Felszólalás adatai

Az egyik legfontosabb, hogy le kell szögezni, hogy sem új eljárás, sem új értékhatárok nem kerültek be ebbe a módosításba. Ha valaki ilyet értett benne, az félreértette ezt a módosítást. Az egybeszámítás szabályainak uniós megfeleltetése pedig nem egy politikai szabályozási huncutság, hanem egy racionális, és eddig egy több évtizede bebetonozódott és rögzült jogszabály kijavítása, amely, úgy véljük, könnyebbséget okozhat majd a gyakorlat számára. El kell mondjam, hogy amikor a kormány számára készítjük a közbeszerzési törvény, illetve a kormányrendeletek bármilyen módosítását, minden esetben amellett, hogy az Európai Bizottság döntéseit és javaslatait figyelembe vesszük, a tagországok gyakorlatát is minden esetben figyelembe vesszük. Nagyon fontos azt leszögezni, hogy Magyarország a közbeszerzési törvény tekintetében a nemzeti érdekek figyelembevétele mellett nagymértékben az európai uniós versenyjogi szabályoknak megfelelően jár el.

Például az egybeszámítás kérdése, ami több képviselő hozzászólásában megjelent: azt elmondhatjuk, hogy a tagállamok nagyon sok esetben eltérően határozták meg azokat a szempontokat, hogy egy közbeszerzésnél hogyan lehet egybeszámítani az értékeket. Például az osztrák és német jogszabályszöveg abból indul ki, hogy ha egy beszerzés több szerződés útján valósul meg, azok értékét egybe kell számítani, azonban nem részletezik törvényi szinten, hogy ezt milyen szempontok szerint kell megtenni.

Nagyon fontos, hogy az Európai Bizottság Franciaország ügyében hozott egy ítéletet, amely utána megjelent az osztrák és német gyakorlatban is, amely azt mondta ki, hogy egy projekt keretébe tartozó, elkülönülő beruházási elemek külön közbeszerzésként értékelhetőek, ha azok egy önálló műszaki-gazdasági funkció betöltésére teljeskörűen alkalmasak. Ugyanez a szempont jelenik meg a jelenlegi módosításban is a hazai gyakorlatban. Tehát mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy ezt az egybeszámítás szabályt módosítsuk.

A másik a nemzeti eljárásrend és a nemzeti rezsimhez kapcsolódó értékhatárok kérdése, ahol a tagállamok szintén eltérően ítélik meg és eltérő módon szabályozzák a nemzeti eljárásrendet. A magyar közbeszerzési értékhatárok, a 8 és 15 millió forint nemzetközi összehasonlításban nem aránytalan teher az ajánlatkérőknek, különös tekintettel arra, hogy a nemzeti eljárásrend teljes egészében néhány szolgáltatást ki is vesz a közbeszerzési törvény hatálya alól. Magyarország 2010 szeptemberében hozta vissza a szabályozásába a hirdetmény nélküli eljárások lehetőségét az egyszerűsítés érdekében, és az építési beruházásoknál pedig felemelte 150 millió forintra az értékhatárt, viszont az alacsony értékű eljárásoknál kifejezetten a kkv-k közvetlen előnyben részesítését használta eszközül a törvény.

Egyébként megjegyzem, hogy a kkv-k, tehát a kisvállalkozások közvetlen előnyben részesítésének kimondása nem jellemző az Európai Unió tagállamainak közbeszerzési szabályozására, arra azonban máshol is van példa, hogy a kis értékű eljárásokban bizonyosan puhább szabályokat deklarál a közbeszerzési törvény. Uniós átlagban, úgy gondolom, nem lehet úgy meghatározni a törvényt, hogy az hosszú vagy rövid. Egyébként valótlanság a felhozott skandináv példa is. És megjegyzem, hogy például Németországban nincs is törvény, hanem tagállamonként eltérő szintű és rendszerű a szabályozás.

A központosított közbeszerzés sajátos, korábban kialakult mechanizmusa viszont megváltozik, amit a bevezetőmben nem mondtam el, tekintettel arra, hogy kötelező lesz a központosított közbeszerzés igénybevételekor a verseny újranyitása.

(18.40)

Mi úgy gondoljuk, hogy ez biztosítja majd, hogy valóban drasztikus árcsökkenés jöhessen létre a központosított közbeszerzések esetében.

Azt is el kell mondanom, hogy a közbeszerzési törvény és a közbeszerzési rendeletek szabályozása kapcsán minden esetben nagyon komolyan vesszük a vállalkozói érdekképviseletekkel való konzultációt, a kamarával való konzultációt és a különböző szakmai szervezetekkel való konzultációt. Az ő véleményüket és a közbeszerzési szakemberek, tanácsadók véleményét meghallgatva igazítjuk minden esetben a kormányrendeleteket és a törvényt, azért, hogy - ahogy elmondtam a bevezetőmben - a hazai vállalkozásokat igyekezzünk előnyben részesíteni az uniós szabályoknak megfelelően, és az uniós források felhasználását gyorsítani tudjuk.

Köszönöm, hogy meghallgattak, és továbbra is kérem, hogy támogassák a módosító javaslatokat. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)