk, hogy ennyi idő elég volt a munka elvégzésére, ez a négy-öt év, de sajnos ez nincs így. A legnagyobb kérdés, amit már többször megfogalmaztunk, az az, hogy vajon miért nem lehetett a második nemzeti környezetvédelmi programot az elsőre építeni, annak a logikája, feladatterve alapján elkészíteni a másodikat a leszűrt eredményekből, következtetésekből, amelyek leginkább bemutatják a környezetvédelmi problémákat, azokat föltárva megfogalmazni a következőket. Ez már sajnos elment, és így a háromszor két év értékelése, illetve a jelentés elfogadása áll előttünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Már az eddig elmondott problémák után is azt gondolhatnánk, hogy további probléma nincs, sajnos azonban ez nincs így. Az első beszámolóban még azt tapasztalhattuk, hogy a jelentésben szereplő adatok az 1997-1998. évekről ellentmondásosak, több helyen nem lehet egyeztetni például az OECD-jelentéssel. Ez azért volt gond akkor és lesz probléma mindig, mert így nem lehet tervezni. Felhívom a figyelmet arra, hogy amíg nem készül el a releváns adatbázis, addig sem az első, sem a második nemzeti környezetvédelmi program nem indulhatott volna el; mint tudjuk, nemcsak hogy nem indulhatott volna el, elindult, sőt a mostanit le is fogjuk zárni. Tudniillik a helyzet alapos ismerete nélkül nem fogalmazhatjuk meg a célokat, hogy mit és mennyit kell változtatni, ezt milyen eszközökkel és milyen forrásokból tesszük meg, egyáltalán mi alapján lehet mérni az előrehaladást, ha az alaphelyzet nem ismert. Ennek szükségességét egyébként a második nemzeti környezetvédelmi program készítésekor el is ismerték, meg is fogalmazták.

Kérdezem, hogy hol vannak azok az adatok, az ezekből készült elemzések, tanulmányok és cselekvési tervek, amelyekre épült a második program. Enélkül ugyanis semmit nem ér semmilyen program sem. Gyorsan leszögezem, hogy ez a probléma nem kormány- és nem miniszterfüggő, talán ennek köszönhető, hogy annak idején szinte száz százalékkal fogadták el a javaslatot.

Tisztelet azért mindenkinek, hogy a környezet állapotán javítani szeretne, és ezért programot hoz létre, csak az a kérdés, mennyire komoly ez a dolog, ha nem tudjuk, mi a kiinduló helyzet. Arra, hogy ezt komolyan is gondolom, álljon itt egy megjegyzés, ami sem három éve, sem a mostani környezetvédelmi bizottsági vitán nem hangzott el.

(14.20)

Érdekes módon a természetvédelmi fejezet jól kidolgozott, úgy a terv szintjén, mint annak beszámolójában, a második programban is. Tehát ennek az anyagnak egy jó és egy nagyon gyenge része van, ezért mondtam, hogy nem miniszterfüggő és nem tárcafüggő, sokkal inkább ott kell keresni a titkok nyitját, hogy miként lehet ennyiféle és nem összeegyeztethető adatot összeegyeztetni, és kinek az érdeke az, hogy ennyire kaotikus helyzet alakult ki.

Meggyőződésem, hogy nem véletlen ez az állapot; ebben ugyanis, mint zavarosban, jól lehet halászni. A legutóbbi törvénymódosítások is ezt nagyon jól mutatják. Talán a tegnapi nap is rávilágított erre, amikor a veszélyes hulladék terén azonnali kérdésem volt, de erről még néhány szót szeretnék majd szólni.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelentés egy érdekes műfaj, ugyanis ehhez nem lehet módosító indítványt benyújtani. Nincs is értelme, hiszen attól, hogy ellentmondásokat, téves észrevételeket veszünk észre, nincs birtokunkban az az adatbázis, amire alapozni lehetne. Sajnos, azt kell látni, hogy a készítők sincsenek ezen ismeretek, adatok birtokában, vagy ha igen, akkor az rosszul rendezett, vagy valakik nagyon rosszul dolgoztak. Nem hiszem, hogy ez utóbbi lenne. Mégis tenni kell valamit, felhívni a figyelmet, hogy a tárca illetékesei javítsák ki ezeket a téves adatokat, megjegyzéseket és az ebből leszűrt következtetéseket. Ehhez sem fűzünk azonban nagy reményeket, mert ilyenkor mindent megígérnek az előterjesztők, majd amikor a tisztelt Ház elfogadja, akkor nem teljesítik. Emlékezzenek vissza az országos hulladéktervre, amikor mindent megígértek a zárószavazásnál, majd nem következett be.

Tisztelt Ház! Háromszor két év összefoglalója egyenként több mint száz oldalon, megszabott időkeretben nem teszi lehetővé, hogy részletes, mindenre kiterjedő véleményt, kritikát és megoldást fogalmazzunk meg. Ezért a nagyobb lélegzetű összefoglaló megállapítások mellett néhány esetben kitérek részletesebb elemzésre, amelyek egyrészt rendkívül fontosak, és kérjük, hogy ne maradjanak úgy, másrészt jelzik az egész anyag hiányosságát.

Miközben az egyes jelentések két évről szólnak, gyakori, hogy a korábbi vagy pontosan a jelentés ellentmondásossága miatt már későbbi, túlhaladott adat szerepel az aktuális helyett. A túlhaladott egyébként nem az én megfogalmazásom, hanem az előterjesztőé. Miközben azt mondja, hogy a program szerkezeti felépítése szerint tárgyalja az elvégzett munkát, olyan anyagokat és programokat is beemel, amiről szó nem volt a program elfogadásakor; például a Szigetköz, Duna-monitoring vagy a partfalak védelme.

Sok esetben már amit biztosan tud az ember, mert rendelkezik információval, például a Szigetköz vonatkozásában, nem pontosak a felhasznált pénzek. Örömmel vesszük tudomásul, hogy mennyi munkát végeztek ebben az időszakban, ez jó dolog. Gond az, hogy akkor miért nem mutat be adatokat, miért nem ismerhetjük meg az eredményeket.

A szöveges rész, amikor leírás szerepel csak, minden következmény és javaslat helyett, elnyúlt. A téma akkor kezelhető jól, ha az eredményeket, az adatokat táblázatokkal, ábrákkal szemléltetjük évenként, és ehhez adunk szakmailag jól megalapozott szöveges értékelést. Így világossá válik, hogy honnan hová jutottunk el, javult, stagnált vagy romlott a helyzet. Ehelyett hosszas és feltételezésekre alapuló megjegyzések, elemzések, előretekintések, tervezések, ötletelések fordulnak elő, sajnálatos módon nagyon sokszor.

Nem egy esetben nagyon hosszan beszél a problémáról, de lényeges elemeket kihagy. Legyen példa erre a zaj problémaköre, amely négy és fél oldalon szerepel, de említést sem tesz a városokban tapasztalható diszkó- és kocsmazajok emberi sorsokat megkeserítő hatásairól. Mint tudjuk, ezt ki is veszik a környezetvédelmi törvényből - ezzel éppen az elmúlt néhány héten szembesültünk -, és nem is fogadják el sajnálatosan a módosító indítványainkat. Marad a zaklatott, lelki problémákat okozó zajos városi, sőt mára már falusi környezetben is tapasztalható probléma.

Ha valamit nem tud a Medgyessy-kormány megoldani a törvények alapján, akkor megváltoztatja azt ahelyett, hogy az egészséges környezethez és pihenéshez való alkotmányos jogát biztosítaná az embereknek. Nagy baj, hogy az egyes jelentéseken belül, azok között, sőt az azóta elfogadott második nemzeti környezetvédelmi programmal szemben is ellentmondások tapasztalhatók, lelhetők föl. Véleményem szerint a jövőben az eredeti program pontjaihoz kell majd ragaszkodni, annak alapján az elért eredményeket, állapotjavulást bemutatni, ahol pedig semmi nem történt, azt kihagyni, vagy őszintén bevallani, hogy itt helyben toporgás történik.

Nemegyszer sajnálatos módon fogalmi tévedéssel, rossz megfogalmazással vagy értelmezési gonddal is találkozunk. Ilyen példa az allergén növények szaporítása. Ehelyett azt kellett volna ott megjegyezni, hogy azok szaporodása. Nagy baj lenne, ha az allergén növényeket még szaporítanánk is.

Kedves Képviselőtársaim! Az általános és nem teljes körű észrevételek után néhány dologgal részletesebben is kívánok foglalkozni, amelyek kijavítása, korrigálása feltétlenül indokolt, mert ilyen hibákra és téves adatokra nem lehet építeni a következő, immár második programot; sajnos, már megépítettük. Ezek a megállapítások - már csak ilyen a jelentéscsokor - elsősorban egyébként a középső, az 1999. és a 2000. évi jelentés alapján fogalmazódtak meg bennem.

A levegő vonatkozásában ebben a jelentésben aggályos, hogy 1998-as adatokat mutat be, mert azt látjuk, hogy növekedés indult be a nitrogén-oxidok vonatkozásában. Csak nem arról van szó, hogy tovább romlott a helyzet, és ezért ez az elírás, hogy korábbi évet hoztunk be? Kérdésként merül fel az is, hogy a közlekedés növekvő aránya hogy jön ide. Tudniillik valóban nagyobb a részaránya, mint 1992-ben, de lényegesen, mondhatni, nagyságrendekkel kedvezőbb a kibocsátás. Meggyőződésem, hogy itt részletesebb és alaposabb ok-okozati feltárásra van szükség.

Az illékony szerves vegyületeknél is növekedés indult be, ezért hiányolom különösen a friss adatokat; főleg akkor, ha megnézzük a második nemzeti környezetvédelmi programot, ahol már van 2000-es adat is, amely az 1998. évinél 19 százalékkal magasabb. Ezért nem kerülhető el az elemzés, az értékelés, mivel itt egy nagy, kedvezőtlen tendencia beindulásáról van szó, ami megér egy kis oknyomozást és utánajárást.

Az ózonkárosítóknál öröm, hogy a CFC-k és a halonok kibocsátását sikerült megszüntetni. Mi az oka ugyanakkor, és hogy előzhető meg, hogy a HCFC-k ilyen nagy arányú, több mint nyolcszoros növekedése megálljon, illetve csökkenjen?

Jelentős javulásokról számol be az anyag, miközben megállapítja az összefoglalásban, hogy a légszennyezési helyzet kismértékben javult. A legnagyobb gond, hogy a jelentés, illetve a jelentések a második NKP adataival nem egyeznek. Ezt a második környezetvédelmi program tárgyalásakor már megemlítettük.

Örömteli, hogy mind a szennyezett, mind a mérsékelten szennyezett területen élő lakosság száma csökkent. Ez jól van így, ha így van. Akkor ez azt jelenti, hogy mérsékelten szennyezett és szennyezett területen összesen 4,65 millió ember él. Ez is nagyon sok még, de most nem erről van itt szó. Ez az összlakosságnak ugyanis több mint 45 százaléka. Teljesen más megközelítést használ ugyanis a második program, amikor az ország területének szennyezett vagy mérsékelten szennyezett százalékáról beszél. Nem lehet összevetni az adatokat. Hiába ugyanis a szennyezett területek 3,9 százalékos, a mérsékelten szennyezettek 9,3 százalékos aránya, ha az összes lakosságnak több mint a negyede él ezen a területen. Az azonossal összevethető és átlátható adatokra, elemzésekre van szükség, mert így a tendencia nem számolható ki, de nem is értelmezhető ez a fajta levezetés.

A vizek védelme területén a következő gondot látom. Ha itt egy kicsit belemegyek szakmai részekbe, akkor elnézést kérek; megpróbálom rövidíteni. A jelentés 18. oldala szerint a szennyvíz elvezetése, illetve kezelése hihetetlen kaotikus állapotokat mutat. Megóvnám igen tisztelt képviselőtársaimat attól, hogy az egyes adatokat fölsoroljam, mert szerintem a jegyzőkönyvvezetők talán nem is tudnák követni. Röviden összefoglalva talán azt lehetne itt mondani, hogy egyrészt nem ismert pontosan az, hogy mennyi szennyvizet vezetünk el csatornán, ennek az elvezetett szennyvíznek hány százaléka kerül tisztítatlanul az élővizekbe, a megtisztított szennyvizekből mennyi kerül hasonlóképpen az élővizekbe, és az így keletkezett szennyvíziszap mennyisége mekkora.

A bizottsági tárgyalás során megfogadtam, hogy ezeket az adatokat önökkel ismertetem, de mégiscsak úgy döntöttem most, ahogy tartom a vezérszónoki beszédet, hogy nem mondom el, mert valószínűleg követhetetlen lenne. Akkor azt az ígéretet kaptam - ez most már több mint két éve volt -, hogy ezekre az adatokra választ kapok, és ki fogja deríteni a tárca, hogy a szennyvíztisztítás és a szennyvíziszap terén mi a helyzet. Sajnálatos módon ez nem történt meg. Még egy lehetőség, még egy eszköz van a kezemben, és ahelyett, hogy most önöket untatnám, ezzel fogok élni. Ez pedig az, hogy képviselői kérdésekkel szeretném majd kideríteni, hogy vajon hogy is állunk ezen a téren, mert az mégiscsak megengedhetetlen, hogy négy-öt éve nem lehet kideríteni, hogy Magyarországon a csatornázottság mellett hogy áll a szennyvíz elvezetése, annak tisztítatlanul az élővizekbe vezetése, illetve a keletkezett szennyvíziszap elhelyezése. Ez egy kaotikus állapot.

(14.30)

Ebben a káoszban senki nem tud eligazodni, és bizonyos értelemben érthetetlen is ez az összevisszaság, pedig én azt gondolom, hogy nagyon egyszerűen és nagyon könnyen megoldható lenne ez a probléma. Itt egy táblázatos rendszerrel nagyon szépen be lehetne mutatni azt, hogy miből mennyi van, melyikből mennyi keletkezik, és mit teszünk vele, szárazanyagra vagy nedvességtartalomra vetítve ki lehetne mutatni, hogy hogyan állunk ezen a téren. Még egyszer mondom: számomra teljesen érthetetlen, és nem tudom az okát, hogy miért nem tudunk ebben dűlőre jutni.

A talajról szóló fejezettel kapcsolatosan szeretnék néhány észrevételt tenni. A jelentés 21. oldalán - a '99-2000-es, tehát a középső jelentésről van szó természetesen - nagy tévedéssel találkozunk, amikor azt mondja, hogy 9 millió hektár a termőterület. Bár így lenne! Nagyon jó lenne, ha Magyarországon ennyi lenne a termőterület. Ha így van, akkor ennek viszont - ahogy az anyag írja - egyharmada vízeróziónak kitett, e szerint a megjegyzés szerint ez 3 millió hektár, a széleróziónak 1,5 millió hektár, ehhez jön az 1 millió hektár szikes és szikesedésre hajlamos terület, és végül a savanyú talajok, amelyek mintegy 2,3 millió hektárt foglalnak el. Ez így összesen 7,8 millió hektár - sokkal nagyobb, mint az összes termőterület, nemhogy a mezőgazdasági terület!

Ezzel szemben mi az igazság? Ez egy 2003-as statisztikai adat: a termőterület nagysága 7,734 millió hektár. Tehát nagyobb terület a kedvezőtlen adottságú, mint az egész termőterület. Vajon tudja-e az anyag készítője, hogy az úgynevezett kivett terület nagysága 2003-ban majdnem 1,6 millió hektár volt? Arról nem is beszélve, hogy ismét csak nincs összhang a második programmal, ahol egyébként már valamivel jobbak és a valóságot megközelítik az adatok. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület egyébként a vizsgált időszakban 5,8 és 5,9 millió hektár körüli, amiből a szántó 4,5 millió hektár körül alakult, és nem 4 millió, mint ahogy ezt írja az emberi egészségről szóló fejezetben a második nemzeti környezetvédelmi program, annak is a 30. oldala, ahol ezt - mint mondtam - 4 millió hektárnak veszi. Ugyanez az anyag 14 százaléknak veszi az utak, lakóterületek és egyebek által elfoglalt területet, az úgynevezett kivett területet, miközben annak aránya 16,9 százalék. Jelen esetben az eltérés éppen 270 ezer hektár. Mellesleg némelyik megyénknek nincs ekkora területe.

További gondot vet fel, hogy a savanyú talaj bemutatott értéke sem passzol a két környezetvédelmi programban, nem is beszélve az összterület, a termőterület és a szántó teljes összekeveréséről. Van olyan számadat is, amelyik ugyanakkora az összes területből, mint a műveltből, ami megint csak képtelenség.

Sajnálattal kell megállapítani, hogy egyetlen észrevételünket sem vették figyelembe az elmúlt négy, illetve öt év során. Ezt bizonyítja egyébként az elmúlt héten kézhez kapott anyag, ahol az összes terület 85 százalékában jelöli meg az értékes mező- és erdőgazdálkodásra alkalmas területet. Ez egyáltalán nincs így, mivel az úgynevezett kivett terület több, nem is beszélve arról a 10 százaléknál nagyobb területről, amelyik különböző okok miatt nem alkalmas arra, hogy termékenységét kihasználjuk, de ez nem is lehet a célunk, és nem is célunk egyébként.

Az ígéretekből - ne legyen itt sem illúziónk - ismét semmi sem teljesült, hiszen a friss anyagban is szerepel a talaj hulladékasszimiláló képessége. Ilyen egyszerűen nincs, mert akkor a műanyaggal és egyéb hulladékkal semmi, de semmi problémánk nem lenne, nem kellene regionális hulladéklerakókat létesíteni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a hulladékhoz érünk: az országos hulladékgazdálkodási tervben 2002-ben még azt prognosztizálták, hogy nő a veszélyes hulladék mennyisége. Ezzel szemben azt írja le az említett és általam részletesebben bemutatott 1999-2000-es jelentés, hogy két év alatt jelentős, 522 ezer tonna a csökkenés, ami éppen 13,5 százalékos. Akkor mi az igazság? A tisztább technológiák, a környezettudatosság és minden elv mellett hogyan lehetséges a növekedés, ha csökkenés van? Megszűnik a vörösiszap-keletkezés, hiszen megszűnt a timföldgyártás, ami egyébként a veszélyes hulladék nagy hányadát adja. Akkor miért nő a veszélyes hulladék mennyisége? Egy anyagon belül - a 48. és a 74. oldalon - eltér a hulladék hasznosítási aránya is. Korábban a régi lerakók felszámolásáról beszél, majd később azok vizsgálatáról. A kettő között irtózatosan nagy különbség van, hogy valamit vizsgálok vagy felszámolok.

Az élet nagy rendező, igen tisztelt képviselőtársaim, öt éve elmarad már ennek a jelentésnek a tárgyalása, és a mosonmagyaróvári veszélyes hulladék és vörösiszap kérdése éppen tegnap volt a Ház előtt. Miközben egy hete még egy veszélyeshulladék-lerakóról számolnak be és 12 üzemi tárolóról, eközben azt látjuk, hogy Mosonmagyaróváron három különböző fajtájú és különböző helyről származó veszélyes anyag kezelése is folyik. Ez tárolást, elhelyezést jelent mai tudásunk szerint, illetve veszélyes hulladék égetését, ez pedig, tisztelt képviselőtársaim, több problémát vet föl.

Most akkor hány veszélyeshulladék-lerakó működik az országban? Mit kell érteni az üzemi tárolón? Netán ezekben is helyezhető el máshonnan származó veszélyes anyag? Üzemi tárolóban elhelyezett veszélyes hulladék esetén a hulladék tulajdonosának nincs tájékoztatási kötelezettsége az önkormányzat és a lakosság felé? Ha van - meggyőződésem, hogy igen -, akkor ennek elmulasztása milyen következményekkel jár? Üzemi tárolás esetén kell-e felelősségbiztosítást kötni? Elfogadhatónak tartja-e, hogy vörösiszap és bármilyen más veszélyes hulladék összekeverhető legyen, és így tárolják? Az országban hány vörösiszap-lerakó, -tároló működik? Szerintem minimum három, és nem kettő, ahogy ez az elmúlt heti anyagban szerepel.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az órára tekintve látom, hogy még 15 másodperc áll a rendelkezésemre.

Igen tisztelt Államtitkár Úr! Arra szeretném kérni önt, hogy amikor a jelentéseket fogadjuk el - néhány kérdést megfogalmaztam úgy a hulladék terén, mint a talaj és egyéb kérdésekben fölvetett problémákkal kapcsolatban -, jó alkalom ez is, hogy itt vitatkozzunk, itt beszéljük meg, hogy miről van szó. Nem véletlen hoztam ide azt a kérdést, amely Mosonmagyaróváron éppen aktuális, és jelentős környezetszennyezést okozhat. Mindezeket figyelembe véve - és azt a kérést is, amelyet önök terjesztettek elénk, hogy az idő, a kor túlhaladt ezeken a jelentéseken - a magunk részéről is azt támogatjuk, hogy ezeket a jelentéseket fogadjuk el, és zárjuk le ezt a problémát, amelyik most már négy-öt éve húzódik.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)