Készült: 2024.04.26.02:15:21 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

195. ülésnap (2004.12.13.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 7:55


Felszólalások:   5-8   9-12   13-18      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Burány Sándor frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett, “A múlt lezárásaö címmel. Öné a szó, frakcióvezető-helyettes úr.

 

(13.20)

BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az emberiséget időtlen idők óta foglalkoztatja, mit hoz a jövő. Az ókori görögök, ha a jövőt akarták firtatni, Delphoiba mentek. Ha Magyarországon az elmúlt hetek eseményeit vizsgáljuk, akkor úgy tűnik, nem is annyira az a kérdés, hogy mit hoz a jövő, egyre inkább az a kérdés, hogy mit hoz a múlt. Ezúttal azonban a szálak nem Delphoiba, hanem az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába vezetnek.

A vezető hírek ezúttal nem politikusokról szóltak. Ügynöki múlt árnyéka vetődött rockzenészre, színikritikusra, labdarúgóra. Be kell látnunk, hölgyeim és uraim, hogy az eddigi törvények nem biztosítják kellően a múlt tisztázását. Ránk, országgyűlési képviselőkre, törvényalkotókra szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a polgárok túlnyomó többségére. Ez így is van rendjén. Bennünket kötelező átvilágítani. Ha bármelyikünkkel kapcsolatban ügynökmúlt derülne ki, az nem maradhatna titokban, ennek következményeivel nekünk szembe kell néznünk. Azt hittük, hogy ez a szabályozás elegendő, de be kell látnunk: tévedtünk.

Az élet bebizonyította, hogy a múlt feltárása nem lehet részleges. A társadalomnak túl kell jutnia ezen a traumán, nem mérgezheti újabb és újabb kiszivárgott ügynöki jelentés a közéletet, a légkört. Ezért azt akarjuk, hogy váljék megismerhetővé, hogy ki volt ügynök, ki volt hivatásos alkalmazott. Azt akarjuk, hogy minden felnőtt magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától, minden felnőtt magyar állampolgár esetében rákérdezhessen, hogy az illető szerepel-e a nyilvántartásban. Ha igen, akkor legyen joga betekinteni az aktákba.

Itt azonban rögtön kell tennünk egy nagyon fontos kitételt. A megfigyeltek magánélete nem közérdekű adat. Ezt nem lehet megismerhetővé tenni, semmilyen közéleti, magánemberi kíváncsiság nem ok arra, hogy bárki magánéletének titkos részletei megismerhetővé váljanak. Tudjuk, egy másik ember titka olyan, mint egy másik ember pénze. Nem vagyunk vele olyan megfontoltak, mint a sajátunkéval, legalábbis az emberek többsége így van ezzel. Vigyáznunk kell tehát. Kell tennünk egy másik fontos kitételt is: az így megismert valóságot bárki csak saját felelősségére hozhatja nyilvánosságra, legyen szó magánemberről vagy a médiáról.

Tisztában vagyunk vele, hogy a megnövekedett feladat szükségessé teszi a személyi és tárgyi feltételek biztosítását is. Ezért tisztelettel kérjük a kormányt, miniszterelnök urat, hogy az ehhez szükséges forrásokat bocsássa rendelkezésre. József Attila írta: “Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani.ö Sőt, nemcsak bevallani, megismerhetővé kell tenni. Így tudjuk lezárni a múltat, és a múlt lezárása után foglalkozhatunk a jövővel. Mi ezt szeretnénk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm frakcióvezető-helyettes úr felszólalását. A kormány részéről megadom a szót Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak. Miniszterelnök úr!

GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Mélyen tisztelt Országgyűlés! Egyetértek az elhangzott hozzászólással. Egyetértek azzal az értékeléssel, hogy az akták kinyitása a feltétele annak, hogy lezárhassuk a múltat. A Magyar Országgyűlés egyik pártja, a magyar liberálisok képviselői voltak azok, akik az elmúlt 15 évben a leghatározottabban, a legegyértelműbben álltak ki ezen álláspont mellett. Eddig az ideig nem találtak elegendő támogatóra.

Mostanra a helyzet megváltozott. Egy olyan új politikusgeneráció érkezett a magyar politika nagyszínpadára, amely nem osztja elődei jelentős részének értékelését. Úgy gondolják, hogy rosszul tettük föl eddig a kérdést. Eddig mindig úgy kérdeztünk, hogy mi az, amit nyilvánosságra lehet vagy nyilvánosságra kell hozni. Ez nem jó kérdésfeltevés. Indokolni azt kell, ha valami jogszerűen, a közösség érdekeit figyelembe véve rejtve maradhat a nyilvánosság elől. Azaz azt gondolom, végre eljött a pillanat, hogy jól üljünk fel erre a lóra is.

A magyar kormány támogatja azt a javaslatot, hogy korlátozások nélkül, illetve legfeljebb eggyel, a magyar nemzet közös jelenben is itt lévő és a jelenre ható biztonsági szempontjainak ellenőrzött és garanciákkal ellátott figyelembevétele lehet az egyetlen olyan ok, ami a kutatásnak, a betekintésnek, az információk megismerésének gátat szab. Ezt kell indokolni, ezt kell érvelni, és az ilyen döntéssel szemben is bírósághoz lehet fordulni. Helyes, jó és bölcs törekvés, hogy végre azzal foglalkozhassunk, ami előttünk van, és ne azzal, ami a múltban történt. Igen, ahogyan szokták mondani, azzal foglalkozzunk, hogy hogyan lesz Magyarországból emelkedő nemzet, gyarapodó ország, erős köztársaság. Hogy a kormány és a parlament a jövőre szegezhesse tekintetét.

Szeretném kijelenteni, a magyar kormány készen áll arra, hogy a szükséges jövőbeni új szabályozás feltételeit megteremtse, az ehhez szükséges anyagi és személyi feltételekhez a támogatást megadja, hogy a parlament előtt álló, parlament előtt lévő költségvetés általános tartalékai kellő fedezetet biztosítanak az ehhez szükséges feladatok finanszírozására.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-18      Ülésnap adatai