Felszólalás adatai

KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter, a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap a Munkaügyi Minisztérium vezetője a munkaügyi elektronikus nyilvántartási rendszert adta át. Magyarországon megkezdődik egy olyan elektronikus szolgáltatás épp az egyik legfontosabb területen, a munkaügy, a munka világában, amely már valóban egy korszerű, európai színvonalú szolgáltatás kezdete lehet.

Tegnap az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökével, Lomnici elnök úrral az e-bíróságról beszéltünk, arról az elektronikus szolgáltatással segített bírósági működésről, amelynek révén Magyarországon például a tárgyalások, a tárgyalási menet nagyon nagy mértékben lerövidíthető lehetne, hiszen ma gyakori eset, hogy a bírósági eljárás, a tárgyalás során a bíró dokumentumot kér be például a földhivataltól, a cégbíróságtól, és ennek érdekében a tárgyalást két-három hónapra elnapolja. Abban az esetben, ha a bíróságok integrált információs rendszerének a kiépítését be tudjuk fejezni, ha a bírók a tárgyalás során ezeket az információkat elektronikus úton hiteles formában megkapják, akkor a tárgyalás éppen az állampolgárok érdekében lerövidíthető, a mostaninál lényegesen gyorsabban befejezhető. És sorolhatnánk tovább azokat a kormányzati és nem kormányzati szektorba tartozó lépéseket, amelyek mind az elektronikus ügyintézéshez, az elektronikus szolgáltatáshoz kapcsolódnak.

Az önkormányzatok az Európai Uniótól is jelentős támogatást kapnak arra, hogy jövőre és az azt követő esztendőkben a saját szolgáltatásaik jelentős részét elektronikus úton bocsássák a fogyasztók, az állampolgárok rendelkezésére, megkönnyítve, kényelmesebbé téve ezzel az ügyintézést és egyúttal nagyon sok időt megtakarítva. Mindezek a fejlesztések, mindezek a lehetőségek Európa-szerte komoly kihívást jelentenek mind a szabályozói, mind a szolgáltatói körben.

Magyarországon 2001-ben az információs társadalom kiépítése szempontjából fontos döntés volt az elektronikus aláírásról szóló törvény megszületése. Ez megteremtette az elektronikus aláírás alkalmazásának alapvető feltételrendszerét, és meghatározta az ezzel összefüggő szolgáltatások körét. A törvény hatálybalépését követően nagyon sokan várták, hogy Magyarországon gyors fellendülésnek indul az elektronikus szolgáltatás, azonban meg kell állapítanunk, hogy a fejlődés üteme messze elmaradt a várakozástól. Talán egyetlen lényeges pozitív fejlemény, hogy 2003-ban a minősített szolgáltatók megkezdték a hazai piacon a működésüket, hiszen kijelölésre kerültek az elektronikus aláírási termékek tanúsítására feljogosító szervezetek. Így ma már valóban nincsen akadálya annak, hogy teljes hitelű elektronikus dokumentumokat használjunk.

Az Európai Unió is feltérképezte, hol tart most az elektronikus aláírás és az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások területén. 2003-ban az Európai Bizottság részére készült szakértői jelentés megállapította, hogy az európai kép is nagyon összetett, nagyon sokszínű. Az egyik élen járó, most már európai ország, Észtország az, ahol egyetlen hitelesítésszolgáltató már több mint félmillió azonosításra is alkalmas kártyát bocsátott ki. Hazánkhoz hasonló mutatókkal rendelkezik Hollandia és egyébként Európa szinte legtöbb országa, ahol ugyanez a szám néhány tucatra tehető néhány nagy szolgáltató esetében. És tudunk olyan európai országról - például Franciaország, de sorolhatnám -, ahol még senki nem rendelkezik minősített hitelesítési szolgáltatási jogosítvánnyal, egyetlen tanúsítványt sem bocsátottak ki. Éppen ezért a nemzetközi példák is azt igazolták, hogy a széles körben való elterjesztés sikere nem csupán az állami szolgáltatások megjelenésén, az elektronikus ügyintézésen múlik, hanem nagyon komoly újabb szabályozási feltételek szükségesek.

Az elektronikus ügyintézés mára Magyarországon sem ismeretlen folyamat és fogalom. A szolgáltatások körének bővítése nem csak üres papírra vetett ábránd, hiszen a magyar információstársadalom-stratégiában, a stratégia 19 koordinált, összefogott programjában több éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik. Nem csak a jelen törvény módosítása, de számos egyéb, ehhez kapcsolódó törvénymódosítás, rendelet vetíti előre az elektronikus dokumentumok használatának szélesedő gyakorlatát.

Hadd említsem meg az elektronikus számlát. Még kevesen figyelünk oda arra, talán a tudósításokban is kevés hírt kapott, hogy május 1-jétől, az uniós csatlakozásunktól hatályba lépett az elektronikus számláról szóló rendelet, amelynek értelmében az elektronikus aláírással ellátott, adóigazgatási azonosításra alkalmas elektronikus számlák a papír alapú számlák teljes értékű megfelelőivé váltak Magyarországon. Ez a megoldás nagyon sok adminisztratív terhet vehet le az adófizetők, a vállalatok, a vállalkozók válláról. Meggyőződésem, hogy hosszú távon a számlázás költségeinek a csökkentése, a számlák nyilvántartásának idő-, hely- és költségigénye jelentősen csökkenni fog. Ez mindenképp a vállalkozások hatékonyságát, a vállalkozások gazdaságosságát javítja.

Ma már a cégnyilvántartás és a cégnyilvánosság kérdéskörében is jelentős szerepet játszik az elektronikus út. Ennek alapján az országos cégnyilvántartási és céginformációs hálózat képezi azt az adatbázist, amely az Igazságügyi Minisztériumot és az ország húsz bíróságát foglalja országos kiterjedésű számítástechnikai rendszerbe. A cégnyilvántartás és az egyes állami szervek, például a Központi Statisztikai Hivatal között már ma is kizárólag elektronikus úton folyik az információáramlás, 2002 júniusa óta pedig a hitelintézetek a cégek pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatszolgáltatását is elektronikus úton teljesítik. Ez a nem látható, de nagyon nagy mértékű, nagyon nagy mennyiségű elektronikus eljárási rend nagyon sok tapasztalatot is szolgáltatott. Minőségileg új tartalmat kap majd az elektronikus cégügyintézés, az ügyfél és a cégbíróság közötti, a teljes cégregisztrációs eljárásra kiterjedő elektronikus információcsere és az elektronikus cégnyilvánosság megteremtése. Erről 2003-ban, tavaly született törvény, és az Európai Unióval összhangban ezt a szolgáltatást 2006 szeptemberéig kell Magyarországon teljeskörűen bevezetni.

(9.50)

Ezt több lépcsőben kívánjuk az Igazságügyi Minisztériummal közös program keretében megvalósítani.

Ez év július 1-jétől lépnek hatályba azok a törvényi rendelkezések, amelyek a közjegyzői okiratok elektronikus formában történő kiállításáról rendelkeznek. A közjegyzői minősített elektronikus aláírással ellátott okiratok természetesen mindenben egyenértékűek lesznek július 1-jétől a hagyományos közokiratokkal.

Úgy gondolom, hogy ezek a példák mutatják és tükrözik azt, hogy milyen mértékben indult el és milyen széles körben kezdődött meg az elektronikus eljárások alkalmazása. A mostani törvény e már megindított eljárásokhoz, elsősorban az elektronikus aláírás közjegyzők által használt megoldásához és az elektronikus cégiratok archiválásának a szabályaihoz is hozzájárul, kiegészítéseket tartalmaz.

Hadd emeljem ki azt a három területet, ahol a törvény alapvetően mégis jelentős módosítást hoz. Az első mindenekelőtt az elektronikus archiválás kérdésköre. Ez a szolgáltatás az elektronikus formában létező, elektronikusan aláírt dokumentumok megőrzését biztosítja. Hogy miért van erre szükség? Elegendő megvizsgálnunk ma nagy országos szervezeteinket vagy nagy gazdálkodó szervezeteket, ahol emeletek, irodaházak emeletei vagy pincéi vannak tele olyan iratokkal, amelyeket 5-10, vagy a működéstől függően 25 évig kell az adott irodának, az adott szervezetnek, hivatalnak vagy gazdálkodó szervezetnek megőriznie. Ez nemcsak óriási tereket vesz el az irodaházakból és az építményekből, de nagyon nagy költséget is jelent, és gondoljunk bele ennek papír- és egyéb előállítási költségeibe.

Az elektronikus archiválás mindezt kiváltja. Az elektronikus archiválás biztonsága érdekében ugyanakkor fontos arra törekednünk, hogy ne veszítse el az elektronikus dokumentum sem a hitelességét; a tanúsítvány biztosítása révén, törvényi szabályozása révén az elektronikus archiválási szolgáltató a dokumentumok sérthetetlenségét és az aláírás hitelességét biztosítja. Így, akárcsak egy jól vezetett irattárban, mi is elhelyezhetjük ezentúl dokumentumainkat, mellőzve a papír alapú iratok hosszú távú őrzésével, tárolásával járó adminisztratív kellemetlenségeket és költségeket.

Az elektronikus eljárások alapvető feltétele az elektronikus hitelesség, amit az elektronikus aláírás biztosít. Az aláírás tehát nem önmagáért való találmány, léte és felhasználása szorosan összefügg azokkal a lehetőségekkel, amelyek alkalmazását megkívánják. Az elektronikus ügyintézés változatos területeken történő bevezetése értelemszerűen az elektronikus aláírási piac élénkülését vonja maga után. Azonban a folyamat fordítva is igaz: ahhoz, hogy az előnyeit megtapasztalva mind többen bízzanak majd meg az elektronikus aláírásokban, az elektronikus dokumentumok hitelében mind többen bizakodjunk, és merészkedjünk felhasználni az elektronikus ügyintézés adta lehetőségeket, ehhez garanciák kellenek. Ennek lehetőségét, feltételeit próbáljuk korszerű, szolgáltató állam jegyében szerte Európában és itt Magyarországon is megteremteni, és ezt szolgálja az önök előtt levő törvényjavaslat.

Az önök előtt levő törvénymódosítási javaslat két elvárásnak tesz egyidejűleg eleget. Egyrészt biztosítja a teljes jogharmonizációt, a már említett 2003-as európai bizottsági jelentés ajánlásainak, elsősorban a 12. cikkely figyelembevételét, másrészt egyszerűsíti a szabályozást. A szabályozás egyszerűsítését szolgálja a javaslat azon rendelkezése, amely megszünteti a minősített szolgáltatás nyújtásához kötelezően előírt előzetes minősítési eljárást, és ezzel könnyebbé teszi a minősített szolgáltatás nyújtását. Ezentúl elegendő lesz az erre vonatkozó igényt bejelenteni a nemzeti hírközlési hatóságnak, és ezt követően a hatóság ellenőrzi majd a szolgáltatásnyújtással kapcsolatos követelmények betartását. Ez ma az európai eljárási rend, tehát a bejelentési forma.

A második fontos terület, hogy megteremtjük az önkéntes akkreditáció lehetőségét. Ennek megfelelően a szolgáltatók az informatikai biztonsági követelményeknek vagy más önként vállalt követelményeknek való megfelelést az erre kijelölt szervezettel tanúsíttathatják, és a tanúsítás tényét hirdetésben, hivatalos levelezés során vagy bármely egyéb módon használhatják. Hasonló az eljárás, mint az elmúlt időszakban már megismert ISO-eljárásoknál, ami a vállalatok, vállalkozások vagy intézmények belső működésének europanizálását, korszerűsítését igazoló tanúsítvány.

Végezetül a javaslat új törvényi előírásokhoz való alkalmazkodása segíti a digitális konverzióra vonatkozó szabályozás meghatározásával a papír alapú dokumentumok elektronikus reprodukálását. Célunk az, hogy az elektronikus reprodukálás hiteles dokumentum legyen. Ezt lehetővé teszi ez a törvény, illetve a törvény által biztosított vagy lehetőséget nyújtó miniszteri rendelet megalkotása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal kezdtem a mostani expozét, hogy bár itt a teremben kevesen vagyunk, és talán nem kap elég érdeklődést, figyelmet az elektronikus ügykezelés, az elektronikus aláírás, az elektronikus archiválás kérdésköre, mégis tudomásul kell vennünk, hogy a gazdaság és a társadalom fejlődése szempontjából a modernizáció alapja ma az elektronikus szolgáltatások széles körű terjesztése, széles körű használata. A háttérben, az úgynevezett back office-ban nagyon sok helyen ma Magyarországon is már elindult ennek a szolgáltatásnak a fejlesztése. Látható jele a fogyasztó felé, vagy a szolgáltatók mint üzletfelek, mint partnerek között megjelenő elektronikus szolgáltatás azonban mindmáig kevés teret tudott kapni. Ennek a törvénymódosításnak a célja, hogy megteremtse egyrészt a bizalmat az ilyen típusú szolgáltatások iránt, megalkossa a garanciális elemeket az elektronikus szolgáltatások, archiválások, dokumentumok, iktatások rendszerében, és lehetővé tegye a jogi háttér mellett annak az intézményes hátterét is, hogy állandó, folyamatos ellenőrzéssel, bizalmat építve a fogyasztóban az elektronikus eljárási rend, az elektronikus szolgáltatás Magyarországon is most már a szolgáltató és a kliens, tehát a fogyasztó és a szolgáltató között megjelenjen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem a parlamentet, hogy ezt a módosító indítványt fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)