Felszólalás adatai

DR. PAP JÁNOS, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A környezetvédelmi bizottságban, mint ahogy a többségi vélemény előadója, Orosz Sándor elmondta, kisebbségi vélemény is megfogalmazódott az ellenzék részéről. Ebből néhány dolgot szeretnék önöknek elmondani, a kisebbség véleményét megismertetni, és azt gondolom, megfontolandó dolgok bőven találhatók benne.

Először is azt kell megállapítani, és megállapítottuk a környezetvédelmi bizottságban, hogy ez a javaslat bizony bemutatja azt, hogy eddig nem volt jogszabályi háttér a metró építéséhez, vagyis a metró előkészítése úgy, ahogy az eddig történt, nem folytatódhatott volna. Ezáltal sok stressztől és retorziótól mentesültek volna már idáig is az ott élők, arról nem is beszélve, hogy nekik volt igazuk, és ezt azért valahogy majd feléjük jelezni is kellene.

Hivatalos szakértői vélemények alapján, a bizottsági ülésen hangzott el, 29 épület esetében fennáll a gyanú, hogy az építés kapcsán már eddig is súlyosan sérültek, sérülnek vagy veszélyessé válnak. Tehát ezzel is, azt gondolom, valamit kezdeni kell, és már a törvény részletes boncolgatása során, módosító indítványokkal kell ezt a részt javítani. Itt gondolunk arra, amikor a kétéves kártalanítási igényről lehet szó, hogy bizony nem mindig jön elő két éven belül, és nem tartjuk helyesnek rögzíteni a törvényben ezt a kétéves dolgot, de ezt majd a részletes vitában elmondjuk. Most ezt a kérdést, ezt a problémát látszólag kezeli a törvényjavaslat, de például a védőtávolság kérdéskörét és annak meghatározását nem, és azt sem, hogy ezt kinek kell meghatározni. A bizottság ülésén a minisztérium képviselője elmondta, hogy ez egyetlen országban oldódott meg gyakorlatilag, ha minden igaz, Svájcban, ahol például a mélységi hatást, illetve mélységi védőtávolságot meghatározták, itt pedig, én azt hiszem, erről is szó van.

Azt furcsának találtuk, hogy mintegy három év után jött rá a kormány, hogy nincs törvényi háttér erre az építésre, és ez azt is jelenti, hogy a nagy dérrel-dúrral beharangozott metróépítésből ebben a ciklusban tulajdonképpen nem lesz semmi. Lesz egy törvény, lesz egy terv, de építés valószínűleg nem lesz.

A módosítás kapcsán, ahogy államtitkár úr is mondta, nem csak metróról van szó, márpedig csak erről beszélnek, tudniillik itt szó van a felszín alatti vasútról is, ami adott esetben lehet nem metró. Arról ugye nem is beszélve, hogy a metrónak is van olyan része, sőt szerepel úgy a metró, hogy van egy mélyvezetése meg van egy felszíni vezetése, tehát tulajdonképpen ez a kettő fedi egymást; illetve jönnek a rendes vasúti vonalak is, amelyek ide bekapcsolódhatnak.

Az, hogy hogyan valósul meg az ingatlankorlátozás, ez egy olyan kérdés, amit nyitva hagy a törvényjavaslat. A metróépítés esetén ez a lakásokat érinti. Itt van egy kérdés, amit egészen karakteresen fogalmaztunk meg: ott vagy lehet lakni, vagy nem lehet lakni; ott nincs ilyen, hogy kicsit lehet lakni, kicsit jobban lehet lakni - ott vagy igen, vagy nem lehet lakni. Itt azt is megfogalmaztuk e törvényjavaslat kapcsán, hogy úgy tűnik, a közérdekből való kisajátítás, amit már nagyon régóta terveznek, annak egyik első lépése, első bevezető lépése lehet ez a törvényjavaslat, ez a módosítás. Viszont, ha ez így van, és az előbb elmondottak esetén, hogy van egy ingatlankorlátozás, akkor az a kérdésünk, amit korábban rendre megkérdeztek, valószínűleg jogosan, de akkor most mi is jogosan kérdezzük meg, hogy hol vannak a hatástanulmányok. Hogy történik a kisajátítás? Ki, milyen felelősséget vállal ebben? Mi lesz ennek a következménye? Hogy működik egyáltalán ez a törvény? Mert az odáig rendben van, hogy van egy törvény, ami nagy általánosságban megfogalmaz még akár támogatható elveket is, de a rendeletek ezt később hogyan módosítják, illetve milyen irányba viszik el.

Az is elhangzott, és feltétlenül igaz, nagy baj az, hogy egy szélesebb területet érintő ügyet kívánnak kezelni, és ezt most egyetlen ügyre fókuszálva, nevezetesen a metróépítésre fókuszálva próbálják általánosítani. Pont fordítva kellene hogy legyen: a nagy általánosból, az egészből kiindulva bizonyos részfeladatok megoldása felé kellene haladni, és nem fordítva. Itt aztán ennek kapcsán fölmerült egy olyan kérdés is, hogy vajon milyen mélyen fut, és mi lesz ott, ahol természeti területen halad majd el ez a mélyépített vagy felszín alatt épített vasút, mert a törvényjavaslatból is kiderült, hogy nem csak metróról van szó. Ott például hogyan kezeli ezeket a kérdéseket?

Azt már szakértő mondta el, hogy a mélyépítésnél, illetve a felszín alatti vasút vezetésénél egyértelmű és bizonyított, hogy létezik az úgynevezett veszélyeztetés, amikor is bizony védőtávolságot kell kijelölni, és eddig ezt a metróépítéseknél egyetlenegy hatóság sem tette meg, erre garanciát ez a javaslat sem tesz.

Mindezen és még egyéb érvek elhangzása miatt a környezetvédelmi bizottságban 8 fő 11 ellenében nem javasolta általános vitára.

Köszönöm szépen.