Felszólalás adatai

SZALAY GÁBOR (SZDSZ): Három reakciót szeretnék tenni, talán sikerül két percben összefoglalni. Mi a különbség a Lajtán túl, meg a Lajtán innen? Természetesen nem áll meg a szél, és többé-kevésbé ugyanaz a szélerősség lehet ott, túl, mint itt. Nem ez a dolog lényege, hanem az, hogy Ausztriának van egy nagyon jól kezelhető elektromosenergia-rendszere, tehát a szélkerekek esetleges szélcsend esetén történő leállásakor hidraulikus erőműveket tudnak azonnal bekapcsolni. Nálunk nincs meg ez az adottság. Tehát nem az a különbség, hogy itt rosszabb a szél, és ott jobb, hanem az, hogy nem tudjuk a rendszerünket, ezt a régi rendszert olyan ütőképessé tenni, mint az Ausztriában a vízenergia kihasználása miatt rendelkezésre áll.

A másik, hogy mi a különbség az uránfüggőség és az olajfüggőség között: szerintem nagyon jelentős különbség van. A világ olajtermelésének nagy része kríziskörzetből származik, olyan körzetből, ahol bárhol, bármikor, bármi megtörténhet. A világ borotvaélen táncol a kőolaj-ellátottságának kitettsége miatt. Az uránnál nincs ugyanez a veszély. Ráadásul az urán jóval kisebb mennyiség, könnyebben tárolható. Tehát ez nagy különbség.

A harmadik, amire szeretnék reagálni, hallottunk példákat, hogy hol szorítják vissza az atomenergia-részesedést. Persze, vannak ilyen országok is, Németország ilyen, bár ki tudja, az új kormány megalakítása mit hoz ezen a téren, hiszen tudjuk, hogy jelentős változás történt a politikában, és ez pont ezt a kérdést érintheti. De az Európai Unió évek óta hangoztatja, hogy a nukleáris issue-t felül kell vizsgálnia. Már Loyola De Palacio három évvel ezelőtt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a világ legnagyobb energiafórumán bejelentette ezt. A Bush-adminisztráció új energiapolitikát állított be. Ott kifejezetten kijelölt szerepe van a nukleáris energiának. Tehát ez folyós, változik, és úgy tűnik, hogy a nukleáris energia térhódításának időszaka következik.