Készült: 2024.04.29.06:35:57 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

222. ülésnap (2021.11.10.), 100. felszólalás
Felszólaló Font Sándor (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:09


Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem egyedi az a probléma, amelyet valamelyest részben orvosolni szeretnénk. A gazdatársadalom elöregedése egész Európára jellemző. Ha pontosabban megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy Nyugat-Európára még jobban, súlyosabban jellemző ez a helyzet.

Mi is követjük ezt a trendet, amelyben, úgy látjuk, hogy nincs elégséges fiatal gazdautánpótlás a kiöregedő gazdák helyére, de azért van egy-egy halvány remény, amikor például fiatal gazdáknak szóló pályázati felhívás megjelenik, ott rendszerint többszörös a túljelentkezés a rendelkezésre álló támogatási forrás tekintetében vagy annak arányához mérten. Tehát mégiscsak van egy szikra, egy halvány fény, ami esetleg nagyobb lánggal is éghetne, ha a környezetet, a körülményeket olyanná tennénk, hogy többeket vonzana az agrárgazdálkodás, az ebből való megélhetés. A kormány több lépésben próbálja ezt az ösztönzést megtenni a fiatalabb gazdálkodók felé.

Az idei évtől hatályos egy előző évben elfogadott adózási jogszabály, amely például európai összevetésben is kirívóan erős segítséget szeretne nyújtani adózás szempontjából a családi gazdálkodásnak, a családi őstermelőknek és a családi alapon szerveződött társas vállalkozásoknak. Ez a törvény az idén januártól már él. Ez azt jelenti, hogy most vagyunk az első olyan gazdálkodási évben, amelynek a nagyon kedvezményes adózási következményeit a jövő év adóbevallásakor már érvényesíthetik a gazdálkodók. Hangsúlyozom, európai összevetésben sem látunk hasonló mértékű adókedvezményt, lehetőséget, mint amit megteremtettünk itt a családi gazdálkodóknak.

Talán ehhez a lépéshez társul a most benyújtott, agrárgazdaságok átadásáról szóló törvényjavaslat, hiszen a miniszter úr által mondottakból és a törvény szövegéből is többször kiderül, hogy egy fiatalabbnak lenne jó, kellene hogy átadja, a fiatalabb pedig legyen szíves, vegye át, ha ebben egyezségre jutnak; tehát egy teljes gazdasági egységet a nyugdíjkorhatárához legalább öt éven belül érkező tulajdonostól átvesz egy nála legalább tíz évvel fiatalabb gazdálkodó.

Mondhatnánk azt, hogy ezt megtehetné most is, hát mi ennek az akadálya. Pont az, amit le szeretnénk győzni ezzel a törvénnyel. Először is tudjuk, hogy kérdéses, hogy egy átadást családon belül teszünke vagy családon kívüli, nem rokoni viszonyban lévő személynek teszünk-e. A törvény egyértelműsíti, hogy a családon belüli hozzátartozói láncolatban állóknál nem képez akadályt, azonban ha kívülálló személy jön, ezt már megengedi, de feltétellel, legalább hétéves munkaviszonyban kell állnia a fiatalabb gazdálkodónak azzal a gazdasági egységgel, amely átadásra kerülne. Tehát nagyon lényeges lépés, hogy egy teljes kívülálló számára is megtörténhet ez az úgynevezett átadás.

Természetesen az átadást nem úgy vesszük, hogy tessék, a tiéd, és nekem már semmi közöm hozzá, neked pedig csak feladatod van ezzel. Épp ezt az elég bonyolult helyzetet próbálja a jogszabály a hétköznapi élet nyelvére lefordítani, hogy kinek mit is kell tenni, amikor az átadás, az egyezség létrejön az átadó és a birtoktestet, az egész gazdasági egységet átvevő között.

Hangsúlyozni szeretném, ha a termőföldet és minden jószágot, ami a gazdálkodáshoz tartozik, egyenként szerette volna a jelenlegi szabályok szerint valaki átadni egy átvevőnek, akkor minden gazdasági egységet  föld, gépek jogosultság, például támogatás, pályázat, kötelmek, szerződések, beszállítói szerződések a felvásárlók felé és minden egyéb  egyenként kellett volna az érintetteknek tisztázni jogi értelemben minden szereplővel, például a felvásárlóval is, merthogy új szereplő lép az eddigi szerződés helyébe. Ebből már érezhetjük, hogy ez egy egész bonyolult folyamat lenne, különösen, ha ismerjük, hogy a termőföldvédelmi törvényünk hogyan szabályozza az adásvétel lehetőségét a termőföld esetében. Tudjuk, hogy egy szigorú, a magántulajdont védő termőföldvásárlás van életben az Európai Unió szabályozásai korlátozó lehetőségeinek a lejárta után. Ez egy kifüggesztéses eljárást, egy vásárlási erősorrendbeli eljárást követel meg a jelen pillanatban. Magyarul, én mint eladó nem dönthetek egyértelműen egy leendő vásárló javára, hogy neked adom el a termőföldet, ha azt a leendő vásárlót elővásárlási sorrendben egy gazdatárs megelőzi. Pontosan tudjuk, hogy ha az elővásárlási sorrendben valaki megelőzi az általam elképzelt vevőt, akkor a megelőző gazda helyébe léphet az általam gondolt vevőnek.

De ezt ki kell küszöbölni, hiszen célzottan szeretnénk, hogy egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő gazda átadja egy fiatalabb gazdának a teljes gazdasági rendszert. Éppen ezért egy úgynevezett egyablakos, egyszerződéses rendszer került felépítésre, amit egy teljesen új fogalommal, a gazdaságátadási szerződéssel kell hogy megtegyenek. Ilyen eddig nem volt, majd meg kell tanulnia mindenkinek, hogy mit jelent a gazdaságátadási szerződés, mert ez ki fogja váltani az előbb általam említett elég sokféle egyedi szerződéses típust, akár az ingatlanokra, mint említettem, akár gépekre, felszerelésekre, eszközökre és egyéb, az előző gazda által megkötött szerződések tovább folytatására.

Ezt az egészet, mint említettem, egy szerződéssel lehet majd rendezni. Ebben benne van persze a hatósági engedélyek módosítása, hiszen sokaknak ez is kell a gazdálkodáshoz, és a szerződések esetleges átruházása, hogy én kötötteme valakivel akár egy felvásárlási, akár egy beszerzési szerződést, de már nem én leszek az, aki ezért mindent megtesz, hiszen egy új szereplő lép ezen szerződések helyébe. És ott vannak a klasszikus esetek, a pályázatok, a támogatások, például a napjainkban, novemberben beadható agrár-környezetgazdálkodási pályázatok, amelyeknek az időszaka most teljesen aktuális.

(16.20)

Aki egy ilyen rendszerbe belép, ott neki kötelme van, hogy ezt az AKG-szerződést egy időtartamra köti. A mostani felhívás hároméves időtartamot ad meg, de az előzőekben ötéves időtartam volt. Az nem úgy van, hogy abból csak úgy kilépek menet közben, mert súlyos szankciók járnak, hogyha a gazdálkodó önkényesen befejezi közben az agrár-környezetgazdálkodás körében előírt művelési kötelezettséget. Tehát ezt nem lehet csak úgy megtenni.

Na, de ennek a gazdaságátadásnak ilyenre is természetesen figyelemmel kell lennie. Ezért nyugodtan mondhatom, hogy egy olyan új eleme kerül be a magyar gazdálkodás területére, amelyet eddig nem ismertünk. Hallottunk már ilyenről, hogy vannak ilyenek, valahol valakik csinálják, de élesben ezt még nem gyakoroltuk. Hiszen itt az említettek körében mondtam például termőföldnél a kifüggesztési kötelmet, hogy vane vajon a várható vásárlót megelőző, elővásárlási sorrendben előrébb lévő személy, aki igényt tartana arra a földterületre; és ennek egy meghatározott, nagyon bonyolult folyamata van, de ez fél év, egy év is mire ez tisztázódik egyes esetekben.

Itt pedig ezzel a gazdaságátadási szerződéssel kiváltjuk ezt a kifüggesztési kötelmet, azaz itt nem kell ezt az eljárást véghez vinni. Ez viszont akár spekulációra is adhat okot, mert legyünk őszinték, a 2014-ben életbe lépő törvényünket, amely a termőföldvásárlásról szól, többször kellett azért módosítani, mert a spekulánsok mindenáron ki akarták játszani az elővásárlási sorrendben leírt sorrendiséget különféle trükkökkel, hogy én akkor azt írom, hogy hogy, és akkor már ki is játszottam, meg így adom el, és akkor közben még különféle kötelmeket teszek mellé, azt más nem fogja teljesíteni. Tehát akkor mégiscsak az fogja megvenni a termőföldet, akire én gondoltam, nem pedig a helyben lakó szomszéd állattartó, akinek sokkal nagyobb jogosultsága lett volna egyébként a termőföld megvásárlására.

Tehát itt arra is kell gondolni, hogy azzal, hogy kiváltjuk a termőföldvásárlás kifüggesztéses eljárásának rendszerét, azzal esetleg valakik elkezdenek spekulálni, hogy én akkor ezt a rendszert használom arra, hogy megszerezzem a termőföldet, hogy mindenki mást kiszorítsak ebből a rendszerből.

Ezért aztán nem véletlen, hogy itt a feltételeknek is szigorúnak kell lenni. Mint említettem, öt éven belül kell lenni a gazdaságátadónak az öregségi nyugdíjkorhatárhoz, tíz éve legalább gazdálkodónak kell hogy legyen; és a legsúlyosabb kötelem, hogy be kell hogy fejezze a mezőgazdasági tevékenységet.

Tehát az nem megy most, hogy egy nagyon kedvezményes rendszerben átadom, és utána itt vásárolok, ott vásárolok, és újra elkezdek gazdálkodni. Ezt tisztázni kell, hogy ő befejezte a mezőgazdasági tevékenységet. A törvény elő is írja majd, hogy kivezetik a földműves minősítésű gazdálkodói rendszerből, ő ezt a tevékenységet nem folytathatja, fel kell hagynia az árutermelői mezőgazdasági tevékenységgel.

És a gazdaságátvevőnek is természetesen komoly kötelmeinek kell ezek után lennie. Mint említettem, legalább tíz évvel fiatalabbnak kell lennie, mint a gazdaságátadónak, és legfeljebb 60 éves lehet ez a személy, hiszen mint már említettük, itt egy fiatalítás, egy gazdageneráció fiatalítását szeretné majd végeredményként látni a jogalkotó, és nyilvánvaló, hogy használói kötelezettség is terheli majd természetesen a gazdaságot átvevőt; azaz teljes jogszabályi kötelemmel neki művelnie kell az adott művelési ágba tartozó területet az adott előírásoknak megfelelően.

Nem kérdéses, hogy ebben az egységes szabályozásban, ebben a gazdaságátadási szerződésben kvázi automatikus lesz, hogy a földhasználat az ő nevére, a gazdaságátvevő nevére fog bejegyződni, mintha egy kifüggesztéses eljárás következményében vásárolta volna meg. Tehát minden tekintetben teljes jogú követője, jogutódja lesz a gazdaságot átadó gazdálkodónak.

Ennek persze minden egyéb feltételeit teljesíteni kell, hiszen mint említettem, mi arról beszélünk, hogy átadja meg átveszi, de hát ehhez társulhat természetesen ellenérték, tehát egy adásvételi összegben is megállapodhatnak; de hogyha olyan szoros családon belüli kötelék van, akkor miért ne lehetne egy ajándékozás vagy netán az élete nyugdíjas időszakára gondolva egy tartási vagy életjáradéki szerződést kötni ezzel a gazdaságot átvevővel.

Tehát próbál a jogalkotó minden életszerű variációt lehetővé tenni az érintetteknek, hogy teljes körben tehessék meg a gazdaság átadását és átvevését. Természetesen azt várjuk tőle, hogy egy nemzedékváltást segítsünk elő, hogy gazdasági stabilitás jöjjön létre, és hogy a vidéki térségek lakosságmegtartó ereje tovább növekedjen, netán még vonzó is legyen; főleg az általam már említett, például adókedvezményes jogszabály, amiről mondtam már, hogy az idei évtől, tehát ez az első év, hogy érvényes, tehát mindezek a vidék megtartóképességét is szeretnék erősíteni.

És ahogy miniszter úr is említette, 2023. január 1-je az életbelépés, és ebben benne van, hogy igen, teljesen új rendszerről van szó, tanulni kell mindenkinek, hogy mi ez a kötelem, mi ez az egész gazdaságátadási szerződés, miket kell tartalmaznia, lesz dolga mindenkinek ezzel. De még egy pont van, ami 2023-ra kell hogy reflektáljon, ez pedig az, hogy ettől a dátumtól lesz várhatóan érvényes az Unió általi új feltételrendszer a gazdálkodók számára, hiszen itt még tudjuk, hogy itt nincs lezárva, pontosabban: komoly lépések történtek már, de még nincs kihirdetve, nem ratifikálták. 2023. január 1-jétől új rendszer kerül bevezetésre, és ekkor többek között egy gazdaságátadási támogatási rendszer is és egy fiatalgazda-támogatási rendszer is reményeink szerint életbe lép (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ami szintén erősíti ezt az agrárgazdasági átadásról szóló lehetőséget. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  100  Következő    Ülésnap adatai