Készült: 2024.09.26.02:31:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

141. ülésnap (2016.04.12.), 100. felszólalás
Felszólaló Tállai András (Fidesz)
Beosztás Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 10:18


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2014 folyamán az Európai Unió a könyvvizsgálatra vonatkozóan olyan jogszabálycsomagot fogadott el, amelynek célja, hogy a könyvvizsgálat rendszerét és a könyvvizsgálókra vonatkozó szabályokat az új uniós pénzügyi szabályo­zásnak megfelelően módosítsa, és erősítse a könyvvizsgálói szakmába vetett közbizalmat.

Az említett könyvvizsgálati reform része az éves és összevont éves beszámolók könyvvizsgálatáról szóló 2006-os irányelv módosítását tartalmazó újabb európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet. E két uniós jogszabály átültetéséről és a végrehajtásáról a tagállamok 2016. június 17-ig kötelesek gondoskodni. Az új szabályokat csak az ezt követően induló üzleti évre lehet majd alkalmazni. A legtöbb vállalkozás esetében az új rendszer 2017. január 1-jé­től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érint majd.

Tisztelt Ház! Az éves és összevont éves beszámolók könyvvizsgálatáról szóló irányelv módosításának egyik jelentős eleme, hogy átalakul a könyvvizsgálók, a könyvvizsgáló cégek közfelügyeleti rendszere. A módosítás alapján a könyvvizsgálói közfelügyelet működtetésében a továbbiakban semmilyen formában nem vehetnek részt a könyvvizsgálói szakmát gyakorló személyek, és minden tagállamban nagyobb szerepet kap a független, a könyvvizsgáló szakmát nem gyakorló szakemberekből álló közfelügyeleti hatóság.

Magyarországon a jelenleg hatályos szabályok alapján e független közfelügyeleti hatóság feladatait a nemzetgazdasági miniszter gyakorolta, a könyvvizs­gálók szakmai önkormányzati szervezetével, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával megosztva. A mó­dosítás továbbra is megtartja a két szervezet közötti munkamegosztás rendszerét, azonban az új európai szabályozásnak megfelelően több jogosultságot és végső felelősséget biztosít a közfelügyeleti hatóságnak, így a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőség-ellenőrzése, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális sza­bá­lyok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotásának területén.

Az irányelv a tagállamok közfelügyeleti hatóságainak megerősítésén túl a hatóságok között hatékonyabb együttműködést is célul tűz ki. Az Európa több tagállamában tevékenységet folytató vállalkozások könyvvizsgálatának felügyelete és ellenőrzése a tagállami hatóságok együttműködése nélkül nem valósítható meg teljeskörűen. A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy Magyarország is tagja lehessen az európai szintű közfelügyeleti együttműködésnek. Ennek egyik intézményesített formája lesz egy uniós szervezet, az úgynevezett európai könyvvizsgálat-felü­gyeleti szervek bizottságának létrehozása, amely­ben a tagállamok közfelügyeleti hatóságainak vezetői rendszeresen tanácskozhatnak a könyvvizsgálatot érintő legfontosabb kérdésekről, az ellenőrzések során feltárt rendszerszintű hiányosságokról és azok megoldására tett intézkedésekről. Magyarország koráb­ban is jelentős részt vállalt a könyvvizsgálat nemzetközi szabályozásának kialakításában, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az újabb európai szintű egyeztetések eredményeit a magyar rendszer is figyelembe vegye, alkalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! Az irányelv módosításának másik fontos eleme a könyvvizsgálók, könyvvizsgálói cégek függetlenségét érinti. A könyvvizsgálat kiemelt kérdése, hogy a könyvvizsgáló és az őt megbízó vállalkozó között ne álljon fenn olyan összeférhetetlenség, amely a könyvvizsgálónak a vállalkozó pénzügyi kimutatásaihoz kapcsolódó független szakmai véleménye megalkotását veszélyeztetné. A módosított függetlenségi szabályok többségének Magyarország már jelenleg is megfelelt, azonban a törvényjavaslat a függetlenségre vonatkozó szabályok további szigorítását és pontosítását tartalmazza.

Az irányelv alapján a tagállamoknak kötelező gondoskodniuk arról, hogy egyes vállalkozásoknál kötelező legyen az auditbizottság létrehozása vagy az auditbizottság feladatait ellátó szervezet kijelölése. Természetesen az auditbizottság kizárólag azoknál a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál kötelező csak, ahol a könyvvizsgálat lefolytatása összetettebb kötelezettséget ró az adott vállalkozásra és annak könyvvizsgálójára. Magyarországon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak a tőzsdén jegyzett társaságok, a hitelintézetek, a biztosítók, a viszontbiztosítók, a befektetési vállalkozások, valamint a tőzsdei alapokat kibocsátó alapkezelők számítanak. Az auditbizottságot érintő módosításokat a törvényjavaslat az ezen vállalkozásokat szabályozó ágazati törvényeken vezeti át.

A törvényjavaslat a polgári törvénykönyv nyilvános részvénytársaságoknál előírt kötelező auditbizottságra vonatkozó rendelkezéseit kiterjeszti a többi közérdeklődésre számot tartó vállalkozásra is. A javaslat továbbá pontosítja az auditbizottságok feladatait is a tekintetben, hogy hatékonyabban részt vegyenek a könyvvizsgálat elősegítésében és figyelemmel kísérhessék azt.

Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálati reform másik eleme, az európai parlamenti és tanácsi rendelet kizárólag a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek egy szűkebb körét érinti. A rendelet hatálya kiterjed a közérdeklődésre számot tartó vállalkozók könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre. Mivel e könyvvizsgálói kör a befektetői érdekeket tekintve nagyobb figyelmet élvez, az Európai Unió ebben a vonatkozásban a tagállami átültetést nem igénylő, egységesebb rendeleti szabályozás mellett döntött. A rendelet előírásai közvetlenül alkalmazandók minden tagállamban, azonban egyes szabályozási kérdésekben a rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállami szabályozás eltérjen attól. Jelen törvényjavaslat ez utóbbi szabályokat tartalmazza.

Tisztelt Ház! A rendelet előírásai alapján a közérdeklődésre számot tartó vállalkozónál egy könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég folyamatosan maximum tíz évig láthat el könyvvizsgálói tevékenységet. Ettől a maximumtól azonban a tagállamok eltérhetnek. Figyelembe véve a korábban hatályos nemzeti sza­bályozást, a törvényjavaslat az Unió általános ren­delkezésénél szigorúbb, ötéves kötelező rotációt vezetne be. A rövidebb maximális könyvvizsgálati időtartam a nagyobb fokú könyvvizsgálói függetlenség elősegítését, a megszokás veszélyének kiküszöbölését szolgálja. A rendelet másik jelentős szabályozási köre a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek által ellátott éves beszámoló könyvvizsgálatán túl a vállalkozó részére nyújtott további szolgáltatások körét érinti.

(14.30)

Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a rendelet korlátozza azon szolgáltatások körét, amelyeket a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek a közérdeklődésre számot tartó vállalkozónak a könyvvizsgálati tevékenységen kívül nyújthatnak. A korlátozás úgy valósul meg, hogy egy tiltólistával meghatározza azon szolgáltatásokat, amelyeket a könyvvizsgálók ugyanazon vállalkozó részére a könyvvizsgálat elvégzése során nem nyújthatnak. A törvényjavaslat a rendelet korlátozásai mellett azonban lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálók a vállalkozó számára a könyvvizsgálat mellett bizonyos nem jelentős adóügyi és értékelési szolgáltatásokat is nyújtsanak.

A rendelet hatálya alá tartozó kiemelt könyvvizsgálói kör a közérdeklődésre számot tartó vállalkozások könyvvizsgálatát ellátó könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek felügyeletét egy, a könyvvizsgáló szakmától teljesen független hatósághoz rendeli. A kiemelt könyvvizsgálói kör felügyeletét már korábban is a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóságként eljáró nemzetgazdasági miniszter látta el, és az új rendelkezéseknek megfelelően a jövőben is a miniszter látná el ezen feladatokat.

Tisztelt Országgyűlés! A könyvvizsgálati változások átültetése és az új szabályok alkalmazása a magyar jogrendben a könyvvizsgálói közfelügyelet megerősítését eredményezi majd, ami hozzájárul ahhoz, hogy a könyvvizsgálói feladatokat továbbra is olyan szakemberek végezzék, akik megfelelő felkészültséggel és szakértelemmel látják el a vállalkozók beszámolóinak felülvizsgálatát, és ezzel elősegítik a pénzügyi élet tisztaságának fenntartását.

Tisztelettel kérem önöket a törvényjavaslat megtárgyalására és majdani elfogadására. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai