Felszólalás adatai

FILLÓ PÁL (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nem fogok visszaélni a türelmükkel, bár egy nagyon fontos ügyről van szó, de a 20 percet bizonyosan nem fogom igénybe venni.

Valamennyien tudjuk, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően az úgymond tanácsi bérlakásokból nagyon rövid időn belül a benne élő lakók igen erős nyomására kialakult egy óriási mértékű társasházi lakásmennyiség. Azt hiszem, ez egyedülálló Európában, és ennek megfelelően a társasházakról szóló törvény, amelyet a 2003. évben fogadtunk el, és 2004. január 1-jén lépett hatályba, nagyon sok olyan passzust tartalmazott, amely bizony - miután eddig ilyen nagy mértékű társasházasítás Magyarországon nem történt - nagyon sok működési problémával, nagyon sok pontatlan fogalmazással, nagyon sok olyan üggyel nézett szembe, amelyek bizony az ott élő embereknek, a társasházban élő tulajdonostársaknak súlyos problémákat okoztak.

(20.10)

Képviselőtársaimmal azért nyújtottuk be a törvénymódosító javaslatot, mert úgy gondoltuk, hogy az elmúlt évek során elég tapasztalat jött létre a tekintetben, hogy melyek azok a legfontosabb módosítások, amelyek a társasházi törvényt működőképesebbé, átláthatóbbá, korrektebbé és a benne élők számára valamelyest nyugodtabb helyzetté tudják átalakítani.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Miután az ország lakásállományának a 40-45 százaléka társasház, és ezek bizony sokszor nagyon nagy méretű házakból jöttek létre, tehát nem az úgymond hagyományos társasházak, hanem 50, 100, de van olyan, ahol 200 lakás is található egy-egy épületben, ezeknek az épületeknek a vezetékrendszere többéves felújítási elmaradásban volt már akkor is, amikor ezeket a benne élő bérlők megvásárolhatták. Ezért természetesen nagy kedvezménnyel kapták meg a bérlők, de sajnos a kedvezménnyel együtt megkapták azt a súlyos elmaradást is és azokat a költségeket is, amelyeket a sok esetben százéves vagy annál is idősebb házak róttak rájuk.

Különösen fontos célja a módosításnak, hogy a társasházi tulajdonosok a lehető legbiztonságosabb jogi környezet segítségével dönthessenek az épületek fenntartásáról, hogy a saját és a tulajdonostársaik érdekében a lehető legbiztonságosabban, törvényesen és ellenőrizhetően működjön a társasházuk.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Néhány szót szeretnék szólni arról, hogy melyek a legfontosabb módosítások, amelyeket megcélzunk a módosító indítványunkkal. Az egyik legfontosabb és visszatérő probléma volt minden társasházi közgyűlésen, hogy gyakorlatilag semmiféle felügyelet nem volt a társasházak működése felett az elmúlt időszakban. Már 2003-ban, amikor a törvényt legutóbb tárgyaltuk a parlamentben, akkor is szóba került az, és volt is ilyen módosító indítvány a Ház előtt, hogy az ügyészség lássa el a törvényességi felügyelet a társasházak működése felett. Meggyőződésem szerint ez az egyetlen szervezet egyébként, amely ezt a feladatot el tudja látni, hiszen nagyon sok peres ügyet, nagyon sok bírósági ügyet meg lehetett volna előzni az elmúlt években is, ha tisztességesebb lehetőség lett volna arra, hogy a tulajdonostársak probléma esetén egy, tulajdonképpen a korrektség és a törvényesség betartását felügyelő felettes szervhez forduljanak, és az tudott volna döntést hozni arról, hogy a társasházi döntések korrektek, és a törvényi szabályozásnak megfelelően működjenek.

Akkor az Országgyűlés néhány szavazat híján ezt a módosító indítványt sajnos nem fogadta el, de úgy gondolom, hogy most mindenképpen meg kellene azt teremteni, hogy ez a törvényességi felügyelet valóban megvalósuljon, és a tulajdonjogot nem sértő törvényességi felügyeletet a mai jogrendszeren belül, úgy gondolom, egyedül az ügyészség képes a kívánt színvonalon ellátni. Ha ezt megteremtjük, akkor úgy gondolom, hogy nagyon sok bírósági eljárást és jogvitát meg lehet előzni, és ez mindenképpen a tulajdonostársak érdekeit szolgálja.

A másik módosítás: az alapító okirat módosítása kérdésében a kivételt jelentő minősített többségi szavazati arányok szabályozása az előző törvényben nem volt egyértelmű; mi ezt igyekeztünk képviselőtársaimmal úgy megfogalmazni, hogy jól követhető, egyöntetű szabályozás legyen, ezért a módosítás önálló alcímmel és egységesen jeleníti meg az alkotmányos elveknek megfelelő új szabályokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miután a gyakorlat azt mutatja, hogy a társasházi lakások és az ott lévő nem lakáscélú helyiségek nagy többségét ma már a bérlők vagy más jogcímen használók használják, és a házirend betartása kapcsán veszélyhelyzet vagy bármilyen káresemény elhárítása esetében jelenleg csak a tulajdonos útján lehet az intézkedéseket megtenni, úgy gondoljuk, hogy a törvényben feltétlenül ki kell mondani a használók közvetlen kötelezettségét is a házirend betartására, és rendkívüli helyzetben, ha szükséges, akkor a lakásba vagy az ingatlanrészbe való bejutás tűrésére.

A javaslatunk egyértelművé teszi, amennyiben a tisztelt Ház elfogadja, a lakáson belüli munkák végzéséről szóló most hatályos rendelkezéseket, mert vitatott volt és több módon is értelmezhető volt az olyan építési munka, amely a közös tulajdoni részt érintette eddig. Súlyos vitákat gerjesztett ez a társasházakon belül. Úgy gondoltuk, hogy pontos és konkrét meghatározással ezeket a jogvitákat is tisztázni lehet, illetve pontosítani kell a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül elvégezhető építési munkákra való utalást és szabályozást is.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Javasoljuk azt is, hogy a közgyűlés kizárólagos, a közös képviselőre, számvizsgáló bizottságra át nem ruházható hatáskörét is pontosabban fogalmazzuk meg, annak érdekében, hogy a közös képviselő és a tulajdonosok is tisztában legyenek ezekkel a kérdésekkel, mert ez jelenleg számos gyakorlati gondot vet fel, és szintén vitákat okozott az elmúlt évek során.

Ugyanígy a nagyobb jogbiztonságot szolgálja a közgyűlésre való meghívó kötelező tartalmi elemeinek a meghatározása, az írásban kiküldendő előterjesztésekről, a tulajdonosok által összehívható közgyűlésről, a megismételt közgyűlésről, a jegyzőkönyv tartalmi elemeiről szóló, illetve a határozatokról való értesítéssel kapcsolatos rendelkezések is.

Eljutottam most egy olyan ponthoz, amely talán a legnagyobb problémát jelenti a társasházak életében, ez a közösköltség-hátralék megfizetéséhez kapcsolódó felszólítás szabályai. Valamennyien tudjuk, hogy sajnálatos módon nagyon sok olyan tulajdonostárs volt, aki ezt a felszólítást nem volt hajlandó átvenni, így aztán gyakorlatilag a társasház jogos követeléseit nem lehetett érvényesíteni. Mi úgy gondoljuk, hogy a javaslatunkban megfogalmazott pontosabb szabályozás mindenképpen megakadályozza azt, hogy szándékos elmulasztás ne akadályozza meg a tartozások megfizettetését, illetve ezt a fajta kötelezettséget.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! A társasházak gazdálkodásának szabályszerűségét és szakszerűségét egy új rendelkezéssel is szeretnénk garantálni, mivel a nemzeti vagyon jelentős részét képező épületek fenntartásának a kontrollját az ötven albetétes vagy ennél nagyobb társasházak, illetve javaslatunk szerint éves 10 millió forintot elérő gazdálkodás esetében a számviteli szakértelemmel gyakran nem rendelkező számvizsgáló bizottság részére szakértő könyvvizsgáló útján is segíteni kell. Úgy gondoljuk, hogy ez bizonyos költséggel jár természetesen a társasház vonatkozásában, de ez a költség lényegesen kevesebb, mint az esetleges veszteség, amit a hozzá nem értés vagy a későbbi jogviták, a hiányos pénzügyi elszámolások okozhatnak. Így javaslatunk ezeket a problémákat megelőzi, és együttesen szolgálja a közös képviselő, és úgy gondoljuk, hogy a tulajdonosok biztonságát is.

Javasoljuk azt is, hogy az építésügyi hatósági eljárásokról szóló jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódóan kimondjuk, hogy a közös képviselőt, az intézőbizottság elnökét építéshatósági ügyekben nem illeti meg a közösség képviseletének a joga, mert az ilyen hatósági határozat minden egyes társasházi tulajdonos tulajdonjogának tartalmával és nem a közös tulajdon fenntartásának kérdéskörével kapcsolatos. Ugyancsak tisztázni szeretnénk és pontosabban megfogalmazni a rendkívüli kiadások fogalmát, és azt, hogy ellentétben a jelenlegi bizonytalan fogalommeghatározáshoz fűződő és a tulajdonjoggal való rendelkezés jogát sértő négyötödös szavazattal, az ilyen kiadások vállalása csak egybehangzó akarattal legyen lehetséges.

Végül, de nem utolsósorban sok problémát jelentett az is, hogy a társasházi alapító okirat módosítását a földhivatalokban nagyon nehézkesen jegyezték, vagy egyáltalán nem jegyezték be, ezért azt is javasoljuk, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosításával a földhivatali bejegyzések körüli vitákat megszüntessük, és a bejegyzés kötelező erővel éljen a földhivatalok vonatkozásában is.

(20.20)

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon bízom abban, hogy a törvényjavaslatunkat az Országgyűlés valamennyi pártja, valamennyi képviselője támogatni tudja. Meggyőződésem, ha ez így lesz, és támogatni fogják, és kérem tisztelt képviselőtársaim támogatását, akkor a következő években a társasházak vonatkozásában egy tisztességesebb, kiszámíthatóbb, nyugodtabb és talán kevesebb jogvitát okozó működést tesz lehetővé valamennyiünk örömére, a társasházak kezelői, de elsősorban a tulajdonosok számára.

Kérem, hogy a javaslatot támogassák. Köszönöm a figyelmet.