Felszólalás adatai

ELNÖK: Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/9303. számon, a bizottsági ajánlást T/9303/1. számon kapták meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak.

(13.30)

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat kiemelkedő jelentőségű, mivel teljesen új elvi és szakmai alapokra építi fel a bűnügyi személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások rendszerét, figyelemmel ezen adatok különleges védelmének indokoltságára.

Az új szabályozás elsősorban arra tekintettel került kialakításra, hogy az Alkotmánybíróság a hatályos bűnügyi nyilvántartási törvény több rendelkezését alkotmányellenesnek találta, ezért azokat 2009. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. Ugyanakkor a törvényjavaslat az alkotmányos követelményeknek való megfelelésen túl a jogalkalmazásban felmerülő, így a korábbi szabályozásból vagy éppen a szabályozás elmaradásából eredő problémákat is orvosolja, emellett pedig a kor követelményeinek megfelelő technikai feltételek kialakítását is célul tűzi ki, hiszen mit sem érne önmagában az alkotmányos és szakmailag is megfelelő szabályozás, ha az a gyakorlatban végrehajthatatlan lenne.

A törvényjavaslat alapvető újítása, hogy a bűnügyi nyilvántartás eddigi egységes szerkezetét több részre bontja, így kialakításra kerül a bűnügyi nyilvántartási rendszer, amely jellege, valamint adattartalma alapján két elkülönülő egységből áll, a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásokból. A személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartása lényegében az egyes nyilvántartásoktól különálló személyazonosító adatokat tartalmazó törzs létrehozását jelenti. A személyazonosító adatok ilyen jellegű elkülönült elhelyezésének kifejezetten garanciális okai vannak, illetve az adattakarékosság célját szolgálja, nevezetesen, hogy ugyanannak a személynek a személyazonosító adatai párhuzamosan több nyilvántartásban ne szerepelhessenek. Az adatok meghatározott módon történő frissítése pedig a naprakész és pontos adatszolgáltatást biztosítja. Ezek a szabályok összességében az érintett jogainak lehető legmagasabb szintű védelmét szolgálják.

A fényképekre, illetve az azokból képzett arcképmásokra vonatkozó szabályozás teljes átalakításának legfőbb indoka az, hogy a hatályos törvény alapján rögzített fényképek nyilvántartása nem tölti be a rendeltetését. A fényképek jelenleg ugyanis papíralapon, nehezen feldolgozható formátumban vannak nyilvántartva. Erre tekintettel a törvényjavaslat a fényképek nyilvántartására vonatkozó szabályokat úgy alakítja ki, hogy azokat a személyazonosító adatokhoz kapcsolódóan helyezi el. Emellett a fényképek rögzítése a jövőben egységes módszerrel, elektronikusan történik, így azok elektronikus úton felhasználhatóvá, továbbíthatóvá válnak.

A bűnügyi nyilvántartási rendszer másik részét maga a bűnügyi nyilvántartás képezi, amely további, egymástól teljesen elkülönült, egymással össze nem kapcsolható egységekre tagozódik, így magában foglalja a bűntettesek nyilvántartását, a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló büntetlen előéletű személyek nyilvántartását, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartását, valamint a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartását.

Tisztelt Országgyűlés! Az eddigiektől teljesen különálló szakértői nyilvántartásként kerül kialakításra az ujj- és tenyérnyomatokat, valamint DNS-profil adatokat tartalmazó nyilvántartás. Ebben a szakértői nyilvántartásban a különböző adatok elkülönítve szerepelnek aszerint, hogy azok nyilvántartásba vétele egy büntetőeljárás megindításához vagy egy jogerős, bűnösséget megállapító ítélethez köthető, illetve hogy egy bűncselekmény helyszínén vagy egy elkövetési tárgyon kerültek rögzítésre, és nem köthetők egyetlen konkrét személyhez sem.

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a szakértői nyilvántartásokhoz kapcsolódó, az Alkotmánybíróság által is jelzett hiányosságot pótol azzal, hogy a nyilvántartásba bekerülő minták mintavételi rendjét az eddigi rendeleti szint helyett immár törvényi szinten szabályozza.

Az előbbi két nyilvántartási egység mellett harmadik nagyobb egységként kialakításra kerül az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartása, amelynek létrehozása az Európai Unió átültetést igénylő kötelező aktusa miatt indokolt.

Fontos újítása a törvényjavaslatnak, hogy a különböző nyilvántartások tekintetében, figyelemmel arra, hogy az azokban található adatok felhasználása csak szakértői tevékenység útján lehetséges, vagy bármelyik hatóság felhasználhatja azokat, szétválasztja az adatkezelői feladatokat. Ez a megoldás a gyakorlati hasznossága mellett azon alapelv érvényesülését is elősegíti, hogy az egyes nyilvántartásokban szereplő adatok csak az adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezők számára megismerhetők, hozzáférhetők. Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat a megismerhető adattartalom pontos, esetenként tételes meghatározásával teszi egyértelművé, hogy egy szerv milyen célból, pontosan milyen adatokat ismerhet meg.

Mindezek mellett a javaslat számos garanciális elem beépítésével átalakítja a hatósági erkölcsi bizonyítvány adattartalmát és a kiadásra vonatkozó szabályokat, emellett pedig új, korszerű és gyors adatszolgáltatást lehetővé tevő jogintézményt vezet be arra az esetre, amikor a saját adatai tekintetében a kérelmező már ismeri azt a szervet, amelynél az igényelt adatokat fel kívánja használni. Utóbbi esetben a kérelmező rendelkezhet arról, hogy a hatósági bizonyítvány az általa megjelölt címzett részére kerüljön továbbításra.

Tisztelt Országgyűlés! Hosszasan lehetne még sorolni a törvényjavaslat jelentős újításait, azonban azt gondolom, már az eddigiek is meggyőző érvek voltak amellett, hogy a törvényjavaslat teljes mértékben megfelel az Alkotmánybíróság által meghatározott követelményeknek, ezen túlmenően pedig egy modern nyilvántartási rendszer alapjait teremti meg. Erre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most a kijelölt bizottságok állásfoglalásainak ismertetése következik. Megadom a szót Tóth Andrásnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának.

TÓTH ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A tegnapi napon foglalkozott a törvényjavaslattal az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága, és általános vitára alkalmasnak minősítette a most tárgyalt javaslatot. Tette ezt három okból: egyrészt azért, mert - Avarkeszi államtitkár urat idézve - megfelelőnek tartja az alkotmányos követelmények és az Alkotmánybíróság által meghatározott szempontok érvényesítése kapcsán, másrészt egy korszerű, a hazai bűnüldözés és igazságszolgáltatás munkáját eredményesen segítő rendszert lát abban a rendszerben, amit a törvény leír, harmadrészt pedig a nemzetközi kapcsolódásokat figyelembe véve azokhoz a követelményekhez illeszkedik ez a törvényjavaslat, amelyek szintén az európai uniós tagságunkból, illetőleg egyéb nemzetközi követelményekből a Magyar Köztársaságra hárulnak.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 15 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett minősítette a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak. Ugye, ebben van egy jó és egy rossz elem. A jó elem az, hogy nincs ellenvélemény a javaslattal kapcsolatban, tehát nem opponálta senki a javaslatot, de az, hogy 13 tartózkodás volt, azt jelzi, hogy van még vitatkoznivaló vagy esetleg módosítanivaló a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban.

Én annak a reményemnek adok hangot mint a bizottság előadója, hogy sikerül ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban is olyan kompromisszumot és olyan konszenzust kialakítani, mint ami 1990-ben megtörtént az Országgyűlés által akkor elfogadott törvényjavaslattal kapcsolatban.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

(13.40)

ELNÖK: Kérdezem, más bizottságok kívánnak-e még előadót állítani. (Nincs jelentkező.) Nem.

Akkor most a vezérszónoki felszólalások következnek 20-20 perces időkeretben. Először az MSZP-képviselőcsoport vezérszónokának, ismét Tóth Andrásnak adom meg a szót.

TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, ismét köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Akkor folytatom a törvényjavaslattal kapcsolatban az álláspontom kifejtését, immár a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának szónokaként.

Itt, ahogy a teremben végignézek, két képviselőtársamat látom, egyrészt Avarkeszi Dezső képviselő urat, aki most államtitkárként ennek a törvénynek az előterjesztője volt, és Kontrát Károly képviselőtársunkat, aki annak idején, '99-ben a Belügyminisztérium képviseletében államtitkárként azt a törvényt terjesztette elő, amelynek a kiváltásáról van most szó. Nyilván az élet hoz ilyet, hogy most Avarkeszi államtitkár úr ennek a törvénynek az előterjesztője, akkor ő az MSZP vezérszónoka volt, tehát a szerepek cserélődnek, de ettől függetlenül azt gondolom, ha valóban ebben az Országgyűlésben szakmai munka folyik, és szakmai kérdésekről szakmai megalapozottsággal kívánunk állást foglalni, akkor ez a szerepcsere nem biztos, hogy álláspontok vagy vélemények cseréjét is kell hogy tartalmazza.

Azt gondolom, hogy azzal együtt, hogy valóban azt a törvényt, amelyet '99-ben a parlament emlékezetem szerint 331 igen szavazattal elfogadott, most, tavaly ősszel az Alkotmánybíróság több ponton alkotmányellenesnek minősített, ezt nem valamifajta olyan ügyként tekintem, hogy az Országgyűlés munkájára ez negatív módon vetül, hanem megpróbálom ezt úgy értékelni, hogy nyilván van egy jogfejlődés. Nyilván számos olyan szempont merült föl azóta, részben a nyilvántartási rendszerek működtetésével kapcsolatban, az adatvédelemmel kapcsolatban, a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben, amelyek miatt számos olyan szempont volt, amelyet akkor az Országgyűlés nem látott vagy nem láthatott, ma pedig nyilvánvaló, egy alkotmánybírósági döntés következtében az álláspontját módosítani kell, felül kell bírálnia, és azokat a szempontokat teljességgel biztosítani kell az új törvényjavaslatban, amelyek tavaly novemberben megfogalmazásra kerültek.

Azt gondolom, hogy az a törekvés, hogy az a nyilvántartási rendszer, amelyről államtitkár úr részletesen szólt, kellően differenciált legyen, és valóban azokat a különbségtételeket tartalmazza, amelyek nyilvánvalóan eltérnek egy olyan állampolgárral kapcsolatban, aki valami büntetőeljárás tekintetében akár gyanúsítottként fölmerült, majd utána kiderült a büntetőeljárás során, hogy a gyanúsítottból nem lett vádlott, hanem a gyanúsítási eljárásban és ezzel összefüggésben a nyomozati szakban kiderült, hogy ő ártatlan, ugyanakkor a nyilvántartásba bekerültek bizonyos adatai, akkor azt gondolom, az teljesen természetes, hogy ezeket az adatokat, amelyek bekerültek, azonnali hatállyal meg kell szüntetni, amint kiderül az, hogy az illető állampolgárral összefüggésben nem állnak meg azok a feltételezések, amelyek miatt egy büntetőeljárás szempontjából ő szóba került.

Azt is nyilvánvalónak tartom, hogy a bűncselekmények jellegének megfelelően, hogy valaki most adott esetben szándékosan elkövetett bűncselekmény tettese volt bírósági ítélet alapján, vagy egy olyan bűncselekményt követett el, amely nem szándékos bűncselekmény volt, ez is már egy olyan különbségtétel, ami a nyilvántartásban való szereplés szempontjából értelmesen különválasztható. Nyilván az adattartalom szempontjából, az idő szempontjából, amíg a nyilvántartásban szerepel, ennek a különbségtételnek megfelelő módon a lehetőségét biztosítani kell.

Azt gondolom, hogy az adatokhoz való hozzáférés is egy olyan ügy, amely egy ilyen törvénynél és egy ilyen rendszernél nagyon fontos szempont, hogy csak azok, csak olyan adatokhoz jussanak hozzá, amelyeket a törvény kifejezetten megenged, és ami azt az eredendő célt szolgálja, ami miatt a rendszert a törvényben a Magyar Országgyűlés létrehozza, hogy a bűnüldöző szervek, igazságszolgáltatási szervek tevékenységét segítse, azt szolgálja.

Azt látom, hogy az a törvényjavaslat, amelyet az IRM beterjesztett, alapvetően és döntően ezeknek a követelményeknek megfelel. Megfelel, hiszen valóban azt a két rendszert, amelyet létrehozott, két külön intézmény működteti, az a két rendszer semmilyen módon össze nem köthető, sőt maga a bűnügyi nyilvántartó rendszer négy alrendszere is megfelelő módon tagolt, és ezekben megfelelő kódokkal lehet adattartalmat keresni vagy ehhez hozzáférni. Ebből következően remélem, hogy azoknak az igényeknek ez a javaslat megfelel, amelyeket az Alkotmánybíróság, ha úgy tetszik, követelményként a Magyar Országgyűlés elé támasztott vagy terjesztett.

Szeretném azt is elmondani, hogy az adatvédelmi biztos úrnak voltak bizonyos megjegyzései, amelyek elsősorban a bűnügyi nyilvántartás átjárhatósága szempontjából merültek fel. Azt gondolom, és ezt meggyőződéssel állítom, hogy a törvény a követelményeknek megfelel, nem átjárhatók a rendszerek. De azt is figyelembe kell venni, hogy ha tovább tagolnánk azt a rendszert, amelynek a leírásáról most tárgyalunk, akkor azért fölmerülnek bizonyos hatékonysági, és szeretném hozzátenni, költségvetési szempontok is, amelyek egy-egy ilyen rendszer működtetésénél azért, azt gondolom, hogy figyelembe veendő tényezők. Tehát a szükséges és elégséges mértékű tagoltság ebben a javaslatban megtalálható, ebből következően azt gondolom, hogy az a rendszer, amelyet az Országgyűlés elé terjesztett az IRM, illetve a kormány, ebből a szempontból elfogadhatónak minősíthető.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslat szempontjából azt a kérdést is, hogy mennyire felel meg a nemzetközi követelményeknek. Itt három olyan elem van, amit szoktak említeni, egyik az úgynevezett prümi szerződés, amelynek azt gondolom, maga a javaslat megfelelő módon illeszkedési felületet tud biztosítani, és gyakorlatilag biztosítja azt, hogy a Magyar Köztársaság abban a határokon átnyúló bűnüldözési munkában a maga rendszereivel egyrészt kellő hatékonysággal részt tud venni, másrészt kellő garanciával tudja kezelni a saját adatait, oly módon, hogy azokhoz csak olyan mértékben és olyan formában férhessenek hozzá akár az Unió más tagállamai, amelyet a jogszabályok, illetve a rendszer rendeltetése szükségessé tesz.

Például akár ujjlenyomat vonatkozásában vagy akár DNS-minta vonatkozásában teljesen addig anonim a keresés, amíg nincs találat. Tehát bármelyik ország rendszerében bárki keres, személytelenül keres, így a Magyar Köztársaság hatósága is, ha már országban kérnek információt, ugyanezt a rendszert működtetik. Tehát amíg nincs találat, addig nincs szó személyről. Ha adott esetben mégis bekövetkezik az, hogy adott rendszerben megtalálják annak a nyomatnak, ujjlenyomatnak vagy DNS-mintának a személyét, akkor nyilván egy megfelelő kóddal már beazonosítható a személy. Azt hiszem, ez kellő garanciát jelent ahhoz, hogy valóban nem lehet kutakodni ezekben a rendszerekben oly módon, hogy ez bárkinek az érdekét sértené, vagy bármilyen tisztességesen elfogadható jogelvet sértene.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! A Magyar Szocialista Párt úgy véli, hogy az a törvényjavaslat, amelynek a tárgyalásáról ma szó van, egyszerre egy alkotmánybírósági határozatnak megfelel, másrészt egy nemzetközi kapcsolatrendszerből származó követelményeknek is megfelel.

(13.50)

Harmadrészt korszerű olyan rendszer, amely a hazai bűnüldözési munka, illetve a hazai igazságszolgáltatás megfelelő munkájának segítésére szolgál.

Nagyon fontos három elemet szeretnék végül ideidézni. Fontos az - és ezt a törvényjavaslat az elején tartalmazza -, hogy ez egy közhiteles rendszer, egy olyan közhiteles rendszer, amit a Magyar Köztársaság szavatol. Hiszen csak oly módon kerülhet be adat, hogy az az adat megfelelő okmányon alapul, olyan okmányon, amelyet hatóságok állítottak ki. Másrészt az eljárás rendje biztosítja azt, hogy nem lehet ebben csak a közigazgatás általános eljárási szabályai szerint eljárni és adatot bevinni vagy adatot továbbítani. Harmadrészt szintén garanciális szabály az, hogy ennek a rendszernek a törvényességi felügyeletét a legfőbb ügyész látja el, tehát a kormánytól, ha úgy tetszik, a mindenkori kormánytól függetlenül egy ügyészségi felügyelet alatt áll, és ebből következően azt gondolom, ez is egy olyan fontos garanciális elem, amelynek a jelentőségét nyugodtan alá lehet húzni.

Azt hiszem, az Országgyűlés nemcsak egy kötelezettségének tesz eleget ma, amikor ezt a törvényjavaslatot tárgyalja és majd elfogadja, hanem azt gondolom, annak a jogos elvárásnak is, hogy egy, a társadalom biztonságérzetét elősegítő, a társadalom biztonságát szavatoló bűnüldözési, igazságszolgáltatási szervek tevékenységéhez alapot adó intézményrendszert alkot meg, és ezáltal azt hiszem, olyan követelményt teljesít, amely követelmény fontosságát szintén joggal és okkal lehet hangsúlyozni.

Azt szeretném kérni az ellenzék képviselőitől, hogy ebben a munkában vállaljanak szerepet, fogadjuk el vagy tárgyaljuk együtt új módon ezt a törvényjavaslatot. Ha nekik vannak olyan szempontjaik, észrevételeik, amelyek eddig nem hangzottak el, azt tárgyaljuk meg, és azt szeretném kérni, ha van rá lehetőség, konszenzussal, nagy parlamenti támogatással fogadjuk el ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: A Fidesz-képviselőcsoport vezérszónoka Kontrát Károly képviselő úr. Öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség mint a jogállami normákat minden esetben betartó és tiszteletben tartó párt, a jelenleg előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalásával kapcsolatos álláspontját akként alakítja ki vagy alakította ki, hogy egyrészt az alkotmánybírósági határozatban meghatározott követelményeknek tegyen eleget ez a törvényjavaslat, illetőleg az előttünk fekvő javaslat, másrészt a nemzetközi kötelezettségünkből eredő feladatokat is oldja meg, azoknak is tegyen eleget, és természetesen a magyar nemzeti érdekeket is érvényesítse ez a javaslat.

Úgy gondolom, ez a hármas szempontrendszer megfelelő támpontot ad az álláspontunk kialakításához. És azt is szeretnénk rögzíteni, hogy ez a törvény, amelyről az Alkotmánybíróság az álláspontját kifejtette, közel tíz éve van hatályban, ahogy Tóth András képviselőtársam említette, többen jelen voltunk az eredeti törvényjavaslat tárgyalásánál, illetőleg elfogadásánál.

Úgy gondolom, ez a közel tízéves időtartam megfelelő keretet is adhat ahhoz, hogy az azóta felmerült igényeket, érdekeket az új javaslat kifejtse, érvényesítse, megjelenítse, és azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ma Magyarországon olyan helyzet van, ezt valamennyien tudjuk, hogy a közbiztonságot, a magyar polgárok vagy a Magyarországon élő személyek biztonságát akár közvetlenül, akár közvetett módon érintő törvényjavaslat fokozott érdeklődést vált ki. Úgy gondolom, az a helyes, ha azt a szempontot is figyelembe vesszük vagy érvényesítjük a törvényjavaslatok benyújtásánál vagy a módosító indítványok benyújtásánál, hogy vajon az a javaslat a magyar polgárok biztonságát, a magyar emberek biztonságát mennyire segíti vagy nem segíti, vagy hogy lehetne azt eszerint is jobbá tenni.

Ezeket előrebocsátva úgy gondolom, az előttünk fekvő törvényjavaslat elfogadásához meg lehet teremteni a lehető legszélesebb konszenzust, de úgy gondolom, figyelemmel kell lenni több szempontra, többek között az adatvédelmi biztos által a parlament részére megküldött szempontokra is. Engedjék meg, hogy néhányat ezekből ismertessek, amelyek figyelembevételére az adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet.

Azt rögzíti, hogy a tervezet a bűnügyi nyilvántartás rendszerét nem osztja alnyilvántartásokra, és fenntartja az egységes, de résznyilvántartásokból felépülő bűnügyi nyilvántartás kereteit. Megállapítja továbbá, hogy az új nyilvántartási idők alapján a tervezet nem tesz eleget az Alkotmánybíróság által előírt kritériumoknak. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak szerint a nyilvántartási idő jelenleg az Alkotmánybíróság szerint hosszú, és az egyes elítéltek vonatkozásában nem megfelelően differenciált alkalmazása ellentétes a mentesítés, a rehabilitáció céljával, és nem felel meg a szükségesség-arányosság alkotmányos követelményének és a célhoz kötött adatkezelés elvének sem. A tervezet fenntartja, illetve létrehozza a fényképnyilvántartást, amellyel az adatvédelmi biztos nem ért egyet; azonban számunkra nem elfogadhatatlan, szeretném ezt megállapítani. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi rendszer javítható, úgy ahogy mondtam, ezt el is kell végezni, hiszen ha egy ilyen nagy mértékű változás van, akkor ez nem hagyható figyelmen kívül. De az is kérdéses, hogy mi lesz a kereshetőséggel, továbbá a dokumentálással.

Azonban véleményünk szerint szükséges a fényképnyilvántartás fenntartása. A biztos szerint a daktiloszkópia-nyilvántartásba felveendő bűncselekmények törvényi tényállásai nem alapozzák meg az ujj- és tenyérnyomat rögzítését. Az adatfelvétel véleményem szerint elsődlegesen a helyszínes bűnelkövetés esetében indokolt, illetőleg figyelembe kell venni a bűncselekmény, az adott bűncselekmény tárgyi súlyát is.

Teljesen egyet tudunk érteni Jóri András azon véleményével, amely szerint a nyilvántartásból az érintett hozzájárulása alapján történő adattovábbítás lehetőségének megteremtése az Ab-határozatban rögzített elvárásokhoz igazodva valóban az érintett információs önrendelkezési jogának szabadabb gyakorolhatósága irányába mutat. Álláspontunk szerint kritikája is helytálló, amely szerint a 72. § (2) bekezdésében felsorolt bűnügyi személyes adatokon túl az adattovábbítás révén egyéb nyilvántartott adatok ne kerüljenek automatikusan az arra fel nem jogosított munkáltatók kezelésébe.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az általam idézett és felsorolt észrevételekben rögzített problémák kijavítása esetén a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség nem zárkózik el a törvényjavaslat elfogadása elől. Bízom abban, hogy módosító indítványokkal ezek az észrevételek korrigálhatók, és egy olyan törvényt tudunk itt majd elfogadni, amely valóban egyrészt megfelel - úgy ahogy mondtam - az alkotmánybírósági határozatnak, nemzetközi kötelezettségeknek és legelsősorban a magyar nemzeti érdekeknek is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Kérdezem, hogy további képviselőcsoportok kívánnak-e vezérszónokot állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nincs jelentkező.

A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/9257. számon, a bizottsági ajánlásokat T/9257/1., 2. és 3. számokon megkapták.

Az előterjesztői expozé következik. (Jelzésre:) Úgy tűnik, meg kell várnunk a Pénzügyminisztérium képviselőjét. Ötperces szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Dr. Katona Tamás megérkezik.)

(14.00)

Tisztelt Országgyűlés! Minden akadály elhárult az ülés folytatása elől. Ha államtitkár úr kifújta magát, öné a szó. Tehát a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényjavaslat általános vitájának expozéja következik. Katona Tamás államtitkár úré a szó.