Felszólalás adatai

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindjárt az elején szeretném leszögezni itt az előttünk fekvő törvényjavaslat általános vitájának megkezdésekor, hogy a törvényjavaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem támogatja. A törvénytervezet költségvetési, jogalkotási, előkészítési, szakmai szempontból nem megfelelő, hatálybalépése az élet- és vagyonbiztonság szempontjából kardinális jelentőségű tűzvédelmi hatósági eljárás zavarát fogja okozni.

Egy jelenleg nem ismert miniszteri szintű rendeletben való későbbi szabályozása, ne adj' isten, esetleges politikai megfontoláson alapuló helytelen megoldása álláspontunk szerint súlyosan veszélyezteti a magyarországi tűzvédelem eredményes működését, éppen ezért célszerű lenne, ha a törvénytervezetet a kormány átdolgozásra visszavonná. Ha azonban a kormánytöbbség a parlamenten ezt mégis áterőlteti, akkor minden bizonnyal alkotmányossági szempontból kell megvizsgálnunk a helyzetet.

Nézzük a részleteket, tisztelt Országgyűlés! A tervezet kardinális kérdése a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter szerepe. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter mint az 1996. évi XXXI. számú tűzvédelmi törvény módosításánál használt meghatározás álláspontunk szerint pontatlan. A meghatározásnál a módosítás feltehetőleg - idézem - a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényre utal vissza.

Az alkalmazott megoldás pontatlanságra vezet a következő indokok alapján: a katasztrófavédelem és a tűzvédelem a két külön törvényi szabályozásban foglaltakat figyelembe véve különböző célokat, feladatokat és ennek megfelelően eltérő szervezeti struktúrát és tevékenységi kört jelent. Ezen különbségeknek megfelelően eltérő a két törvény hatálya is: a személyi hatály a tűzvédelmi törvény esetében lényegesen szélesebb, mint a katasztrófavédelmi törvény esetében. A tűzvédelmi törvény hatálya gyakorlatilag mindenkire kiterjed a Magyar Köztársaság területén, ezt a szabályt az előttünk fekvő törvényjavaslat tovább bővíti. Az eltérő alkalmazási körrel és hatállyal összefüggésben a miniszterek feladata és felelőssége is jelentősen eltér.

Az előbbiekben vázoltak alapján a "katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter" kifejezés több miniszterre is vonatkoztatható. Ez a hatáskörök gyakorlója tekintetében jogbizonytalanságot eredményezhet, megállapíthatatlan felelősségi rendszert hozhat létre.

(18.50)

A fentiekben foglaltakra figyelemmel a tervezetben - a jogalkotó feltételezhető szándékának megfelelően - az önkormányzati és területfejlesztési minisztert célszerű pontosan nevesíteni. Természetesen minden olyan esetben, ahol ez indokolt, a tűzvédelmi törvényben meghatározható más miniszter felelőssége, illetve hatásköre is. A hatósági hatáskörök területén a kormány módosítási javaslata a hatáskörök szabályozását teljes egészében kiveszi a törvényből, és felhatalmazza a kormányt, hogy rendeletben szabályozza ezt a kérdést.

A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény - az eltérések törvényi meghatározása mellett - az elsőfokú tűzvédelmi hatósági jogkört a település jegyzőjéhez, a fővárosban a főjegyzőhöz telepíti, míg másodfokú hatóságként a közigazgatási hivatal vezetőit jelöli meg. Ennek megfelelően kerül meghatározásra a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok, -parancsnokok szakhatósági hatásköre, illetve a tűzvédelmi ellenőrzés és tűzvizsgálat tekintetében a tűzvédelmi hatósági hatásköre. A tűzvédelmi törvény módosításához fűzött indoklásból nem derül ki, hogy mi teszi szükségessé a jelenleg hatályos általános hatáskörre vonatkozó törvényi rendelkezések gyökeres megváltoztatását. A törvény hatályának a honvédelem területére történő kiterjesztése megoldható technikailag a jelenleg hatályos szabályozás megtartása mellett az eltérésre utaló módosítással is.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. §-ában foglalt rendelkezésnek - idézem: "A hatóság hatáskörét a hatósági eljárás körébe tartozó ügyfajta meghatározásával jogszabály állapítja meg. Ebben meg kell jelölni az első fokon eljáró, továbbá ha nem a 107. és 108. §-ban megjelölt hatóság, a fellebbezést elbíráló hatóságot" - csak akkor tesz eleget a jogalkotó, ha a hatáskörrel kapcsolatos kormányrendeletet a tűzvédelmi törvény módosításával egyidejűleg lépteti hatályba.

A tűzvédelmi törvény módosításában foglalt rendelkezések kizárólag a jelenleg még koncepcionális formában sem ismert kormányrendelettel együtt értelmezhetők. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 32. §-a kimondja, idézem: "A jogszabály tervezetével egyidejűleg meg kell küldeni véleményezésre a végrehajtási jogszabály tervezetét is."

A működési területen kívüli igénybevétel költségeivel kapcsolatos problémák a következőképpen alakulnak. A kormányrendelet esetleges késedelmes hatályba léptetése, az országos szinten százezres nagyságrendű tűzvédelmi hatósági eljárásokra figyelemmel, a tűzvédelmi igazgatás, illetve tűzoltóság által folytatott szakhatósági eljárásokra tekintettel a közigazgatási eljárások igen jelentős részének teljes lebénulásához vezethet. Ez alkotmánysértő állapotot eredményezhet álláspontunk szerint. A fentiekben kifejtettek érvényesek a tűzvédelmi törvény 13/A. §-ának és 14. §-ának módosítására is.

A jelenleg hatályos tűzvédelmi törvény 47. § (2) bekezdésének k) pontja rendelkezik arról, hogy a belügyminiszter felhatalmazást kap a tűzoltóság működési területen kívül elrendelt igénybevétele költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályok megállapítására. A tűzvédelmi törvény módosítása szerint a miniszter felhatalmazása a tűzoltóság vonulásával kapcsolatos költségek megtérítésének szabályaira vonatkozik. Az elrendelt igénybevétel és a vonulás nem azonos fogalmak, így például az árvízi védekezésben a tűzoltósági részvétel elrendelése nem vonulás, költségek mégis keletkeznek. A megtérítési kötelezettség vonulásokra történő korlátozása súlyosan sérti az önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok és az őket fenntartó önkormányzatok érdekeit, mert a működési területen elrendelt igénybevételek költségeinek megtérítésére nem válnak jogosulttá, költségvetésük - az állami normatív támogatás - pedig nem tartalmazza ezen elrendelt igénybevételek költségvetési fedezetét.

A készülő törvénymódosításról bár semmiféle információval nem rendelkezett, aktualitása okán a tűzoltóversenyekkel kapcsolatosan három országos tűzoltószövetség fejtette ki írásban a véleményét az ÖTM OKF főigazgató-helyetteséhez, tehát magyarán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyetteséhez címzett levelében. Ebben a nemzetközi gyakorlat alapján fejtette ki álláspontját e kérdésben.

Idézem a levélből: "A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetsége, a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége és a Magyar Tűzoltó Szövetség közös álláspontja, hogy az országos tűzoltóversenyekkel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket jogszabály módosításával, illetőleg kiadásával a mai igényeknek és lehetőségeknek megfelelő módon rendezni kell olyan formában is, hogy az igazodjon a gazdag magyar hagyományokhoz és a nemzetközi, főleg Európában honos gyakorlathoz. Ennek megfelelően javasoljuk, hogy az országos tűzoltóversenyek szabályai feleljenek meg a Tűzoltó és Mentési Szervezetek Nemzetközi Szövetsége által kiadott, neves nemzetközi szakértők által kidolgozott és a szervezet testületi ülései által elfogadott szabályoknak. A szabályok kidolgozásában és a szükséges módosítások kiadásában hazánk szakértőinek véleményét több esetben is figyelembe vették.

Ezen szabályok hazai, országos tűzoltóversenyeken való alkalmazása több szempontból is indokolt. Egyrészről biztosítja azt, hogy hazánk tűzoltói más nemzetek által szervezett versenyeken minden további nélkül részt vehetnek, és a miáltalunk szervezett versenyekre minden további magyarázat nélkül külföldi bajtársainkat is meghívhatjuk. Másrészről hazánk tűzoltószövetsége alapító tagja az 1900-ban Párizsban megalakult CTIF-nek, és nem lenne célszerű a szervezet felelős testületei által meghatározott szabályoktól eltérni. A hagyományos tűzoltóverseny-szabályokat az I. országos hagyományos tűzoltóversenyen, a tűzoltósport versenyszabályait a gróf Széchenyi Ödön kupaversenyeken, az ifjúsági tűzoltósport versenyszabályait az immár III. országos ifjúsági tűzoltóversenyeken változtatás nélkül alkalmaztuk. A tesztszerű tűzoltósportverseny hölgyek részére vonatkozó versenyét hazánkban még nem rendezték meg, annak ellenére, hogy a négyévenkénti, CTIF által rendezett úgynevezett tűzoltóolimpián ez már második alkalommal is sikeresen került lebonyolításra.

Mindezek alapján semmi szükség arra, hogy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága a hivatásos tűzoltóságok tűzoltósport-versenyszabályzatának kiadásáról szóló ÖTM-rendeletre vonatkozó javaslatát megalkossa. Ez többek között azt eredményezi, hogy a tűzoltó-társadalmat megosztja azzal, hogy ezt csak a hivatásos tűzoltóságok részére adja ki a miniszter asszony, és kizárja belőle az önkéntes tűzoltó-egyesületeket, az önkéntes és létesítményi tűzoltóságokat."

A három szövetség véleménye továbbá, hogy a tűzoltóversenyek szabályozása és az országos tűzoltóversenyek rendszerének működtetése - figyelembe véve a fejlett demokratikus országok gyakorlatát és az ország jelenlegi helyzetét - nem tekinthető állami feladatnak. Ezt a szakmát képviselő civil szervezetek minden további nélkül meg tudják oldani.

Tisztelt Államtitkár Úr! Bízom abban, hogy ön is ismeri ezeket a megkereséseket, ezt az álláspontot, és abban is bízom, hogy ezt meghallják, és ennek megfelelően járnak el a jövőt illetően.

Visszatérve, a módosítás, a törvényjavaslat előterjesztője elmulasztotta a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek betartását, mert a módosító javaslat tekintetében nem küldte meg a tervezetet a tűzoltóságok szakmai és érdek-képviseleti szerveinek véleményezésre, és tudomásunk szerint nem is egyeztetett velük.

Összegezve: a fenti aggályaink miatt a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a törvényjavaslatot nem támogatja, és kéri a kormányt, hogy azt vonja vissza.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)