Felszólalás adatai

WINTERMANTEL ZSOLT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, két napirenddel ezelőtt foglalkoztunk a 4-es metróról szóló törvény módosításával, illetve új törvény elfogadásával. Tudjuk, hogy 2004 januárjában köttetett meg a szerződés a fővárossal a 4-es metróberuházásra, és még ekkor sem, sőt még ezután jó ideig nem volt jogerős építési engedélye a metrónak. Civil szervezetek, tulajdonosok próbálták jogaikat érvényesíteni, aggályaiknak hangot adni. Azt gondolom, méltatlan vádak érték ezen tulajdonosokat, civil szervezeteket. Egyesek, köztük például a főpolgármester úr is a metróberuházás akadályozásáról beszélt, holott ők csak a jogos aggályaiknak, kérdéseiknek adtak hangot.

Maga ez a törvényjavaslat bizonyítja, hogy a metróépítésnek ez a jogszabályi környezete jogilag előkészítetlen és rendezetlen volt. Én magam mint fővárosi képviselő is többször hívtam fel a figyelmet a sajtó nyilvánosságán és szakmai fórumokon keresztül arra, hogy jogilag rendezetlen a metróépítés háttere. Tehát az első, amit ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán meg kell tegyenek, hogy mindazoktól a civil szervezetektől, illetve tulajdonosoktól, akiket méltatlan vádakkal illettek, elnézést kérnek.

Mondhatnánk másképp is. Három éve van kormányon az MSZP-SZDSZ-kormány, nagy lendülettel és nagy ígéretekkel vágtak neki a 4-es metró tekintetében, de három évig a kormány elmulasztotta ezt a törvényt beterjeszteni. Mondjuk ki: a kormány mulasztása okozza azt, hogy több mint másfél-két évet csúszott a metróberuházás elkezdése. Ugyanis mindaddig, amíg ezen törvényi hiányosság miatt nem lehetett a metrónak jogerős építési engedélye, esély sem volt arra, hogy ezt a munkálatot elkezdjük. Jó, ha ezt rögtön az elején tisztázzuk. Mostanra rájöttek, találtak egyfajta megoldást, amit egyébként üdvözlendőnek tartok személy szerint én is.

Ez a törvényjavaslat megpróbálja rendezni ezt a helyzetet. A célja fontos és támogatandó, azonban számos aggályt vet fel, ezeket már itt bizottsági kisebbségi vélemények ismertetése során is hallottuk. Az első ilyen például a közérdekűség megfogalmazása. Erre most idő hiányában, és azért, mert úgy láttam, hogy mind az SZDSZ-, mind pedig az MSZP-frakció részéről van olyan szándék, van olyan ígéret, hogy egy ilyen, közérdekű célokról, közérdekű tevékenységekről szóló törvény megszülessen, erre most nem térnék ki.

Azonban mindenképpen fontos, hogy egy ilyen törvény kapcsán, azon túl, hogy ezt a közérdekű célt és megvalósíthatóságát biztosítsuk, az érintett tulajdonosokat és az érintett tulajdonosok szervezeteinek jogait is biztosítsuk. A törvényjavaslat szerint a felszín alatti közforgalmú vasút építése fontos közérdekű tevékenységnek minősül, ezért az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles az igénybevételt. És mindezt a polgári törvénykönyv 108. §-ának összhangjára hivatkozva teszi meg.

Azért jó, ha megemlítjük, hogy az ingatlantulajdonos tűrési kötelezettségét nem lehet a Ptk. ezen paragrafusával indokolni. Ebben ugyanis nem igénybevételről, hanem csak kifejezetten időleges használatról beszél a polgári törvénykönyv, amelyre szükség-, illetve vészhelyzetben kerülhet sor. Ez a tűrési kötelezettség nem vonatkoztatható arra az esetre, amikor az építtető beruházás keretében, előre kidolgozott tervek alapján építési tevékenységet kíván folytatni idegen ingatlanon. Tehát azért mindenképpen jó, ha ezt figyelembe vesszük akkor, amikor a Ptk.-nak erre a paragrafusára kívánunk hivatkozni. Mondom még egyszer és leszögezem, hogy maga a cél fontos és támogatandó.

Tisztázni szükséges többek között a tulajdonosok jogait és lehetőségeit. Érthetetlen, hogy a tervezet szerint az igénybevételről például társasház esetén csak a közös képviselőt kell értesíteni. A javaslat azt mondja, hogy csak a társasházi közös képviselőt kell értesíteni. Az igényérvényesítés a tulajdonosokat, illetve lakásszövetkezet esetén a szövetkezetet illeti meg, így tehát az a megoldás, hogy elegendő a képviselő értesítése, kifejezetten jogszabályellenes, illetve ellehetetlenítené a tulajdonosok igényérvényesítési jogát. Ezen túlmenően közhiteles forrásból csak a tulajdonosok személye állapítható meg, a képviselő neve nem szerepel. Nem is beszélve arról, hogy a törvényjavaslat nem szabályozza, a közös képviselőnek hogyan kell értesíteni az ingatlantulajdonosokat. Mi van, ha ezt a közös képviselő mulasztásból, egyéni érdekből, rosszat nem feltételezve, nem teszi meg? A törvényjavaslat erről nem szól, tehát ez kifejezetten csorbítja a tulajdonosok jogait.

Továbbá szükségesnek tartjuk és ilyen irányú módosító javaslatokat fogunk benyújtani arra vonatkozóan, hogy a kártalanítás ne csak a használat korlátozására vagy az akadályozás esetére terjedjen ki.

(20.10)

Tóth Sándor képviselőtársam itt azt említette, hogy ez tulajdonjogi viszonyokat nem érint. Dehogynem! Nemcsak arról van szó, hogy egy jelenleg meglévő ingatlan használatát ellehetetlenítjük vagy akadályozzuk-e, de a jövőbeni fejlesztési lehetőségeit is. Azon az ingatlanon, amely alatt, mondjuk, 15 méter mélyen egy metró fog elmenni, soha nem lehet már például mélygarázst létesíteni. Tehát az ott élő ingatlantulajdonosok jövőbeni fejlesztési lehetőségeit is korlátozzuk, és erre például a törvényjavaslat nem terjed ki, ilyen típusú módosítási javaslatot be fogunk nyújtani.

Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy nem elég itt a törvényben arra hivatkozni, hogy kártalanítást és kártérítést fizetnek, ennek a jogi garanciáit is meg kell teremteni. Szükségesnek tartjuk egy veszélyelhárítási alap képzését, amit a törvény írjon elő, a beruházás fix százalékának megfelelő mértékben, amely valóban garanciát jelent arra, hogy az ilyen sürgős vészhelyzetekben az elhárító tevékenységek azonnali kifizetése rendezhető legyen.

Összefoglalásképpen: késlekedésben van a kormány, hároméves mulasztásban van a tekintetben, hogy ezt a törvényjavaslatot beterjessze. Elsősorban meg kell követni azokat a civil szervezeteket, amelyek erre már korábban jogos igényeik érvényesítése közben felhívták a figyelmet, és őket méltatlan támadásokkal illették, de a cél tulajdonképpen közös, jó és támogatandó, de számos ponton javítani szükséges, mert hiába jó a cél, azért nem minden eszközt szentesít. Köszönöm szépen.