Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon-nagyon szépen köszönöm az NMHH munkatársának, hogy részt vesz az ülésen, hiszen ő az egyetlen, aki minden egyes alkalommal végigüli ezeket a vitákat. Nagyon sajnálom, hogy a vezetői között senki nem érezte úgy, hogy neki ma itt lenne a helye, de az úrnak nagyon szépen köszönöm, hogy itt van.

Tényleg nagyon faramuci helyzet előtt állunk, tisztelt képviselőtársaim, mert a Médiatanács elnöke az, aki nem kérdezhető sehol, semmilyen esetben nem tudjuk a problémáinkat felvetni neki, és semmilyen esetben egyébként nem lehet kérdéseket megfogalmazni hozzá, mert annyira független mindenkitől ‑ csak a kormánypárttól nem. Egy olyan hatóságról beszélünk, amelynek legfőbb feladata lenne a függetlenség védelme, a szabályok betartatása. És pont a média területén. Ami sajnos ebben az országban jelen pillanatban nem valósul meg, vagy elég részrehajlóan.

Az elmúlt időszakban sok szomorú dolog történt, amiben a médiahatóság nem tette meg azokat a lépéseket, amiket egy demokratikus országban meg kellett volna, és megtette abban az esetben, amikor a kormánypártot védeni kellett, vagy amikor a kormánypárti képviselőket vagy a kormánypárti médiát kellett védeni. Reméljük, hogy ez nagyon gyorsan meg fog változni, és végre a kormányváltás után lehet egy olyan médiahatóság, amelyik függetlenül végezheti majd a munkáját.

(17.20)

Mert azt gondolom, arra van szükség, hogy ez a terület legyen az, ami mindenképpen teljesen független mindenkitől.

A Költségvetési bizottság ülésén kormánypárti képviselők nem érezték úgy, hogy lenne kérdésük a médiahatóság munkatársaihoz. Sőt, a kérdések nagy részére nem azért született írásban válasz, mert túl szerette volna teljesíteni a médiahatóság, hanem mert nem tudott válaszolni a kérdésekre, amelyeket az elnök úr, Mesterházy Attila feltett. Ezért írásban kívánt válaszolni arra például, hogy hány ösztöndíjasuk van pontosan, és egy csomó olyan kérdésre, amelyre, azt gondolom, felkészült beszámolóban meg kellett volna adniuk ott, adott pillanatban a válaszokat. Reméljük, hogy minden képviselő számára elérhető lesz majd azon írásban megtett válaszuk, amit a bizottsági ülésen jegyzőkönyvben megígértek az elnökök és vezetők. Azt gondolom, egy független médiahatóságnak ez alapvető feladata, hogy mindenki számára elérhetővé tegye az információkat, és tudjon válaszolni a kérdésekre, hiszen állami pénzből kapják a fizetésüket.

A következő évek működési tartalékait törvény szabályozza. Évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 25 százalékának megfelelő mértékű tartalékot képezhet ez a szervezet. Ezt is nagyon sikerült túlteljesíteniük. Azt gondolom, hogy ez egy kevésbé demokratikus országban tapsot érdemelne. De egyébként egy kevésbé demokratikus országban összetennék a két kezüket valószínűleg, ha olyan híradót tudna a közmédia előadni, mint amilyet sajnos ma Magyarországon láthatunk. A riogatás, a kékfény és a kormánypártok fényezésén kívül mást nem nagyon találhatunk ezen közszolgálati híradókban.

De nézzük tovább! Nagy örömünkre szolgál, hogy az NMHH vezetői örömmel jelezték a bizottsági ülésen, hogy sikerült a személyi költségeket csökkenteni. Azt nem nagyon tudjuk, hogy ha a létszám nőtt, és ha az NMHH elnöke egyébként a jó munkáért két és fél havi pluszjuttatást adhat minden évben a dolgozóinak, akkor hogy tudott egy növekvő létszám mellett csökkenni ez az összeg. Biztosan a kormánypárt hathatós segítsége lehetett mellette, mást nagyon nem tudok elképzelni, vagy csak a számok makacs dolgok, és valami nem stimmel ezzel kapcsolatban. Ha azt nézzük, hogy mekkora bérek vannak ennél a független hatóságnál: a foglalkoztatottak száma most 655 fő, mert nagy örömünkre szolgálva egyelőre nem töltötték fel a 680 fős maximális létszámot; a juttatások kiegészítésekkel, lakhatási támogatással, utazásiköltség-támogatással átlagban 695 ezer forintra tehetők, a vezetőik fizetése pedig 1 millió 30 ezer forintra tehető átlagban. Azt gondolom, ez erőteljesen túl van árazva, és nagyon-nagyon örülnének sokan, ha ilyen minőségű munka mellett ilyen jó fizetéssel tudnának dolgozni ma Magyarországon. Azt gondolom, hogy az orvosokat és az ápolókat kellene körülbelül így megfizetni, nem egy ilyen kvázi független hatóság dolgozóit.

Nagy örömünkre szolgál, hogy a középiskolások, a 9 és 16 év közötti diákok jelentkezhetnek az MTVA-hoz megnézni, hogyan működik ez a közszolgálati média. Egyébként a vezetők is elmondják, hogy a lehetőség megnyitása után negyed-fél órával betelik mindig a középiskolások jelentkezési lehetősége. Azt gondolom, hogy a program maga nem lenne rossz, az ötlet egyébként jó is lehetne, ha nem azt a működést kellene végignézniük az MTVA-nál, ami Magyarországon ma látható. Nagy örömünkre szolgál, hogy az ösztöndíjprogramba felvett diákok a független közszolgálati tévében majd munkát is kaphatnak. Reméljük, hogy független újságírókként tudják végezni a munkájukat, és senki nem befolyásolja majd őket a következő időszakban.

A médiafelügyeleti szerveknek pont az lenne a feladata, és azért hozták őket létre, hogy betartassák a műsor- és médiaszolgáltatás alapvető szabályait, rajtuk keresztül állami kereteket szabjanak a piacnak, és megakadályozzák egyes szereplők túlzott befolyását. Ilyenkor mindig eszembe jut valahogy a megyei lapok története, amit, azt gondolom, nem kell mélyebben kifejtenem önök számára, mert mindenki nagyon jól tudja. És valahogy eszembe jutnak vidéki lányként a vidéki kisrádiók, eszembe jut a vidéki rádiópiacban megtörtént területátvétel, ami az elmúlt években nagyon durván, nagyon nagy léptékekben folyik. Hiszen ebben az évben évtizedes múltú, piacvezető vidéki rádiók elbukhatják a frekvenciáikat, és 8 megyeszékhelyen írnak ki olyan frekvenciákat, amelyek az elmúlt időszakban üres frekvenciák voltak, csak azért, hogy a baráti télapójuknak, Andy Vajnának, a kaporszakállúnak át tudják játszani ezt a területet is.

Tényleg azért gyönyörű ez a történet, mert az egyetlen terület volt, ahol még független rádiók tudtak működni vidéken. Most pedig ez a terület a Rádió 1 számára történik átjátszásra. Nagyon szívesen tettünk volna fel ebben az ügyben is kérdéseket, csak miután a Médiatanács elnöke nem kérdezhető, mert annyira független mindenkitől, így nincs hol elmondanunk és megkérdeznünk tőle, ma sem ül itt az asztalnál. Nincs olyan vezető, akinek ezeket a kérdéseket, problémákat fel lehetne vetni, mert azt látjuk, hogy ők azok, akik bujkálnak minden esetben a képviselők elől is és mindenki elől, aki kérdéseket tehetne fel, vagy csak megkérdőjelezhetnék, hogy szakmailag megfelelő döntéseket hoznak-e. Örülnénk, ha válaszolnának a kérdéseinkre, de ez semmikor nem történhet meg a szabályozásnak köszönhetően.

Pont a vidéki kisrádiók jártak úgy, hogy mondvacsinált ürügyekkel, stróman cégekkel szemben indulva, az ő pályázataikat a legtöbb esetben alaki okokra hivatkozva visszadobták, vagy pedig csak elírásokra hivatkozva, és vagy stróman cégek vehették át a helyi kisrádiók frekvenciáit, vagy a Rádió 1-nek átjátszva, törvényi kiskaput megtalálva adhatták át a műsorszolgáltatás jogát. Nem tudom, tisztelt képviselőtársaim, tudják-e, hogy az önök szabályozásának köszönhetően abban az esetben, ha egy kisrádió megnyer egy frekvenciát, a 24 órából 20 órában átadhatja a sugárzás jogát egy másik rádiónak, és az ő frekvenciáján szólhat egy másik rádió műsora. Így lehet a Rádió 1-nek egyébként átadni jó pár helyen a 24 órából 20 órában a műsorszórás jogát, és a 4 óra lehet akár hajnalban is, vagy lehet csak zenét játszani. Onnantól kezdve akár nem is kell átjátszani teljes mértékben ebbe az egy kézbe ezeket a rádiókat, hanem csak egyszerűen a kiskaput kell jól használni.

Azt gondolom, komoly feladata lesz a ’18 utáni kormánynak, hogy újra fel tudjon állni egy független média, hogy újra felálljon egy független hatóság, függetlenül tudjanak a rádiók, tévék, újságok és online portálok híreket megfogalmazni, és legyen egy független MTI, amely minden kérdésre, minden hírre függetlenül tud reagálni, és nem eldönti, hogy mely híreket hozza le és melyeket nem, ki közszereplő és ki nem, és hogy kiről milyen híreket lehet megjelentetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy éppen a felkészültségben lévő hiányosságok miatt, és mert válaszadó sem ül a teremben, így nagyon nehéz lenne támogatni ezt a javaslatot. Ilyenkor az jut eszembe, hogy legalább lenne valaki, aki vállalja ezért a felelősséget, aki ide beül, és megpróbálja megvédeni, hogy nekik miért van erre az összegre szükségük, miért kell növelni a létszámukat minden egyes évben egyre nagyobb létszámra, és hogy mi az a szakmai minimum, amit letesznek az asztalra. Mert azt mondom, hogy olyan költségvetési pénzről van itt most szó, amit az adófizetők adnak össze, és amiben nem lehet úgy dönteni és nem lehet csak úgy odaadni valakinek, hogy az nem áll ki érte.

Azt gondolom, önök hoztak egy olyan törvényt, amelyben védik azt, aki kiszolgálja önöket. Sajnálom, hogy a kormánypárti képviselők ilyen kevés számban vesznek részt, mert legalább ők védenék meg. Sajnálom, hogy az egyetlen bizottságban, a Költségvetési bizottságban, ahol feltehette volna a teremben ülő két képviselőtársam a kérdéseit, ott sem tették meg, mert mindent elfogadva csak végighallgatták az ülést. Nagyon sajnálom, hogy a kormány részéről senki nem gondolja úgy, hogy a teremben kellene ülnie, állni a kérdéseinket és válaszokat adni. Sajnálom, hogy a Médiatanácsból, az NMHH-ból sem ül itt senki.

Azt gondolom, hogy ez botrány, és nem szabad, hogy így maradjon. Éppen ezért a ’18-as költségvetés az utolsó olyan költségvetés, amit így kell tárgyalni. ’19-től nem lesz kérdés, hogy ez nagyon-nagyon máshogy fog menni. (Magyar Zoltán: Úgy van!) Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

(17.30)