Felszólalás adatai

DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy Csáky András képviselő úr hozzászólása után kaptam szót, hisz osztom mondanivalójának szellemiségét és egyetértek aggodalmaival. Élő környezetünkre számtalan veszély leselkedik. Az elmúlt évszázad ipari forradalmai kétségkívül mély sebet ejtettek bioszféránkon. Talán az egyre lyukasabb ózonpajzsunkra és az esők következtében elpusztított erdőkre emlékeztetném önöket, de az elmúlt napokban alapos leckét kaptunk a bányászati technológiák felelőtlen alkalmazásának következményeiről is.

Az ártalmak okozói között sajnos az iparosodott mezőgazdaság is egyre jelentősebb szerepet kap. Idestova száz esztendeje terjed a kemikáliák alkalmazása, de az adagok rohamos növekedése az ötvenes években kezdődött, és reményeim szerint a fejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokban a '70-80-as években már tetőzött a természet ez irányú mérgezése, ami részben a növényvédő szerek célirányos fejlesztésének, másrészt a kijuttatás technológiai eszközei fejlettségének is köszönhető.

Harmadik tényezőként feltétlenül meg kell említeni azt az örömteli folyamatot, amelynek eredményeképpen a biotermelésbe vont terület az utóbbi három év alatt megtízszereződött. Józan ésszel persze nem gondolhatunk arra, hogy hamarjában biokertté változik a világ, és többé nem furakodnak kellemetlen vegyületek a kutak vizébe, és a napi táplálékunkkal nem jutnak mérgező szermaradványok szervezetünkbe. Ezért jobb később, mint soha megteremteni a szigorú jogszabályi feltételeit a természetbe juttatott több tízezer - itt elhangzott: évi húszezer - tonna mérgező anyagnak, amelyek kedvező gazdasági hatásuk mellett kétségkívül komoly veszélyforrást jelentenek. Meg vagyok győződve arról, hogy nem elsősorban genetikai vagy életmódbeli okai vannak annak, hogy ma Magyarországon az emberek várható élettartama mintegy öt évvel elmarad a világ fejlettebb régióiban élőkétől.

Az egészségügyi ellátás színvonalának különbségével sem indokolható mindez, mert például ma Magyarországon kétszer annyi orvos jut ezer lakosra, mint Ausztriában, és természetesen az ellátás színvonalában sincs ekkora különbség. Kétségkívül az egyik legnagyobb rizikótényező annak a négy-öt kamionnyi élelmiszernek az összetétele, károsanyag-tartalma, amit életünk során elfogyasztunk. Ez ma az élelmiszer-minőség tényleges fokmérője - a hihetetlen választék, a csomagolás, az íz- és színvilág csak szemfényvesztés ehhez képest.

Csaknem az összes növényvédő szer tartalmaz olyan anyagokból, toxikus anyagokból komoly mennyiséget, amelyek az élő szervezetre károsan vagy halálosan hatnak. Veszélyességük azonban nemcsak toxicitásuktól függ, hanem alkalmazásuk mikéntjétől és alkalmazásuk utáni tulajdonságaiktól is. A fejlettebb szerek ugyanis gyorsan lebomlanak csekély mértékben károsító összetevőkre.

Vitatnám Font képviselőtársam azon megállapítását, mely szerint a törvényjavaslat úgy jó, ahogy van. Egyébként az általa elmondottakban is több olyan felvetést tett, amely a törvényjavaslat kényes pontjaira hívta fel a figyelmet, és javíthatóvá teszi a törvényt.

A gyakorlati növényvédelem egy olyan problémáját szeretném kiemelni a továbbiakban, amely ráirányítja a figyelmet a törvényjavaslat egy hiányosságára is. Felhasználói tapasztalatok és a laboratóriumi vizsgálatok is egyaránt bizonyítják, hogy az alkalmazott növényvédő szerek alacsony hatékonysága vagy hatástalan volta nem egy esetben azok beltartalmi értékének változására vezethetők vissza. Ez a megengedhetetlen tény nemegyszer arra kényszeríti a felhasználót, hogy az előírt dózist növelje a védekező hatás, a gazdasági eredmény elérése érdekében. Nem gondol arra, hogy tettével milyen egészségkárosodást idézhet elő. Megjegyzem, hogy a II. és III. kategóriában szereplő szerek gyakran erősebb mérget tartalmaznak, mint a szigorú felhasználású I. kategóriába tartozók. Ez a kedvezőtlen gyakorlat a forgalomban lévő szerek szigorú és gyakoribb vizsgálatával megelőzhető.

Ami már elhangzott, elsősorban anyagi kérdés. Ezt a befektetést azonban a gazdák és a fogyasztók, tehát mindannyiunk érdekében meg kell tenni. Rá kell kényszeríteni a gyártókat gyártmányaik fokozott minőség-ellenőrzésére, a gyártási fegyelem javítására. Ki kell tudni szűrni a kereskedelemből a hamisított szereket. A szerek jelentős drágulásával sajnos növekszik e rendkívül kedvezőtlen gyakorlat. Tudatformálással el kell érni, hogy a gazdák ne vásároljanak feketén forgalmazott növényvédő szert.

Megítélésem szerint a törvény 31. §-a is tartalmaz ellentmondást. Ez abból fakad, hogy a (4) bekezdés a szaktanácsadást növényvédő szerrel végzett szolgáltatásnak minősíti. A (3) bekezdés pedig előírja, hogy a növényvédő szerrel kapcsolatos szolgáltatást csak az végezheti, aki növényvédőszer-vásárlásra jogosító engedéllyel, képzettséggel rendelkezik és a szerek tárolásához szükséges feltételekkel is. A 95/1999. (XI.5.) FVM-rendelet szerint azonban szaktanácsadó csak az lehet, aki nem folytat kereskedelmi és ügynöki tevékenységet, így nem rendelkezhet áruval, így raktárral sem szükséges rendelkeznie. Ezt az ellentmondást véleményem szerint fel kell oldani.

Végül szeretném nyomatékosabbá tenni az integrált növényvédelmi rendszerek és technológiák fontosságát, melyet ugyan megemlít a tervezet, de megítélésem szerint jelentősége alatt kezel. Ebben a törvényben kellene garantálni azt, hogy a támogatási rendeletek preferálják ennek elterjedését, a gyakorlati alkalmazását.

A gyümölcstelepítések támogatásánál már ma is gyakorlat ennek külön támogatása, de szükségesnek tartom, hogy más kertészeti és szántóföldi kultúráknál is történjen meg ennek preferálása. Közegészségügyi állapotunk javítása, egészségünk megőrzése ezt megköveteli. A törvényjavaslatot módosításokkal magam is elfogadásra ajánlom.

Köszönöm a szót. (Taps az MSZP soraiban.)