Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény - vagy közismertebb, egyszerűbb elnevezéssel élve: a versenytörvény - módosítására irányul. A módosítás elsődleges célja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénnyel - közismert rövidítése szerint a Ket.-tel - való összhang megteremtése. Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt felváltó jogszabály 2005. november 1-jén lép majd hatályba, ezért eddig az időpontig minden közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó szabályozásban meg kell teremteni az összhangot az új törvénnyel. A Ket. hatálya ugyan a versenytörvényben szabályozott eljárásokra csak akkor terjed ki, ha az másként nem rendelkezik, azonban a két törvény közötti terminológiai összhangot mindenképpen biztosítani kell. Egyes rendelkezések elhagyhatók a versenytörvényből a Ket. által bevezetett új rendelkezésekre tekintettel, bizonyos jogintézmények esetében viszont a Ket. szerinti új megközelítést célszerű érvényesíteni.

A versenytörvény legutóbb 2000-ben módosult átfogóan, hiszen a 2003. évi módosítás a közösségi jogi követelmények teljesítésére szorítkozott, így az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalataiból leszűrhető következtetések törvénybe foglalása a jogbiztonság, illetve a hatékonyság növelése céljából indokolt.

A javaslat előkészítése során a legutóbbi átfogó módosítás hatálybalépése óta eltelt mintegy öt év alatt felgyűlt jogalkalmazási tapasztalatokat is igyekeztünk hasznosítani. E tapasztalatok alapján a versenyjogi szabályozást továbbfejleszteni, kiigazítani szándékozunk. E körben például érdemes megemlíteni az ágazati vizsgálat eljárásjogi finomítását, illetve a versenytörvény rendszerébe való jobb beillesztését, amit a jogintézmény egyre növekvő szerepe tett szükségessé, ily módon is erősítve a piaci folyamatok hatékonyabb ellenőrzését.

Fontos eleme a javaslatnak a bejelentési rendszer átalakítása. Mivel a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásai a hatékony verseny működéséhez fűződő közérdek védelmében indulnak, a javaslat világossá teszi, hogy a sérelmet szenvedőnek arra van joga, hogy a Versenyhivatalhoz fordulva előadja sérelmét, és erre választ kapjon, amely ellen természetesen jogorvoslattal élhet. Ugyanakkor, mivel a piaci zavarokat leginkább a piacon tevékenykedő vállalkozások és a fogyasztók érzékelik, a tőlük származó információk, jelzések nélkülözhetetlenek a hivatal számára. Ezért a javaslat egy olyan rendszer kialakítására törekszik, amelyben a bejelentések és panaszok információforrás jellege kap nagyobb hangsúlyt.

A törvényjavaslat több új jogintézményt is bevezet. Fontos újdonság például az ügyfél és ügyvédje közötti kommunikáció fokozott védelemben részesítése. A szabályozás célja az ügyfél és független ügyvédi státusban lévő jogi képviselője közötti kommunikáció bizalmasságára tekintettel e kommunikáció elemeinek - például iratforgalom, levélváltás - kivétele a bizonyítási eljárásban felhasználható bizonyítékok köréből.

A javaslat módosítani kívánja a versenytörvény Gazdasági Versenyhivatalról szóló fejezetét is, melynek célja egyrészt a gyakorlatban kialakult részletszabályok kodifikálása, másrészt pedig a hivatal munkatársai anyagi megbecsülésének a javítása. A módosítás elsődleges motívuma, hogy a Gazdasági Versenyhivatal feladatai teljesítése érdekében a versenyfelügyeleti munka színvonalának további emelésére törekedve megnyerhesse és megtarthassa a speciális jogi és közgazdasági tudással magas szinten rendelkező, valamint sokéves tapasztalattal bíró szakembereket.

Egyes rendelkezések a közösségi versenyjog alkalmazásához kapcsolódnak, pontosítva a közösségi anyagi jog alkalmazását szolgáló eljárási rendelkezéseinket. Ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell említeni, hogy a törvény jogharmonizációs célú módosítása óta a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló közösségi rendeletet egy újabb váltotta fel. Ebből kifolyólag a javaslat egyes rendelkezései az új közösségi rendelet végrehajtásához szükséges szabályokat állapítják meg.

Ezen túlmenően több rendelkezés célja az, hogy a magyar versenyjogot közelítse a közösségi versenyjoghoz. Ebben a körben lehet megemlíteni egyes fúziós szabályok módosítását, illetve az egyedi mentesítési eljárás megszüntetését is.

Tisztelt Országgyűlés! Röviden és összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat stabil jogi környezet létrehozására, egyszerűbb ügyintézés kialakítására törekszik. A törvénymódosítás egészét áthatja az a szándék, hogy a közérdek hathatós védelme érdekében a törvény hatékonyabb hatósági jogérvényesítést tegyen lehetővé, másfelől azonban erősödnek az eljárás alá vont vállalkozásokat védő garanciális szabályok is, továbbá a vállalkozások adminisztratív terhei is csökkennek. Egy hatékonyabb, ugyanakkor sok ponton egyszerűbb versenyfelügyeleti eljárás kialakítása az állam és a jogkövető gazdasági szereplők közös érdeke.

A törvényjavaslat kidolgozását hosszú és alapos szakmai előkészítő munka előzte meg. A javaslat széles körű egyeztetés eredményeként került kialakításra.

Mindezek alapján kérem önöket, hogy a javaslatot tárgyalják meg, és utána támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti oldalon.)

(9.40)