Felszólalás adatai

MOLNÁR LÁSZLÓ (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A mai napon a parlament gyakorlatilag három napirendi pontot tárgyal: jelenleg a növényvédelemről szóló törvényt, majd ezt követi a vízi közlekedésről szóló, majd a kémiai biztonságról szóló törvény.

Tudom, hogy egy törvény általános vitájába gyakorlatilag minden belefér. Tudom, hogy egy egyszerű parlamenti képviselőnek nagyon kevés megszólalási lehetősége adódik az aktuális kérdésekben, de e törvényhez is kapcsolódik az, amit szeretnék a tisztelt Házban most elmondani, amelynek hatása alatt állok, ami ma hajnalban ért engem.

Lent voltam a Tisza mellett. Iszonyatos pusztítás van a Tiszánál! A hírügynökségek elbagatellizálják a hír fontosságát, egyszerűen csak egy halfertőzésről vagy halpusztulásról beszélnek. Minden élőlény kipusztult a Tiszából. A vízi madarak, a legkisebb planktontól kezdve a tiszavirágig tömegével úsznak lefelé, és nemcsak ezek, hanem a vadállomány, a vaddisznók, az őzek, a rókák tetemei is. Olyan környezeti károk keletkeztek, ami egyszerűen az elkövetkezendő időben számomra, illetve az ottani környezetben élők számára pótolhatatlan - az emberekről nem is beszélve. Egzisztenciák, családok sorsa került törésre, tekintettel arra, hogy engem a vállalkozók egy csoportja hívott le mint a Független Kisgazdapárt Országos Vállalkozó Tagozatának elnökét, mert katasztrofális állapot következett be abból, hogy sokan - közvetlenül a halászok - elveszítették családjuk megélhetését. Azok az éttermek, vállalkozók, panziósok, akik az idegenforgalomból éltek, egész tavasztól le volt már kötve, augusztus végéig, sorra mondják vissza... -, a strandokat üzemeltető vállalkozók katasztrofális helyzetbe kerültek.

Itt szeretném kérni - hangsúlyozom, nem felszólítani, kérni - mind a jelen lévő két tárca képviselőit, mint képviselőtársaimat, innen, a parlament soraiból kérem - hangsúlyozom: kérem - a miniszterelnök urat, hogy hívjon össze rendkívül kormányülést, tárgyalják meg ezt a problémát azonnal, és ha lehet, nyilvánítsuk katasztrófa sújtotta övezetnek a szennyezett Tisza vidékét, és azoknak a mellékfolyóknak a térségeit, amelyek sajnos a Romániából induló katasztrófának a következményeit viselik. Ott az emberek túlélték az árvizeket, túlélték a hatalmas belvizeket, ezzel az utolsó tartalékaikat is elveszítik. Tudom, hogy nem kimondottan e törvényhez kapcsolódik a kérésem, de kétszer ád, ki gyorsan ád, úgyhogy ne tétovázzunk, próbáljunk ezen embertársaink, állampolgártársaink mellé állni. Ez lenne az egyik irányú kérésem.

A másik irányú kérésem az, hogy mind a miniszterelnök úr, mind a parlament elnöke, mind a köztársasági elnök hazai és nemzetközi kapcsolatait és ismeretségét vegye igénybe, és befolyásuk súlyával próbálják ezt a gyárat olyan helyzetbe hozni, hogy soha még egyszer ilyen szennyezés a területéről ne indulhasson. Hiszen látjuk, hogy gyakorlatilag tehetetlenül szemlélték az emberek a tiszafüredi hídról ezt az eseményt. Tehát ez a segítség oldala.

A másik oldal: tessék kivizsgálni az eseményt! Az ottani állampolgárok, a vízhez értő emberek azt mondják, hogy óriási felelőtlenség volt felduzzasztani a Tisza-II. víztározót, mert a szakemberek kiszámíthatták volna azt - illetve volt, aki ki is számította -, hogy ötször ekkora víztömeg sem tudta volna úgy felhígítani a szennyeződést, hogy az egészségre és a környezetre ne legyen káros. Így a legutolsó kis csermelybe, érbe, sőt a híradások szerint, és az ottani emberek elmondása szerint, a duzzasztás hibájából a Keleti-főcsatornába is bejutott a mérgezés, és pótolhatatlan következményei lesznek az élővilággal kapcsolatosan.

Azért szóltam legutoljára e törvény kapcsán, és azért mondtam el ezeket, amik a szívemen és az ottani emberek szívén vannak, mert én nem ennek a törvénynek a szakmaiságához szerettem volna szólni. De tekintettel arra, hogy a háromhetes ülés következtében innen a parlamentből másképp nem lehet továbbítani a kérést, és mint kormánypárti országgyűlési képviselő, nem szerettem volna a sajtóból, a televízióból vagy a rádióból üzenni a vezető társaimnak, a kormánytársaimnak, minden állampolgártársamnak és minden civil szervezetnek, környezetvédőnek vagy nem környezetvédőnek, hogy aki teheti - a Tisza környékén élő emberek igenis végveszélybe kerültek -, annak segítenie kell, ezt a segítséget minél előbb adjuk meg.

Elnök Úr! Köszönöm, és ha utólag megró, hogy nem voltam teljesen házszabályszerű, a megrovást a magam részéről elfogadom.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP és a MIÉP soraiban.)