Készült: 2024.05.06.13:01:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

288. ülésnap (2013.06.11.), 119-121. felszólalás
Felszólaló Dr. Bárándy Gergely (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:36


Felszólalások:  Előző  119 - 121  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Először is az ön felszólalásához egy kritikát hadd fogalmazzak meg azonnal itt a felszólalásom elején.

Egy hónapja nem tárgyaljuk ezt a javaslatot. E javaslat részletes vitájának megkezdése egy hónappal ezelőtt történt meg. Most, egy hónap kihagyással kerül sor a részletes vita folytatására. Ehhez képest, tisztelt államtitkár úr, én őszintén meg vagyok lepve a vonatkozásban, hogy önöknek ez az egy hónap nem volt arra elegendő, hogy előterjesszék azokat a kapcsolódó módosító javaslatokat, amiről most itt a Házban vitatkozni lehetne.

Szóval, egy picit én élesebben fogalmaznék, mint ahogy Staudt képviselő úr tette, hogy sajnálja, hogy még nincsenek bent az Országgyűlés előtt ezek a javaslatok. Én azt mondom, államtitkár úr, hogy ez elfogadhatatlan. Az, hogy egy hónapig az önök kérésére a Ház nem tárgyalja ezt a javaslatot, majd egy hónap után tárgyalni kezdi, és úgy vitatkozunk itt a részletes vitában, hogy önök azokat a javaslatokat, amelyeket be kívánnak terjeszteni, nem nyújtották be a részletes vitáig. Tessék mondani, államtitkár úr, hogy miről vitatkozunk akkor?! Mert amik eddig benyújtásra kerültek, azokat ismerjük, de azok vitáját már lefolytattuk a részletes vita megkezdésekor. Most önök kérték a folytatást, csak nem tettek semmilyen anyagot le a Ház asztalára, amiről vitatkozni lehet.

Én örülök annak, és megmondom őszintén, hogy kifejezetten pozitív meglepetésként éltem meg, amikor külügyminiszter úr bejelentette azt, hogy egyébként ezt a vállalhatatlan jogintézményt, ami az ügyek áthelyezésére vonatkozik, önök meg kívánják szüntetni. De ezt a miniszter úr jó néhány nappal ezelőtt jelentette be. Akkor megint csak megkérdezem, hogy ehhez képest miért nem volt elég ez a néhány nap arra, hogy a kormány az erre vonatkozó jogszabályi előterjesztését megtegye az Országgyűléshez, ugyanis itt normaszövegekről tudnánk vitatkozni.

Ennek hiányában nyilván kénytelen vagyok magára a folyamatra hagyatkozni, annak az elemzésére hagyatkozni, illetve egypár szót ejteni magáról az ügyáthelyezéséről, ami reményeim szerint hatályon kívül fog kerülni az elkövetkezendő nem túl hosszú időszak alatt.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hála istennek önök az igazságügyi reformjuk 80 százalékát visszavonni kényszerültek. Ami probléma ezzel, az az - és egy picit más megközelítésből látom én ezt, mint Staudt képviselőtársam, de eredményét tekintve tulajdonképpen egyről beszélünk -, hogy önök nem a hazai ellenzék érveit megfogadva tették ezt, nem a hazai szakemberek érvrendszerét alapul véve tették ezt meg, hanem önök megint azt csinálták, amit minden hasonló esetben, nem csak az igazságszolgáltatással összefüggésben, hogy elmentek a falig, és amikor koppantak egyet rajta, akkor kényszerűségből valamit visszakoztak.

(15.00)

Az igazságügyi reformjuk visszavonásáról is már jó néhány törvényjavaslat és elfogadott törvény szól. Ez most a következő ilyen lesz, tisztelt államtitkár úr, és minden bizonnyal az ezt követő pedig az ötödik alaptörvény-módosítás lesz, hiszen az alaptörvényből is ki kell majd iktatni ezt a vállalhatatlan rendelkezést.

Az a probléma, hogy nemcsak az ellenzék kritikája és a hazai szakemberek kritikája nem volt önöknek elég, hogy változtassanak, hanem nem volt elég a magyar Alkotmánybíróság véleménye sem. Márpedig ezt a jogintézményt két esetben helyezte hatályon kívül az Alkotmánybíróság. Egy esetben a legfőbb ügyész vonatkozásában, ekkor ezt beemelték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé, másszor pedig a bíróságok vonatkozásában. Ez is az alaptörvény átmeneti rendelkezései között szerepelt, no, ezt is hatályon kívül helyezte az Alkotmánybíróság. Ez még mindig nem volt elég önöknek: ekkor beemelték az alaptörvény rendelkezései közé azt, hogy ilyen jog létezik.

Kritikát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a magyar szakembereken és közjogi méltóságokon kívül az Európai Bizottság, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa kifejezetten és az Európai Bizottság elnöke is, kritikát fogalmazott meg, nem egy, hanem több esetben, több véleményében a Velencei Bizottság, kritikát fogalmazott meg az Európa Tanács monitoringbizottsága, kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államok. Én nem tudom, hogy létezik-e még olyan, Magyarország számára bármilyen szempontból mérvadó hazai vagy nemzetközi fórum, amelyik ne tartotta volna elfogadhatatlannak ezt a rendelkezést.

Én egyetlenegyet kérdezek csak, és ez most már a tartalmi vonatkozása: miért kellett ennyit várni rá? Amikor a bevezetésekor lehetett tudni, mindenki által, aki egy kicsit is ért ehhez a területhez, hogy ez a jogintézmény elfogadhatatlan, alkotmányellenes és nemzetközi jogot sért.

Azt gondolom, hogy az az állítás, amivel a kormány nagyon sok esetben védekezik e vonatkozásban, hogy hát már korábban is létezett ez a jogintézmény, egyrészt csúsztatás, másik oldalról meg nem igaz. Csúsztatás azért, mert amikor visszautal egy korábbi módosításra az államtitkár úr és bárki más, aki a kormány nevében ebben felszólal, akkor a saját korábbi módosító javaslatukra utalnak vissza. Azaz éppúgy a Fidesz-kormány alatt, a második Orbán-kormány alatt változott ez meg, mint ahogy az alaptörvényi rendelkezések; azaz az előzmény is az önök változtatása - nem érdemes rá úgy hivatkozni, mint egy, már régóta létező intézményre.

Ami a dolognak pedig a tévedés irányából való megközelítését illeti. (Az elnök csenget.) Elnézést, elnök úr, azt hittem, hogy 15 perc a keret.

ELNÖK: Nem.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Akkor egy legközelebbi felszólalásban folytatom. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  119 - 121  Következő    Ülésnap adatai