Készült: 2024.09.19.18:19:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

87. ülésnap (2019.10.24.), 82. felszólalás
Felszólaló Dr. Horváth Ildikó
Beosztás Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:59


Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HORVÁTH ILDIKÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Azért szeretnék reflektálni, mert egy MSZP-s képviselőtől hallottunk az egészségügy területéről a tervezettséggel, illetve a tervezetlenséggel kapcsolatban megjegyzéseket. Itt és most szeretném megragadni azt a pillanatot, hogy egy kicsit visszamenjünk az időben addig, amikor az MSZP kormányozott, és 2006-7-8-9 táját írtuk. Ezalatt kivontak 600 milliárd forintot az egészségügyből. Ekkor bezártak olyan kórházakat, ami miatt betegek kerültek az utcára a szó szoros értelmében, és az utcára került betegek meghaltak a miatt a tervezetlen intézkedés miatt, a miatt a meggondolatlan intézkedés miatt, ami például úgy történt, hogy a nagyhírű, nemzetközi szinten elismert Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet egyik napról a másik bezárták, és szélnek eresztették az ott fekvő betegeket. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ha tervezettségről van szó, akkor legyünk tisztában azzal, hogy nemcsak ezt a kórházat zárták be, hanem bezárt az MSZP által vezetett kormány a svábhegyi Gyermekgyógyintézetet, a Szabolcs Utcai Kórházat és a Schöpf-Merei Kórházat. Olyan sebeket ütött az egészségügy testén, amikor megszüntetett 16 ezer aktív ágyat, amikor elbocsátott 6 ezer egészségügyi dolgozót, elvett az egészségügyi dolgozóktól egyhavi bért, bevezetett vizitdíjat, kórházi napidíjat, amit bizony nagyon nehéz visszapótolni, és bizony nagyon nehéz egy olyan kormányzást és olyan egészségügyi tervezést végezni, hogy évről évre, napról napra gyógyítsuk a sebeket, és évről évre, napról napra az egészségesebb Magyarország irányába mozdítsuk az országot. Az OECD adatai szerint az egy főre jutó egészségügyi kiadások reálértéken számítva 2003 és 2009 között csökkentek. Magyarország volt az egyedüli ország, ahol csökkentek, átlagosan évente 0,4 százalékkal.

Amit azóta tesz a 2010 óta regnáló kormányzat, az egy másik irány. Nem elvesz 600 milliárd forintot, hanem hozzátett több mint 600 milliárd forintot, egész pontosan 2010-hez képest 2019-re 647 milliárd forintot tett az egészségügybe. Nem elzavar az országunkból orvosokat és nővéreket, hanem visszahív azzal, hogy a megbecsültségüket, az élet- és munkakörülményeik állapotát javítja, és azt az elkötelezettséget, amit már megmutatott az elmúlt években, tovább fogja folytatni.

Ebben már elköteleződött a szakdolgozói béremelés tekintetében, hogy 2016-ról 2018-ra nemcsak úgy emelte a béreket, hanem elköteleződött, hogy 2019-cel újabb 72 százalékos béremelést folytasson. 2016-17-ben nemcsak összesen 57 százalékkal emelte az orvosok, szakorvosok bérét, hanem elköteleződött abban, hogy a következő négyéves időszakban is lesz orvosbéremelés. És nemcsak úgy, hogy olyan ösztöndíjrendszert állított össze a fiatal végzős orvosoknak, hogy ne az történjen, mint az MSZP-kormányzat által itt hagyott országban, amikor a frissen végzett orvosok körülbelül 40 százaléka volt az, kevesebb, mint minden második orvos, aki beállt a magyar egészségügyi intézményrendszerbe, hanem örülhessünk annak, hogy az itt végzett orvosaink, itt végzett fiatal orvosok itt maradnak és beállnak az ellátórendszerbe. Idén már azt tudhatjuk magunk mögött, hogy több mint 70 százalékuk valóban az egészségügyi ellátórendszer részeként kíván dolgozni.

Meggyőződésem, hogy nem véletleneken múltak, hanem a tervezett, elkötelezett munkán, hogy évről évre nőtt a magyar embereknek az egészségben várható eltölthető élettartamuk, és nőtt a várható élettartamuk, férfiakban, nőkben egyaránt, a férfiakban nagyobbat, a nőkben a férfiakhoz képest kisebbet, de abszolút számban így is nagyobbat tudtunk lépni. Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a munka úgy tud megtörténni, hogy a különböző pilléreken egyaránt előremutató tevékenység van. Fókuszba állítottuk a megelőzést, fókuszba állítottuk azokat a programokat, amelyek építenek arra, hogy az emberek a saját egészségükkel mint egy kinccsel bánjanak, arra vigyázzanak, és ehhez kellő tudatossággal legyenek.

Nagyon fontosnak tartom azt, hogy az alapellátás fejlesztésébe a mostani második meghirdetett programunkkal, a „Három generáció az egészségért” programba 10 milliárd forinttal többet tudunk beletenni. Nagyon fontosnak tartom azt, amit említett a képviselő asszony a fogorvosok bérével kapcsolatban. A fogorvosok olyan magánvállalkozók, akik maguk is tudják, hogy nem sztrájkot hirdettek, hanem fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy az alapellátásban egységes szemlélettel kell lenni a rendszerben. Ezt elfogadta a vezetés, ezt az egységes szemléletet képviseljük, és megegyeztünk a fogorvosokkal abban, hogy milyen lépcsőket fogunk a következő években folytatni. És bízunk benne, hogy ők is elkötelezetten dolgoznak azért, amire egyébként az alapellátás végzésekor fogadalmat tettek, elköteleződtek, szerződést írtak alá.

Kiemelten fontosnak tartom, amit említett és amire utalt, de nem úgy van. 2010 óta Magyarországon a krónikus betegségben elhunytak száma 17 százalékkal csökkent. Azokban a mutatókban sokkal gyengébben szerepeltünk az ezt megelőző időszakban, ami arra utal, hogy az egészségügyi ellátórendszer működése javul, és jobban szolgál ahhoz képest, mint amilyen állapotban ez volt 2010 előtt. Nagyon fontosnak tartom kiemelni, hogy ez a változás, a krónikus betegségben elhunytak számának a csökkenése olyan helyzetben jön létre, amikor a várható élettartam nő. Köztudott, hogy nemcsak nálunk, hanem szerte a világban egyre több idős ember él, és hogy egyre jobb életminőséget tud számukra biztosítani az egészségügyi ellátórendszer hozzájárulásával is az állam, ez valóban egy pozitív, a helyzetet és a lehetőségeket jelentősen változtató rendszerbeli működés.

Azok a fejlődések, azok a változások, amelyek e tekintetben Magyarországon lezajlottak, gyorsabbak voltak, nagyobb léptékűek voltak, mint az Európai Unió átlagában, gyorsabbak, nagyobb léptékűek voltak, mint több V4-es országban. Azért hoztuk létre a nemzeti rákellenes programot, a nemzeti keringési, mozgásszervi, gyermekegészségügyi és mentális egészségügyi programot, hogy szervezett keretekben további előrelépésekkel folytassuk azt a munkát, amit eddig elvégeztünk.

Az a tervezett, szervezett és nagyon szigorú logikával felépített stratégia, az egészséges Magyarország 2014-től ’20-ig tartó egészségügyi stratégiája kiváló keret erre. Azt tudom javasolni, hogy önök is tanulmányozzák. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  82  Következő    Ülésnap adatai