Felszólalás adatai

GÚR NÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az, hogy Magyarországon valaki foglalkoztatott vagy munkanélküli, hogy hozamot termel, gazdaságilag aktív vagy inaktív, ez abszolút nem mindegy; nem mindegy az egyénnek sem, de nem mindegy a társadalomnak sem. Nem véletlenszerű, hogy a kormány folyamatában aktuális támogatási formákat működtet annak érdekében, hogy legkiváltképp a speciális helyzetben lévők, gondolok itt a pályakezdőkre, úgy tudjanak szocializálódni, hogy a munkatapasztalataikat a munkahelyen meg tudják szerezni.

Nem véletlen, hogy az eddigi támogatási rendszerek mellett most újak bevezetésére is sor kerül a Start-program keretei között, amely annyiban mindenképpen más a korábbiakhoz képest, hogy nem utólag ismeri el a kedvezményeket, hanem már akkor, amikor a foglalkoztatás tárgyiasul, amikor az megvalósul. Abban az időszakban a járulékok mértéke kisebb nagyságrendjének befizetéséről kell gondoskodni a munkaadóknak. Azt gondolom, hogy ez jó, ez így van rendjén, hiszen ez egyrészt motiválja a munkaadókat arra, hogy foglalkoztassanak pályakezdőket, másrészt pedig lehetőséget, módot biztosít a pályakezdőknek arra, hogy kipróbálhassák magukat a munka világában.

Ez a Start-kártya, amely az APEH-en keresztül igényelhető, két év érvényességi idővel bír. Ez a két év érvényességi idő viszonylag hosszú idő, mindenképpen jó arra, hogy a pályakezdő megmérettessék, hogy be tudja bizonyítani, rá miért is van szüksége a munkaadónak. Nyilván azért, mert hozamtermelésre képes. Amellett persze, hogy ilyen támogatási formákat működtetünk, tegnap éppen Sós Tamás frakcióvezető-helyettes társam szólt a szakképzés és a felnőttképzés fontosságáról. Nyilván konstrukcionális változások is szükségszerűek a rendszerben, pont annak érdekében, hogy a munkaerőpiachoz igazított, annak igényeihez illesztett változások következzenek be a képzés színterén is.

De a támogatások sem elengedhetőek. Hiszen motiválni kell, kell a munkaadókat, és kell a munkavállalókat is. Azt gondolom tehát, hogy a Start-kártya működtetése azért fontos, mert lehetőséget és módot teremt arra, hogy a fiatalok szocializációja, munkatapasztalat-szerzése valójában a munkaerőpiacon és ne azon kívül történjen meg. Jó azért is, mert azt a kedvezményt, ami két évig áll fenn, gyakorlatilag munkaadótól függetlenül, folyamatában továbbviheti, tehát nincs egy-egy munkaadóhoz kötve ez a járulékkedvezmény. És nincs korlátozva a tekintetben sem, hogy határozott idejű vagy éppen határozatlan idejű a munkaszerződés volta. Viszonylag rugalmas a rendszer, illeszthető speciális helyzetekhez, ennek eredményeképpen nyilván a pályakezdők vonatkozásában a meglévő foglalkoztatási feszültségek oldásában is mértékadó szereppel bír.

2005. október 1-je volt az a nap, amikortól a kártyák kiváltására sort lehetett keríteni. Mindig azt mondtuk, és ma is azt mondjuk, hogy először fel kell térképezni a lehetőségeket, utána szabad csak a kártya kiváltásáról gondoskodni, hiszen a kiváltás pillanatától kezdve elkezd ketyegni a két év. Fontos tehát, hogy mindazok, akik azon gondolkodnak, hogy ezen Start-kártya kiváltását megteszik, előtte a munkaerőpiacot, a környezetüket térképezzék fel pont annak érdekében, hogy minél nagyobb hatásfokkal tudják a kártya adta kedvezményeket igénybe venni, azokat lehívni.

Ha belegondolunk, akkor ma durván 34-35 százalékos járulékteher van a foglalkoztatás mögött, 29 százalék tb, 3 százalék munkaadói járulék és a már csökkenő, de még meglévő eho. Ezzel szemben az első esztendőben, ha pályakezdőt foglalkoztatnak, 25 év alatti vagy diploma megléte esetén 30 év alatti munkanélkülit, akkor ennek a mértéke az első esztendőben 15 százalék, a második esztendőben 25 százalék a járulékok tekintetében. Van tehát értelme annak, hogy ezen keretek között foglalkoztatásra kerüljön sor.

Csak egy példával szeretném alátámasztani. Az elmúlt egy hónapban közel 5 ezer ilyen kártya kiváltására került sor, és a kártyák kiváltásának eredménye, hogy a munkanélküli pályakezdők létszáma több mint 4 ezer fővel csökkent Magyarországon. De mondjuk, egy olyan hátrányos helyzetű térségben is, mint Északkelet-Magyarország, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 550-600 fővel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma.

Úgy gondolom tehát, hogy mindenképpen érdemes ezt a rendszert tájékoztatás szintjén is és a motiválás szintjén is továbbműködtetni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)