Felszólalás adatai

KOVÁCS GYÖRGY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Igyekszem a megszólításra figyelni: tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országos Rádió és Televízió Testület a médiatörvényben meghatározott kötelezettségének eleget téve benyújtotta a parlamentnek a 2003. évi tevékenységéről szóló beszámolót, melynek keretében a törvényben meghatározott szempontok alapján értékelte az audiovizuális szektor aktuális helyzetét, ismertette legfontosabb eseményeit, és számot adott a testület, valamint a Műsorszolgáltatási Alap elmúlt évi tevékenységéről. A következőkben a beszámolóban érintett témakörök közül azokat emelném ki, amelyek kapcsán a testületnek a 2003. év folyamán új, az eddigiektől némileg eltérő feladatai adódtak, illetve amelyek ismertetését azok volumene, hosszú távú hatása miatt fontosnak tartom.

Az elmúlt év az ellentmondások éve volt a hazai rádiózásban és a televíziózásban. Egyrészről minden korábbinál sokszínűbbé vált a műsorszolgáltatási paletta, másrészről azonban a médiumok műsorkínálata egyre inkább uniformizálódott, a nézettségért vívott küzdelemben a műsorok színvonala csökkent, a televízióban még mindig gyakoriak az erőszakot, durvaságot bemutató műsorszámok, a műsorokban sokszor tapasztalható a trágár kifejezések használata, és kisebbségben vannak a valóban igényes kultúrát közvetítő produkciók. Sajnálatos módon a közszolgálati Magyar Televízió sem képez minőségi ellensúlyt a kereskedelmi televíziók kínálatával szemben.

A műsorokban jelen lévő agresszió csökkenését eredményezheti a kiskorúak védelme érdekében bevezetett intézkedés, amellyel Magyarország az európai folyamathoz csatlakozott. Ez a változás azonban nem megy végbe máról holnapra. Nem véletlen tehát, hogy az ORTT gyakran a viták kereszttüzébe kerül. Egyik oldalon a nézettségért vívott harc szorítása jelentkezik, a másik oldalon pedig az a jogos elvárás, hogy a média nevelő, ismeretbővítő, igényesen szórakoztató funkciója érvényesüljön. E naponta, sőt óránként ismétlődő harc kiegyenlítésében kíván az ORTT mint médiahatóság megbízható hátteret, hathatós segítséget nyújtani.

Szervezetünk gyakran szembesül azzal a kritikával, hogy nem lép fel kellő eréllyel a műsorszolgáltatók által elkövetett, a társadalom széles körét felháborító, azonnali hatósági fellépést igénylő jogsértésekkor. A határozatok megnövekedett száma, illetve a testületet érő kritikák között fennálló ellentét gyökere azonban nem az ORTT tevékenységében keresendő, hiszen hiába reagál a testület kellő időben és szigorral az olykor valóban nagyon durva, kirívó jogsértésekre, ha annak nincs meg, nem lehet meg a közvélemény számára is érzékelhető, az átlagembert megnyugtató azonnali megoldása.

A jelenség magyarázata az ORTT határozatai ellen igénybe vehető bírósági jogorvoslatok évekre elhúzódó elbírálásával áll szoros kapcsolatban. Magától értetődő reakciónak tűnik, hogy a televíziók, a rádiók a hatóság szankcionáló döntéseit bíróság előtt megtámadják. Az ORTT, élve az államigazgatási eljárás szabályairól szóló törvényben meghatározott lehetőséggel, azokban az esetekben, ahol a törvénysértés súlya megkívánja, közérdekre hivatkozva elrendeli a határozat azonnali végrehajtását. A bírói gyakorlat azonban a testületi véleménnyel ellentétes tendenciát mutat, így az azonnali végrehajtás az esetek túlnyomó többségében elmarad, s a büntetések gyakran évek múltán, a közvélemény érdeklődéséből kikopva érnek célt. E folyamatból a televíziónézők és a rádióhallgatók nem sokat érzékelnek. Annyit látnak csupán, hogy az őket felháborító műsorok maradnak, míg az ORTT nem tesz semmit, hiába fordulnak panaszukkal a hatóság felé.

Az állampolgári jogok biztosának általános helyettese a nézői panaszokkal kapcsolatos jelentésében egyetértett a testület azon indokolásával, miszerint az ORTT-nek mint a média törvényes működéséért felelős államigazgatási szervnek, hosszabb időszakon át megvalósuló kirívó törvénysértések észlelése esetén az azonnali végrehajtás elrendelése és a kiszabott szankció határozott, gyors érvényesítése nélkül gyakorlatilag nincs lehetősége arra, hogy érvényt szerezzen a határozatában foglaltaknak. A jelentés megállapította, hogy a helyzet a médiatörvény és a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályozásának hiányosságaira vezethető vissza. A hosszan tartó, elhúzódó eljárások, a ritkán végrehajtott szankciók révén e helyzet visszásságot okoz a jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelményével összefüggésben.

A 2003-ban folyamatban lévő több mint ötszáz peres ügy közül csak ötvenöt ügy zárult le jogerősen. A bírósági felülvizsgálatok elhúzódása azért sem kedvező folyamat, mert a lezárt ügyek alacsony száma, illetve az egymásnak sokszor ellentmondó ítéletek csekély szakmai visszajelzést jelentenek a testület jogalkalmazói tevékenysége számára. Az ORTT a táblák felállítását pozitívan értékeli, hiszen így érzékelhetően csökken az egyes ügyekben a jogerős bírói döntések megszületéséig eltelt idő.

Szeretnék pár szót szólni az ORTT panaszbizottságáról, hiszen ez az a szervezet, amelyik a televíziónézőkkel, a rádióhallgatókkal panaszaik révén közvetlen kapcsolatban áll. 2003. I. negyedévében nagy számban érkeztek nézői kifogások a panaszbizottsághoz, ami elsősorban az országos kereskedelmi televíziók által műsorra tűzött valóságshow-k második generációjának, valamint az egyre durvuló hangvételű kibeszélőshow-knak volt köszönhető. A benyújtott panaszok száma már 2002-ben is magas volt, és ez a helyzet nem változott 2003-ban sem. A múlt évben több mint ötszáz esetben érkezett kifogás valamely műsorral kapcsolatban.

A panaszok számának is következménye volt, hogy az Országgyűlés adatvédelmi biztosa még 2002-ben vizsgálatot indított a bejelentéseknek a személyi adatok védelmére vonatkozó gyakorlatáról, 2003-ban pedig a panaszbizottság soros elnöke kérte az adatvédelmi biztos állásfoglalását a nyilatkozatok adattartalma tekintetében. A panaszbizottság 2003-ban az adatvédelmi biztos állásfoglalásainak megfelelően kialakított gyakorlatával elmondható, hogy az minden szempontból biztosítja a bejelentő személyes adatainak védelmét. Mindemellett a testület tudatában van annak, hogy a panaszbizottsági tevékenység színvonala, ezzel munkája minél kedvezőbb társadalmi megítélésének megteremtése a jövő feladata.

Tisztelt országgyűlési Képviselők! Tekintettel arra, hogy az ORTT-hez benyújtott panaszok zöme a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt érkezett, e helyütt tartom fontosnak, hogy szóljak néhány szót a véleményszabadság, a kiegyensúlyozott tájékoztatás helyzetéről.

(11.00)

A véleményszabadság megvalósulásának problémája sok aspektusból közelíthető meg. Ha a hír- és magazinműsorok felől próbáljuk megragadni a problémát, akkor elsőként azt kell hangsúlyoznunk, hogy a nyilvánosság említett fórumaihoz való hozzáférést nemcsak a politikusok számára kell biztosítani. A közösség egészséges, demokratikus működéséhez a civil szféra számára is garantálni kell bizonyos megjelenési minimumot. Jelen pillanatban a civil szférát képviselő csoportok, szervezetek elhanyagolható arányban szerepelnek a hír- és politikai magazinműsorokban.

Hasonló helyzettel találkozunk, ha a kisebbségek prezentációját vesszük szemügyre. Az egyes csoportok néhány tized százalékos arányokat produkálnak hónapról hónapra. Hazánk átpolitizált nyilvánossága és a televízió elbulvárosodott műsorszerkesztési gyakorlata nem alkalmas arra, hogy a politikai botrányok, balesetek, bűncselekmények mellett a társadalom valós problémáinak súlyuknak megfelelő műsoridőt szenteljen. A rétegműsorok a kötelező minimumon kívül eltűntek a programkínálatból. A műsorszerkezet az uralkodó profitorientált szemlélet hatásaként egysíkúvá, szabványosítottá vált. Azok a tartalmak, amelyek nem illenek bele a képletbe, egyszerűen megszűntek létezni. Nívós dokumentumfilmek, tévéjátékok a kihalt műfajok listáját gazdagítják.

Nem alakult ki konszenzus a tekintetben, hogy mit értsünk a hatalmi szereplők kiegyensúlyozott médiahasználata alatt, másképpen: a politikusok milyen prezentációs arányai minősülnének elfogadhatónak. Ennek következtében alakult ki az a megoldás a politikai háttérműsorok esetében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének a teljes műsorfolyamon és nem az egyes műsorszámokon belül próbálnak megfelelni a műsorszolgáltatók.

A testület 2003-ban tucatnyi esetben állapította meg és szankcionálta a műsorszolgáltatókat amiatt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának médiatörvénybeli korlátját átlépték, azzal például, hogy valamely kisebbség ellen gyűlöletet keltő vagy érzékenységüket sértő műsorszámokat tettek közzé.

A véleményszabadság kiteljesítése és a kulturális sokszínűség elősegítése érdekében az ORTT a 2002-ben megnyitott kisközösségi rádiófrekvenciák hasznosítását az elmúlt évben is folytatta. A testület 8 új kisközösségi frekvenciát osztott ki, melynek következtében a rádiószektoron belül a közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatók mellett egy harmadik csoport piacra lépésének elősegítésével járultunk hozzá a rádiós paletta színesítéséhez.

Összességében bátran ki lehet jelenteni, hogy Magyarországon véleményszabadság van, már csak a műsorszolgáltatók mára kialakult nagy száma okán is. A nézőkhöz, hallgatókhoz eljut minden nézet, vélemény. A működő médiarendszer ennek garanciája is egyben.

A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése szempontjából aggályos lehet a médiatörvénynek a törvény elfogadásakor gazdaságilag teljesen indokolt azon rendelkezése, hogy a helyi, területi önkormányzat vagy százszázalékos tulajdonosa lehet egy műsorszolgáltatónak, vagy legfeljebb 25 százalék szavazati joggal rendelkezhet. Jelenleg 35 önkormányzati tulajdonú helyi műsorszolgáltató van, elsősorban a városi televíziók.

2002 végén az ORTT neve szinte kizárólag a képernyőn megjelent piros és sárga karikákkal kapcsolatban tűnt fel a sajtóban. Ritkán tapasztalható, hogy egy törvény végrehajtása ilyen széles körű és hosszan tartó véleménynyilvánítást váltson ki, ezért az ezzel kapcsolatos tapasztalatokat fontosnak tartom megosztani a tisztelt Házzal.

Az ORTT eddigi munkája során kiemelt figyelmet szentelt a kiskorúak védelmét célzó szabályok szigorú betartásának. A médiatörvény 2002. évi jogharmonizációs módosítása nyomán bevezetett öt kategóriából álló klasszifikációs rendszer és az ahhoz kiadott, a minősítésnél irányadó szempontokat és a minősítés közlését meghatározó ORTT-állásfoglalások megfelelő alapot teremtettek a hatékony és széles körű hatósági fellépés számára.

A kiskorúak védelmét célzó korhatárjelölés 2002. októberi bevezetését követő, az alkalmazkodást lehetővé tevő átmeneti időszak után a testület 2003-tól kezdődően következetesen szankcionálta azokat a médiumokat, amelyek a műsorszámokat nem a jogszabály által előírt időpontban sugározták, vagy a műsort nem megfelelőképpen jelölték. A korhatárkarikák használata az első időszakban komoly ellenállásba ütközött, az ORTT irodájához számos, a piktogramokat kifogásoló nézői panasz érkezett. A testület megbízásából készített felmérések azonban azt mutatták, hogy a jelzések bevezetését követő pár hónap elteltével a nézők többsége már nem tartotta zavarónak a karikák jelenlétét.

A tisztelt Ház előtt levő beszámolóban az ORTT saját munkatársai, illetve külső szakértők által készített elemző munkák is helyet kaptak. A testület az általa felügyelt szektor tevékenységének elmélyültebb ismerete érdekében időszakonként alapos piacelemzést végez, végeztet. Az országgyűlési beszámolónkban összegzést adunk a piaci elemzés eredményéről. A tanulmány kiterjed bizonyos makroadatok vizsgálatára, reklámpiaci kiadások és azok reklámhordozónkénti megoszlásának alakulására, valamint az ezeket befolyásoló fogyasztói szokások közép- és hosszú távú előrejelzésére.

Megállapítható, hogy az országos kereskedelmi televíziók a pályázatukban alulbecsülték a gazdasági növekedést, a reklámpiac várható növekedési tendenciáit. A hirdetési piac a várakozásokat meghaladó mértékben nőtt egészen az ezredfordulóig. 2003-ban további jelentős növekedést realizált hazánk reklámpiaca, így a televíziós piacon állandósult a hirdetői túlkereslet. Azaz a két kereskedelmi csatorna, ami a televíziós hirdetési piac közel 90 százalékát birtokolja, nem tud több reklámot fogadni. A jelenségnek is köszönhető, hogy a két országos kereskedelmi televízió a várakozásokat megelőzve nyereségessé vált.

A rádiós és televíziós piacon tapasztalható, javarészt felfelé ívelő gazdasági folyamatok mellett nehézségekkel küszködő, talajt vesztett szereplők is vannak. A médiumok e csoportjába tartoznak a körzeti műsorszolgáltatók. Nehézségük abból adódik, hogy amellett, hogy egy adott térség közéleti eseményeiről, regionális hírekről adnak tájékoztatást, fel kell venniük a hirdetésekért, a nézettségért folytatott harcot az országos műsorszolgáltatókkal, mely küzdelem nem sok sikerrel jár.

A testület 2003-ban a rádiós műsorszolgáltatással összefüggésben is számos kiemelkedő fontosságú döntést hozott. Ezek közül szeretném kiemelni, hogy a testület hozzájárult a Magyar Rádió Rt. 100 megahertzes országos URH-frekvenciasávban való 24 órás sugárzásához. Azonban a nemzetiségi műsorok helyzete további javításra szorul. A közszolgálati rádióban a parlamenti közvetítések sem jutnak el a legszélesebb közönséghez. Éppen ezért a Magyar Rádió Rt. mint közszolgálati műsorszolgáltató jogosultságának további 7 éves meghosszabbításakor a testület arra kérte a Rádiót, hogy a kisebbségi műsorokkal, illetve a parlamenti közvetítéssel kapcsolatos problémákat orvosolja.

Az ORTT-nek az új technológiák megjelenésével új, az eddigiektől gyökeresen eltérő feladatokra, kihívásokra is fel kell készülnie. Az új digitális műsorterjesztési eljárások, elsősorban a digitális televíziózás megállíthatatlanul terjednek, és ezek megjelenése alapvetően befolyásolja a jelenlegi műsorterjesztési módszerek további sorsát. A mai szabályozás sok szempontból nem alkalmas az új típusú műsorterjesztés és műsorszolgáltatás kezelésére, annak elősegítésére. Időszerű feladat a szabályozási környezet mielőbbi előkészítése, elsősorban a médiatörvény módosítása, hogy ez ne képezzen akadályt az új technológiákkal színesedő médiapiac fejlődése előtt. E folyamat révén esély teremtődhet értékközpontú műsorszerkesztési gyakorlatot folytató, kultúrát közvetítő műsorszolgáltatók piacra lépésére is.

Tisztelt országgyűlési Képviselők! Most ismételten néhány adatot szeretnék megosztani a tisztelt Házzal, amelyek a testület által odaítélt támogatásokra vonatkoznak. Ezeknek az adatoknak a kiemelését azért tartom fontosnak, mert az ORTT döntései közül talán ezek azok, amelyek a televíziónézőket, rádióhallgatókat, ha közvetve is, de leginkább érintik, hiszen az ORTT által műsorszámok készítésének támogatására kiírt pályázatok célja, hogy a sugárzott műsorok minél sokszínűbbek legyenek.

A médiatámogatások szempontjából nagy jelentőségű volt az elmúlt esztendő. A testület a hagyományos, helyi rádiók és televíziók műsorszámkészítésére, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és a kábelhálózatok fejlesztésére, illetve a műsorszórás korszerűsítésének támogatására kiírt pályázatain túl új pályázati lehetőségeket is biztosított. Ezen új támogatási célok között voltak többek között a fogyatékossággal élőkkel, az Európai Unióhoz való csatlakozással, nemzetiségi műsorok támogatásával kapcsolatos témakörök. A testület az elmúlt évben összesen 25 pályázati felhívást bocsátott ki 4,5 milliárd forint keretösszegben.

A pályázatok közül még kiemelést érdemel a kábelhálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amely révén 121 új szolgáltatási terület kapcsolódott az előző évek során kiépített rendszerbe, amit a testület összesen 1,6 milliárd forinttal támogatott. 2003 szeptemberében az ORTT első ízben írt ki közös pályázatot a Magyar Mozgókép Közalapítvánnyal televíziófilmek, televízió-filmsorozatok és tévéjátékok készítésének támogatására. Ennek keretében a bíráló bizottságok 13 produkciót támogattak, összesen 398 millió forinttal. A testület jelentős összegű pályázati felhívást bocsátott ki a közszolgálati televíziók nemzeti és etnikai kisebbségek saját nyelvű állandó műsorai készítésének támogatására is.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! A 2003. év nemcsak az audiovizuális szektor, hanem egész Magyarország számára kiemelkedő év volt, tekintettel az ország küszöbön álló európai csatlakozására. Az ORTT részt vett az Európai Bizottság által szervezett meghallgatásokon, a Bizottság megkeresésére rendszeres tájékoztatást nyújtott a szektor helyzetéről és az ágazatot szabályozó jogszabályi háttérről. Az ORTT külkapcsolatai azonban nem csupán az Európai Unióra korlátozódnak. Az ORTT munkatársai részt vesznek az Európai Tanács bizottságainak munkájában, továbbá az ágazatot felügyelő szabályozó hatóságok nemzetközi szervezetének, az EPRA-nak a munkájában is. E szervezet 2005-ös tavaszi találkozójának megtartását az ORTT vállalta Budapesten.

Az eddig elmondottak kiemelését, illetve az ORTT beszámolója egészének parlamenti megvitatását rendkívüli fontosságúnak tartom, hiszen e szakmai beszámoló kapcsán nyílik különösen kedvező lehetőség arra, hogy az ORTT mint az Országgyűlés felügyelete alatt álló szervezet a napi politikai szempontokat meghaladva, az alkotmányos elveknek és a szakmai racionalitásoknak megfelelő, valamennyiünk javát szolgáló diskurzust folytasson az elektronikus médiáról.

Az audiovizuális szektor egyike a legdinamikusabban fejlődő ágazatoknak. Napról napra új megoldások, új tartalmak jelennek meg. Természetes folyamat, hogy a szabályozás alá vont területen végbemenő változások mindig egy lépéssel a szabályozó hatóságok és a jogalkotási tevékenység előtt járnak. Ez a lemaradás abban az esetben nem veszélyezteti a jogbiztonságot, ha a törvényalkotó képes gyors, a felmerült igényeknek megfelelő, a rövid távú politikai célokon felülemelkedett szakmai döntéseket hozni. Jogalkotóként és jogalkalmazóként nagy a felelősségünk abban, hogy a nézettségért, a reklámbevételekért vívott harc vesztesei ne a televíziót néző, rádiót hallgató állampolgárok legyenek.

Napjainkra a médiarendszerünk felnőttkorba ért. Időszerűvé vált tehát a médiatörvénynek az eddigi évek tapasztalatain alapuló mielőbbi módosítása. Ez a jogos igény a szektor szereplői, a műsorszolgáltatók részéről is egyre hangsúlyosabban megjelenik. A törvény felülvizsgálata és folyamatos karbantartása nélkül esélytelenebbé válik a rendszer fejlődési ütemének megőrzése, a nemzetközi folyamatokkal való lépéstartás.

Mindezek alapján arra kérem a tisztelt országgyűlési képviselőket, hogy teremtsék meg a politikai feltételeit a hatályos médiatörvény módosításának. Az elmúlt évek tapasztalatai hasznosításával, a változó technikai feltételek befogadásával a rendszer fejlődési üteme fenntartható, a kiegyensúlyozott hatósági működés keretei biztosíthatóak.

Az elmondottak és a rendelkezésre álló anyagok alapján kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el az Országos Rádió és Televízió Testület napirenden szereplő beszámolóját, ezzel is támogatva az ORTT-t további munkájában.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps.)